Tengernyi szemétség

311

Környezet – Halászhálót evett tintahal helyett a nagy ámbráscet.

Tudatosan vagy merő kényelmességből (esetleg tudatlanságból) százmilliók szennyezik az óceánokat, néhányan ellenben azon dolgoznak, hogyan lehetne megtisztítani őket a hulladéktól. Úgy tűnik, ezen a területen is áttörés várható. Egy fiatal holland kutató ötlete, a The Ocean Cleanup néven ismert projekt csökkentheti a vízben ringatózó hulladék mennyiségét.

Néhány hete tucatnyi nagy ámbráscetet találtak az Északi-tenger németországi partjainál – valamennyi állat gyomrában tetemes mennyiségű szeméttel. A The Telegraph brit lap március végi beszámolója szerint főleg műanyag és autóalkatrész volt a tintahalat kedvelő emlősökben, de az egyik cet bélrendszeréből 13 méter hosszú rákhalászatnál használt háló is előkerült, egy másikéban műanyag vödör maradékai voltak. A nagy ámbráscetek pusztulásában a szemét is szerepet játszhatott, bár valószínűbb, hogy valami megzavarhatta őket, ezért kerültek a sekély vízbe, majd sodródtak partra. Egyébként az volna a csoda, ha a tengeri élőlények kizárólag planktonokkal, halakkal és más ehető dolgokkal táplálkoznának, hiszen mintegy nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül minden évben az óceánokba.

Becslések alapján eddig legalább 5,25 billió darab műanyag holmi sodródott a vizekbe – ennek harmada a nagy csendes-óceáni szemétsziget része. Az angolul The Great Pacific Garbage Patchnek vagy Pacific Trash Vortexnek nevezett szemétsziget az 1950-es évek óta növekszik: átmérője 2500 kilométerre tehető, vastagsága tíz-harminc méter. Becsült tömege százmillió tonna. A szemétsziget alapanyagának nyolcvan százaléka Észak-Amerika és Ázsia part menti térségeiből került és kerül a vízbe. Az amerikai partoktól hat év alatt hullámzik el egy kiürült flakon a szemétszigetig, Japánból és más közeli ázsiai országokból egy év alatt ér oda. A hulladék fennmaradó ötöde halászhajókról, fúrótornyokról vagy a szemetet tudatosan elszóró uszályokról jut a vízbe. Az education.nationalgeographic.org honlap szerzőinek becslése szerint a sziget fontos alapanyagát jelentik a halászhálók – 705 ezer tonnára becsülik ezt a mennyiséget –, de számítógép-monitorok és legójátékok is bőséggel előfordulnak benne. Ez és a többi, óceánban hullámzó műanyag évente egymillió tengeri madár és mintegy százezer emlős halálát okozza. A megemészthetetlen szemét ugyanis eltömi a bélrendszerüket, vagy fulladásos halált okoz. Egy tavalyi tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a tengerek elszennyeződése legalább száz tengeri faj – név szerint említve a hawaii barátfókát és a közönséges cserepesteknőst – kipusztulását okozhatja.

Tűzvész után értékeket kereső férfi Malabon városban (Fülöp-szigetek) – Forrás: Reuters

A műanyag a természet károsítása mellett évente 13 milliárd dollárnyi veszteséget okoz a halászoknak, a hajózási társaságoknak és a turizmusnak. Az Egyesült Államok nyugati partjainál évente félmilliárd dollárt költenek a strandok tisztítására – egy tonna strandszemét eltávolítása elérheti a 25 ezer dollárt. Legyinthetnénk, hogy nagy a tenger, sok minden elfér benne, de nem árt tudni, hogy az óceánokba kerülő szemét megannyi mérgező anyagot tartalmaz, amelyet elfogyasztanak a tudatlan halak és az ugyancsak kevéssé tudatos tengeri emlősök.

A káros anyag beépül a szervezetükbe, majd eljut a tápláléklánc végén lévő fő fogyasztóhoz, az emberhez. Ilyen szennyezésre vezettek vissza néhány rákos megbetegedést, fejlődési rendellenességet és csökkent fogamzóképességet.

Valamit tehát tenni kell. A Csendes-óceán Kalifornia és a Hawaii-szigetek közötti részén tengerbiológusok és önkéntesek mintegy harminc hajó segítségével 2015-ben feltérképezték a térségben hosszan szétterülő, egyre növekvő szeméttakarót, hogy pontosan megtervezhessék a műanyag szemét összegyűjtésének stratégiáját. A The Ocean Cleanup (Az Óceán Megtisztítása) nevű környezetvédelmi csoport szakembere akkor azt mondta, hogy reményeik szerint hamarosan kipróbálhatják azt a gátrendszert Japán közelében, amelynek segítségével hozzáláthatnak a szemét begyűjtéséhez. Végső céljuk közel száz kilométeres gát kiépítése a Csendes-óceán közepén.
A The Ocean Cleanup története egy 2011-es, görögországi nyaralással kezdődött. Az akkor alig 17 éves holland Boyan Slat búvárkodásai során megdöbbent a tenger vizét beszennyező irgalmatlan mennyiségű hulladék láttán. Hazaérkezése után a gimnáziumi tanulás mellett minden erejét annak szentelte, hogy megértse, miért olyan nehéz feladat az óceánok és tengerek vizét megtisztítani a lebegő műanyagtól. 2013-ra formát öltött az elképzelése: Slat száz önkéntessel megalapította az óceánok megtisztítására vállalkozó nonprofit társaságot.
A módszer azon a pofonegyszerű ötleten alapul, hogy a munka nagy részét a természetre kell bízni. Nem tesznek mást, mint a tengeráramlás útjába különleges szűrőrendszert feszítenek ki. A tengeráramlatok az óceánok vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamatai. Az öt legnagyobb szubtrópusi áramlat az északi Csendes-óceánban, a déli Csendes-óceánban, az Észak-Atlanti-óceánban, a Dél-Atlanti-óceánban és az Indiai-óceánban található. Az északi csendes-óceáni áramlás következménye a korábban említett nagy szemétsziget.

A V alakban kifeszített – pontosabban pányvákkal a tengerfenékhez rögzített – eszköz az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladékot közel hatvan méter magas, mintegy hatszáz köbméteres, henger alakú toronynál gyűjti össze, ahol futószalag emeli ki a szennyeződést. Mindezt úgy, hogy közben – ezt állítják az ötletgazdák – a halak és más élőlények nem pusztulnak el, mert nem akadhatnak fenn. A torony formájú tartályokat időről időre üríteni kell, a lehalászott hulladékot hajókkal szállítják a partra. A begyűjtött szemetet újrahasznosítják, hogy az abból bejövő pénzből finanszírozzák a további munkát.

A szemétbegyűjtő rendszer bírálói túlzottan költségesnek találják az elképzelést, és kétkednek a kidolgozott stratégia működőképességében. A fejlesztők ellenben azt remélik, hogy a The Ocean Cleanup még azelőtt begyűjti a szennyeződést, mielőtt az elérné a partokat, vagy szigetté állna össze. A Time magazin az optimisták oldalára állva 2015-ben a világ 25 legjobb ötlete közé választotta a The Ocean Cleanup programot, a kiötlő Slatot pedig mások mellett ­Harald norvég király is kitüntette.

Élesben először az Északi-tengeren tesztelik a szűrőt – százméteres szűrőfalat építenek ki idén nyáron a holland partoktól 23 kilométerre. A következő lépésben – a holland tapasztalatokat is felhasználva – két kilométer hosszú takarítórendszer üzembe helyezését tervezik a Japán és Dél-Korea közötti partszakaszon, amellyel előreláthatólag hetvenezer tonnányi szemetet halásznak ki a Japán-tengerből.
Az igazán nagy dobás a csendes-óceáni szemétsziget felszámolása lenne. A hollandok reményei szerint száz kilométer hosszú tisztítóberendezéssel tíz év alatt 42 százalékkal csökkenhet a szemétsziget nagysága. A legpesszimistább becslés szerint legalább hetvenmillió tonna szemét termelhető ki ezzel az eljárással – kilónként 4,54 euróért. A száz kilométeres hálózat 2020-ra készül el, addig folyamatosan tesztelik az ötletet.

Ha valakik, akkor éppen a program ötletgazdái tudhatják, hogy hol tartanak a kísérletekkel. E-mailen feltett kérdéseinkre – mikor és pontosan hol próbálják ki a különleges szemétgyűjtő rendszert, elég-e a kísérletekre a támogatóktól eddig befolyt 2,2 millió dollár, és valóban tervezik-e a közel száz kilométeres tisztítógát megépítését a Csendes-óceánon – azonban nem kaptunk választ. Jan van Ewijk koordinátor mindössze annyit írt, hogy világszerte óriási érdeklődés övezi a munkájukat, amit megértenek, aminek örülnek, de ők a munkára koncentrálnak, meghatározott ütem szerint dolgoznak. Türelmet kért, ami sok mindent jelenthet, remélhetőleg nem azt, hogy a tesztek nem a remélt eredményt hozták.

A nagy ámbráscetek és a többi vízi élőlény érdekében mindenesetre mielőbb lépni kell, mert ezek az állatok nem szemétgyűjtésre születtek.

Ötvös Zoltán – www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu