A pápoci Szent Mihály-kápolna
Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Szembesítés
Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.
Király vagyok
Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.
Kősó, faopál és más kincsek
Eperjes délkeleti városnegyedéhez tartozik Sóvár (régiesen: Tótsóvár, szlovákul Solivar, németül Salzburg).
A magyar Gascogne emlékei
Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
A lőcsei minorita templom
Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
A Szepesi prépostság temploma
Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Egy marék király
Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.
Boldogfa két évezredes temploma
Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
A csempeszkopácsi templom
Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Csoda a Visztulánál
Túl sok jóra a nyugat-európai demokratikus államoktól nem lehet számítani...
Szellem a fazékból – Király utca 40.
{...} a postakocsik ontották belsejükből a csomagokat, az omnibuszok az utasokat, itt mindenki árult valamit, az emberek „keresztül-kasul mászkáltak az úton, átbeszélgettek egyik oldalról...
Aki teológiával ment Hitlerrel szembe
Egy kivételes ember tetteinek valódi értékét akkor érthetjük meg, ha arra gondolunk, sokunknak még a mindennapok banális helyzeteiben is nehéz kitartani az elveink mellett.
Futamelőzetes – Kína
A hétvégén immáron negyedik állomásához érkezik a 2010-es világbajnoki sorozat, egyben az európai visszatérést megelőző utolsó verseny következik a sorban. A helyszín ezúttal Kína, pontosabban a sanghaji versenypálya, ami általános vélekedés szerint Hermann Tilke legjobban sikerült munkája.
Távol vallásos gyökereitől a művészet?
„Azoknak, akik szeretnek eljátszani azzal a gondolattal, hogy nemcsak a tudomány, hanem a művészet is eltávolodott eredendően vallásos gyökereitől, ám a folyamat nem irreverzibilis, és lehet, hogy napjainkban (is) zajlik”
