Csak egy magyar volt

354

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

Ő is csak egy magyar volt, mondtuk nem kis megelégedéssel, miután a Dunajec partján, a lengyel–szlovák határ mentén lévő Szczawnicában, a régi temetőben lévő kápolna falán a történész Kovács István, jelenlegi krakkói főkonzul leleplezte Szalay József emléktábláját. A család címere a pajzs kék udvarában hármas zöld halom középsőjén aranykorona, melyen vörös csőrű és lábú fehér galamb áll zöld gallyat tartva. A pajzs fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki kivont kardot tartva. Ez látszik ezen a képen, mert ez került az emléktábla felső részére.


A szlovák–lengyel határ mentén, Zakopanétől mintegy 120 kilométerre keletre fekvő gyógyfürdőhely létrehozója volt Szalay József. Ő a modern lengyel turizmus úttörője is azáltal, hogy a Dunajec folyón az idegenforgalmi tutajozást az 1840-es években megalapította. Szalay nagyapja Lengyelország első felosztása után, az 1770-es években hivatalnokként került Galíciába, ahol véglegesen letelepedett. Fia is hivatalnok volt. A legifjabb Szalay tanulmányait a podolini piarista gimnáziumban végezte, így a család kapcsolata nem szakadt meg Magyarországgal. Mivel az egyébként nemesi származású család Galíciába szakadt ága jelentős vagyonra tett szert, s Szalay József a Kamara igazgatóságának igazgatói posztját is elnyerte, a czorsztyni sztarosztaság kiárusításakor megvásárolta a savanyúvízforrásairól híres Szczawnicát.
1842-ben, miután apja meghalt, édesanyja sürgető kérésére a legifjabb Szalay József kézbe vette a szczawnicai birtokot. Hamarosan kiderült róla, hogy nemcsak kiváló hivatalnok, hanem jó szervező, gazda és menedzser. Szczawnicát néhány éven belül virágzó fürdővároskává építette ki. Házainak egy részét ő tervezte, az általa alapított kápolnát is ő festette ki. Szalay a fürdővendégek szórakoztatására találta ki a dunajeci tutajozást, amely ma is Lengyelország egyik leghíresebb turistaattrakciója.
Szalay Józsefet a lengyelek magyarnak tartják, s úgy beszélnek róla a külföldieknek is. Hogy milyen becsben tartják, azt alkalmam volt látni, amikor egy megható ünnepség keretében Kovács István leleplezte az emléktáblát. Persze nem véletlenül ő, hisz diákkorától a lengyel–magyar barátság egyik leglelkesebb híve és ápolója, s ezen emléktábla avatásáért is mindent megtett történészként is, diplomataként is. Szívének kedves volt, amit csinált, s ezért is mondhatom, hogy amit több mint negyven év óta tett és tesz, a lengyeleknek éppúgy kedves, mint a mi szívünknek.

Móser Zoltán, mno.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu