Torockói zarándoklat

474

E kincsesládikát nem véletlenül mondják jó ideje a legszebb erdélyi településnek.

Időutazás a magyar múltba

Meglátni és megszeretni. Így jártam én is Torockóval. Sőt, olyannyira szívembe zártam a torockói völgy magyar mikrovilágát, hogy két régi lapokra felfűzött könyvet is írtam róla. A Torockó és környéke régi képeslapokon első és második kötete is azt hivatott bizonyítani, hogy e kincsesládikát nem véletlenül mondják jó ideje a legszebb erdélyi településnek.

Könyveim írása közben bizonyságot nyert, hogy Torockó a magyar képeslaptörténetben is különösen előkelő és szerencsés helyet foglal el. Falusias jellege ellenére ugyanis arányaiban sokkal több képeslap jelent meg róla a magyar lapkiadás klasszikus korszakában, mint más, hasonló jellegű, „eldugott” magyar kistelepülés esetében. Maga Torockó a legendáival, környékének valóban páratlan szépségével, fehérre meszelt jellegzetes házaival persze ontotta a varázst, amit a fővárosi és a helyi képeslapkiadók, fotográfusok is kiaknáztak. Mindemellett Jókai Mór, John Paget, Orbán Balázs és Malonyay Dezső is írt népéről, s annak különösen gazdag viseletéről. Nem akármilyen hátszél ez, de korántsem véletlen.

Bár, Torockóról viszonylag sokfajta képeslap jelent meg az első világháború előtti korban, azt is tudni kell, hogy ezek a lapok mégis igen ritkának számítanak. Amikor helyben kutattam képeslapok után, alig találtam egy-két régi példányt a torockóiaknál. Az ódon bányavároskáról készült lapok nem tértek vissza a nagyvilágból.

Az első régi torockói felvétellel mégis lent a faluban találkoztam még évekkel ezelőtt, a kultikusnak számító Forrás borozóban. Egy megszólalásig hasonló levelezőlapról van szó, mint amit itt is láthatnak az egykori Városi Vendéglővel és Nemzeti Szállodával, a hidegkovácsok házaival, háttérben a Székelykő gigászi sziklatömbjével.

Ha visszagondolok erre a „találkozásra”, ez a Forrásban ma is megtalálható berámázott felvétel indított el azon az úton, hogy megszülessenek torockói könyveim, s hogy egyáltalán megíródjon ez az időutazós cikk is. Hiszen ha a korcsmárosmester és írókolléga, Balogh Szabolcs nem teszi közszemlére féltve őrzött antik torockói képeslapját, talán sosem kezdem el a helyi ritkaságok gyűjtését.

Szombaton tartják a sokadik torockói Duna Napot. Ha ott járnak, zarándokoljanak le a Forrásba is, mert az a berámázott, óvott, időutazós képeslap egészen biztosan megérinti majd önöket is.

Sorozatunk 16. része vasárnap a régi Pozsonyba röppent bennünket.

Borítókép: Üdvözlet Torockóról. Valandor Isván kereskedő, valamint Divald Károly és fia közös kiadása 1913-ból (Balázs D. Attila)

Balázs D. Attila – www.magyarnemzet.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu