Kolozsvár, te csoda
A Kárpát-medencei gyűjtés egyik legszebb ékköve ez a képeslap, amely a híres-neves Dunky Fivérek műhelyében készült.
A nagyváradi sportpavillon örömünnepe
Két évvel az első újkori nyári olimpia megrendezése után, 1898-ban indult útjára ez a különösen ritka „sportos” képeslap.
Szolnoki főnixek
Hazánk közúti érhálózatának egyik fontos ipari műalkotása köszön vissza ezen az 1917-es képeslapon.
Verespatak: kinek az aranytartaléka?
Mai magyarországi mércével nem egyszerű felfogni azt, hogy mit is jelent, ha egy állam saját aranybányákkal rendelkezik.
Fiume, hiányzol!
A fiumei magyar jelenlét nem holmi mese, mint azt sokan szeretnék elfeledtetni, bagatellizálni.
Az új magyar tenger
Teljes valójában még a mi Balatonunkat sem hagyták volna meg nekünk az első világháború után a rablóállamok.
A désaknai só útja
És most mi mélázhatunk egy nagyot azon, hogy Trianon óta Magyarországnak már nincsen egy sóbányája sem.
Juhász Gyula nagyváradi Kispipája
Lám, gyanús módon ismét földdel lett egyenlővé a magyar múlt egy nagyváradi darabkája.
1849 nyarának sajátos krónikája
Az orosz hadvezetés a tavaszi hadjárat győzelmeit követően komoly ellenfélként tekintett a magyar honvédseregre.
Halpaprikás a Tisza vizével
Gasztronómiatörténet – Báló Jánosné nyomában Szegeden és Budapesten (2.)
Kincseket rejt a levéltár
A Magyar Nemzeti Levéltár attól igazán különleges hely, hogy iratai között nemcsak a nagy dinasztiák – így a Zrínyiek, a Báthoryak, a Széchényiek…
A Pécsi Balett Budapesten
Miképp őrizhető meg az emberség egy embertelen rendszerben?
Francia tetőmozi
Öt francia játékfilmet és egy rövidfilm-válogatást tűz műsorra a Budapesti Francia Intézet French Rooftop Cinema elnevezésű vetítéssorozata július 14. és augusztus 18. között csütörtökönként a budapesti Corvin Club tetőteraszán.
Szellem a fazékból – Ha már lúd, legyen kövér
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Ovidius is ír a "Capitoliumot hangjukkal megmenekítő" harcias madarakról.
