Havi cikkek: január 2015
A magyar kultúra születéséről − Szerb Antal emlékére
Folklór, totemállat és népmese még nem tartoznak a szellem történetéhez, még nem kifejeződései a nép eidoszának. Ezek még mind szellemen inneni formák éppúgy, mint azok a primitív látásmódok, melyek a nyelv történetében maradtak ránk.
Miért zokog Amerika Clint Eastwood Amerikai mesterlövészén?
Szem nem marad szárazon a mozikban. Felcsendül az ll Silenzio, lengenek az amerikai zászlók, az iraki háború amerikai mesterlövészét katonai tiszteletadással temetik Clint Eastwood új filmje, az Amerikai mesterlövész zárójelenetében.
Szellem a fazékból – Tyúk vagy gömböc?
Nincs mese: tényleg megszállottak. Mert az még hagyján, hogy a Bocuse d’Or szakácsverseny lyoni döntőjére készülő magyar csapat három hónapja gyöngytyúkkal és pisztránggal kel és fekszik {...}
Szellem a fazékból – A lazacszínű állomás
Franciaországban a nagy T betű nem tanulóvezetőt jelent. Nem is a kádári kultúrpolitika három „t” betűjét (tiltjuk, tűrjük, támogatjuk), hanem éttermet.
Szellem a fazékból – Virsli, vagy amit akartok
Ágai Adolf, a Borsszem Jankó című vicclap szerkesztője festőien leírja a kiegyezés körüli időkből a pesti virsliárust: „Már kora délután a Moczl szaporán pörgette az r-eket. {..}"
192 éve született Petőfi Sándor
1823. január 1-jén, Kiskőrösön született Petrovics, ismertebb nevén Petőfi Sándor költő, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotója.
A süvetei körtemplom
Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Időzített tintabombák
Az Országos Széchényi Könyvtárban restaurálják Arany János kéziratait
Világelső Puskás Ferenc
Bravó!
„A természetet minden oldaláról kell vizsgálnunk” – Szent-Györgyi Albert visszaemlékezése
Életéről, munkájáról, koráról beszélt a Nobel-díjas tudós abban az eddig magyarul még nem publikált memoárban, amelyet egy nemzetközi tanácskozáson tartott előadása nyomán 1976-ban adtak ki angolul. Az írást a Magyar Tudomány júliusi száma közli.
Fejtsd meg a festmények kódjait!
Zavarban vagy, ha egy reneszánsz kori festményt nézel?
