Havi cikkek: április 2014
Szellem a fazékból – Sehol egy jó falat
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték. A mai világban Petőfi Sándor is kigömbölyödött volna derékban, és pocakot ereszt József Attila is.
Szellem a fazékból – Sehol egy jó falat
Nem árt ezt leszögezni így, a költészet napja táján. Ma az asszony szigorú diétára fogná Vörösmarty Mihályt és Arany Jánost is. Mikszáth Kálmánról nem...
Húsvétra: Spanyol briós diós-marcipános, mákos-marcipános töltelékkel
Ha Húsvét, akkor reggelire friss kalács dukál! Az illatos töltelékkel gazdagított briósokhoz elegendő egy csésze tejet vagy kakaót kínálni, hogy jól induljon a nap!
Páholy – Veszíteni sem tudnak
Most, hogy a liberális álbaloldal végre felfogta, nem szavazott a jelöltjeire közel hétmillió választópolgár, abban reménykedtünk, kicsit letekerik a volumét.
Szellem a fazékból – Tigrispörkölt
A távol-keleti sajtó azon háborog, hogy kínai üzletemberek - mint valami disznótoron - megettek vacsorára egy tigrist. Nem értem.
Szellem a fazékból – Tigrispörkölt
Ha a franciák évszázadokig szopogathatták a kerti sármányt (ezt a veréb formájú, kedves énekesmadarat), méghozzá úgy, hogy előbb befogták, megvakították, fügén felhizlalták és konyakba...
Vasárnapi novella – Csáth Géza: Fekete csönd
Leírom ide, doktor úr, hogy miről van szó. Az öcsémről, a szőke, piros képű kisfiúról, akinek sötét szemei mindig a messzeségbe néztek. És még egy dologról. A fekete csöndről.
Örömteli „huzavona”
Húzás-vonás, pengetés, egymást érő szólók és fülig érő szájak, vagyis koncertet adott a Canarro január 5-én a Mika Tivadar Mulatóban.
Tűzvész pusztított Vácon, amikor befutott az első vonat az állomásra – 171 éves a...
1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal. Története nem mentes a visszaélésektől, de érett tököktől sem.
A német kiállítás nyerte az Arany Oroszlán-díjat
A Németország pavilonjában kiállító Anne Imhof projektje nyert
Szellem a fazékból – Böllérima
Az első fogó elkapja a mellső lábát, a hátsó betapos a belső comb lágy részébe, a böllér átvágja a verőeret; ez most nem babra megy, a vér sugárban tör elő (a böllér arcát is összefröcsköli), így szorítják, amíg teljesen ki nem vérzik, aztán mindenki a nagy rúgást várja, mert - mint Zalán Tibor írja prózaversében - halála előtt minden disznó rúg egy nagyot.
A lucskai romtemplom
Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Szülés oxitocin nélkül
Dr. Szuromi AndrásSzülés oxitocin...
A dal ugyanaz marad - dalszövegek kicsiknek és nagyobbaknak
Bródy JánosA dal ugyanaz...