Rekonstruálták a gyerekkirály arcát, megoldódik a Tutanhamon-rejtély?

520

A 3D-modell fiatal diákot mutat, nem érett politikust.

Howard Carter 1922-es felfedezése nemcsak felbecsülhetetlen értékű archeológiai lelet, de popkultúra részévé is tette az alig 19 évesen elhunyt fáraót. A Tutanhamon-rejtély része az elátkozott sír, Lord Carnavon halála, a gyerekkirály élete és esetleges meggyilkolása. A Tutanhamon arcrekonstrukció most a kirakós egy részét érthetőbbé teheti.

A nyár újabb egyiptológiai csemegével indult, mikor az Italian Journal of Anatomy and Embryology című folyóiratban megjelent kutatás szerint sikerült újra rekonstruálni Tutanhamon arcát. A tudósok a fáraó koponyájának 3D-verzióját alkották meg először a korábban már a publikált adatok, testméretek és röntgenfelvételek alapján, majd speciális becslést végeztek a pontos arcberendezésről. A technológia nem ismeretlen tudományos körökben, mégis ez volt az első ilyen nagyszabású projekt. Michael Habicht, az ausztrál Flinders Egyetem egyiptológusa, a kutatás egyik résztvevője szerint az elmúlt években a digitális rekonstrukció mind részletgazdagságban, mind pontosságban ugrásszerűen fejlődött, ezért lehetséges, hogy „a bőr és a szemek ábrázolása különösen életszerűbb a néhány évvel ezelőtti verziókhoz képest”. A Tutanhamon-rejtélynek része a fáraó megjelenése, a tudósok pedig szeretnék ezt a mozaikdarabot helyre illeszteni.

New Study Claims To Resolve Mystery Of King Tut's Death
Gyerekek nézik a szarkofágokat a San Franciscó-i Tutanhamon-kiállításon. A leletek a legfiatalabb generációt is elbűvölik, a Tutanhamon arcrekonstrukció pedig még kézzelfoghatóvá teszi a rejtélyt. Fotó: Justin Sullivan

A legújabb Tutanhamon-arcrekonstrukció nagyon hasonlít egy francia tudóscsapat néhány éve megalkotott változatára. Ők a fáraó koponyáját és halotti maszkját használták. Habicht a két eredmény hasonlósága alapján a valósághoz közel állónak hiszi a végeredményt. A csapat másik tagja, Cicero Moraes brazil tervezőgrafikus szerint Tutanhamonnak nagyon finom vonásai voltak, és ránézve egy fiatal diák arcát látni, nem pedig egy kötelezettségektől terhelt politikusét.

Fogyatékos volt Tutanhamon? 

Utóbbi megállapítás azért is érdekes, mert egy 2014-es kutatás „virtuális boncolása” éppen azt mutatta meg CT-vizsgálatok és genetikai analízis alapján, hogy nem igazak a korábbi feltételezések, hogy Tutanhamon jóképű lett volna. A halotti maszk ezt sugallja, ám a kutatás szerint ez csak az alattvalók, illetve a temetési szertartásban résztvevők utolsó kedvessége volt a gyerekkirály felé.

Tutanhamon korábbi arcrekonstrukciói sok esetben azt sugallták, hogy a fáraó jóképű, jó testfelépítésű férfi volt, aki szeretett vadászni és kocsiversenyeken részt venni, épp egy ilyen versenyen szerzett sérülés vagy gyilkosság okozta halálát. A 2014-es kutatás azonban azt mutatta ki, hogy Tutanhamon a sírban talált koponya alapján feltételezhető torz arckifejezése valójában veleszületett rendellenességnek köszönhető. Eszerint a gyerekkirály csavarodott csípője miatt sosem tudott kocsiversenyeken részt venni, epilepsziában és maláriában szenvedett, halálát pedig betegségeinek összessége okozta. Ezt a teóriát látszik alátámasztani, hogy Tutanhamon szülei nagy valószínűséggel testvérek voltak.

Franceso Maria Galassi és Elena Varotto, a mostani tanulmány további szerzői szerint a Tutanhamon-rejtély megértése multidiszciplináris megközelítést igényel, éppen ezért csapatukban törvényszéki szakértőktől, antropológusokon és egyiptológusokon át, 3D-művészekig mindenki helyet kapott. Ez a megközelítés eltér a korábbi arcrekonstrukciós próbálkozásoktól, többek között nemcsak az 2014-es kutatástól, de a legelső verziótól is, amelyet 1983-ban Betty Pat Gatliff törvényszéki művész készített gipsz öntőformával.

Tom Mueller Tutanhamon-szakértő kétli, hogy a tudósok a közeljövőben megállapodásra jutnának a gyerekkirály életéről. A legnagyobb kérdés Tutanhamon fittsége, amelyről két szögesen ellentétes feltételezés tartja magát (a kocsiversenyek győztese és a fogyatékos gyerekkirály), és mindkettőre időről időre előkerülnek bizonyítékok.

A fitt király feltételezhetően erősebben kormányozta a birodalmat, mint egy beteg uralkodó. Történelmi tények mutatják, hogy Ehnaton uralma után Tutanhamon visszavitte udvarát Amarnából Thébába, azonban kérdés, hogy ez egyszerű gesztus volt a régi valláshoz való visszatérés iránt, vagy inkább az erős papi réteg, esetleg Tutanhamon anyja befolyásolta a bábuként irányított fogyatékos fáraót.

Egptian Excavation
Howard Carter és Lord Carnavon a fáraó sírjának egyiptomi ásatásán Fotó: Hulton Archive

A Tutanhamon-rejtély szereplői

Muller tavalyi nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes lenne DNS-vizsgálattal tisztázni: Tutanhamon valóban Ehnaton fia, mert a jelen egyiptológia kutatások ezt nem tudják biztosan. További érdekes kérdést vet fel Tutanhamon származásával kapcsolatban, hogy tavaly szeptemberben Nicholas Reevs egyiptológus úgy nyilatkozott, Nefertiti – aki a fáraó mostohaanyja lehetett – sírja is közel lehet Tutanhamonéhoz.

Tudósok egyetértenek, hogy Tutanhamon a modern egyiptológia legfontosabb alakja, hiszen sírja volt az egyetlen, amelyet többé-kevésbé érintetlenül sikerült felfedezni. Ráadásul 1922 az I. világháború utáni rekonstrukció ideje, amikor sokakban frissen éltek a veszteségek, így minden pletyka és legenda, ami az olyan egzotikus helyről, mint Egyiptom származott, felkeltette az érdeklődést. Ráadásul ez volt az első olyan ásatás, amelyet tudatosan dokumentáltak fényképekkel is. Harry Burton drámai fotói pedig a London Timestól kezdve filmeken át a világ számos médiumába eljutott, ami útjára indította az egyiptológiamániát.

A felfedezést színezte az amatőr egyiptológus, Lord Carnavon vérmérgezése, majd később Howard Carter rákos megbetegedése, amelyet mind a fáraó átkának tulajdonított a legenda. Muller szerint az egész történet nemcsak hatalmas archeológia előrelépés volt, hanem olyan, mint egy kalandregény. Sok tekintetben jobb Az elveszett frigyláda fosztogatóinál – amelyhez kétség nélkül inspirációt szolgáltatott.

Borítókép: Tutanhamon arany halotti maszkja a Kairói Múzeumban (Fotó: Getty Images/Anadolu Agency/Mostafa Elshemy)

Jancsó Orsolya – www.magyarnemzet.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu