Nógrádi György: Vándorló szigetek

1143

Biden idén nyolcvan-, Putyin hetven-, míg a kínai államfő 69 éves.

Az elmúlt hónapot meghatározta az orosz–ukrán háború és annak regio­nális és globális hatásai. Mindkét fél továbbra is PR-háborút is folytat – annak összes következményével együtt. Az igazmondás ebben a „sportágban” nem előírás.Az orosz stratégiai cél, azaz a Donbasz, az orosz többség lakta területek elfoglalása és megtartása, a Krím végleges megszerzése, Ukrajna semlegessége egyre valószínűtlenebb. Az ukrán cél, tehát a katonai fölény megszerzése május végéig-június közepéig szintén kizártnak tűnik. Hogy a világ, főleg annak nyugati fele meddig fogja számolatlanul és ellenőrizetlenül ontani a pénzt és a fegyvert Ukrajnának, valamint, hogy mi lesz ezeknek a fegyvereknek a sorsa a háború után, ma megmondhatatlan.

Az ukrán elnök napi üzenetei egyre kevésbé hatékonyak.Az ország eddig havi öt-, most hétmilliárd dollárt követel a világtól, főleg az Európai Uniótól a háború folytatásához, és hétszázmilliárd dollárt az újjáépítésre. Az a nyugati javaslat, hogy vegyék fel gyorsított eljárással Ukrajnát az Európai Unióba, mai vélemények szerint valójában két évet jelent. A nagy kérdés, hogy meddig fog tartani a háború, és képes lesz-e Ukrajna a korrupció ellen is sikeresen fellépni. Az osztrák külügyminiszter különleges státust, de nem tagságot javasolt. Ez heves ukrán kritikákat váltott ki.
Oroszországban a jövőt megjósolni lehetetlen. Elvileg Putyin népszerűsége növekszik, de az orosz sajtót, rádiót és televíziót keményen kontrollálják.A felső vezetésen belül látványosan növekszik az ellentét, de ennek végkifejlete ma még nem látszik. Az orosz politika a Nyugat részéről jövő embargóval szemben új, keleti nyitásban keresi a kiutat. Megélénkültek a kapcsolatok Kínával, Indiával és az ázsiai térség több államával is.
A háború hatására Japán hivatalosan bejelentette, hogy visszaköveteli a második világháború végén a Szovjetunió által elvett négy szigetet Japántól északra.Ezek szovjet, majd orosz megítélés szerint a Kuril-szigetek részei, így Oroszországhoz tartoznak. Japán soha nem ismerte el ezeknek a szigeteknek szovjet, majd orosz megszállását. Az eddigi tárgyalások sorra eredménytelenek voltak. Mindenesetre Japán gyors ütemben fegyverkezik Kína, Észak-Korea és Oroszország ellen.
Németországban az orosz–ukrán háború belpolitikai válsághoz vezetett. A három kormánypártból kettő, a Liberális Párt és a Zöldek a nehézfegyverek szállítása mellett, míg a Német Szociáldemokrata Párt, főleg a kancellár a szállítások ellen foglalt állást. Utóbbi kijelentette, hogy ezeknek a fegyvereknek az átadása harmadik világháborús veszélyt jelentene. Az ellenzéki konzervatív pártok, élükön Merzcel, a CDU elnökével ráéreztek arra, hogy ez a helyzet kihasználható.Név szerinti szavazást követelnek a nehézfegyverek Ukrajnába juttatásáról.A háború hatására Svédország és Finnország a NATO-ba történő belépést fontolgatja. Svédország a világ 13. leggazdagabb állama az egy főre jutó GDP-ben. Hadserege jól felszerelt, és a magas nemzeti jövedelem mintegy 1,5 százalékát fordítja védelemre. Finnországhoz hasonlóan számos nemzetközi misszió­ban részt vesz. Finnország 1917 óta független. A második világháború alatt két háborút is vívott a Szovjetunió­val, amelyeket kemény harcok után elveszített. 1309 kilométer közös határa van Oroszországgal, amely a finn belépés esetén NATO–orosz határrá válna. A finnek a GDP 1,4 százalékát fordítják védelemre. Az oroszok közölték, hogy belépés esetén atomeszközöket fognak telepíteni az orosz–skandináv határra.
Kína számára a háború előnyös. Miközben az orosz, az ukrán és az európai gazdaságok szenvednek, áruhiány van, és infláció, Kína számára a növekedés folyamatos.Nemzetközi szerepe­ felértékelődött. Továbbra is komoly dilemma, hogyan viszonyuljon a háborúhoz. Ügyesen semleges, de vigyáz arra, hogy a nemzetközi szervezetek az USA nyomására ne tudják Oroszországot túlzottan elszigetelni. Kína számára az európai szankciók, különös tekintettel a nyersanyagokra, lehetőséget teremtenek. Az amerikai nyomás ellenére is készek Indiával együtt az orosz kőolaj és földgáz, esetleg a szén megvásárlására.

Kína érzékeli az ellene létrehozott új délkelet-ázsiai szövetséget. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália és Japán a térségben jelentős erőt képviselnek.Az, hogy Kína meg tudott állapodni a stratégiailag fontos fekvésű, de egyébként jelentéktelen Salamon-szigetekkel a biztonsági együttműködésről, óriási pánikot váltott ki a térségben. A hat nagyobb és mintegy kilencszáz kisebb sziget Ausztráliától északkeletre helyezkedik el. Gyorsan odautazik egy amerikai küldöttség, hogy lebeszélje a szigetlakókat a Pekinggel történő katonai, biztonságpolitikai együttműködésről. A 900 szigetnek összesen hétszázezer lakosa van.
A félidős amerikai választások ősszel sok kérdést eldöntenek. Meg tud-e maradni a két képviselőházban a demokrata fölény, vagy már elkezdődik-e republikánus oldalról a harc a 2024-es elnökségért?Biden idén nyolcvan-, Putyin hetven-, míg a kínai államfő 69 éves. A fiatalítás mindenütt létkérdés. Ez a három hatalom és vezetőik meghatározzák a világ sorsát.

Nógrádi György – www.magyarnemzet.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu