„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” Ennek a jelmondatnak a jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb kastélya Eszterházán, a Fertő tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén.
A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza a csakis uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, ahol mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek.
Esterházy „Fényes” Miklós 1714-ben, Esterházy József és báró Maria Octavia Gilleis bárónő fiaként született.
Leidenben és Bécsben tanult, majd utazásokat tett szerte Európában.
Fiatalon nősült: huszonhárom éves korában feleségül vette Maria Elisabeth Ungnad von Weissenwolff birodalmi grófnőt. Az esküvőt követően az ifjú pár beköltözött az Esterházyak szerény sarródi vadászkastélyába, amely Süttör határában, a mai Fertőd területén, a Fertő tó déli, zsombékos partján állt. Ezt a kastélyt még 1720-ban építtette apja, Esterházy József. Egy évvel később megszületett a házaspár első fia, Esterházy Antal (1738–1794), aki később örökölte apjának hercegi rangját. Az évek során a főúri házaspárnak még három gyermeke született.
Esterházy Miklós 1741-ben katonai pályára lépett, s kisvártatva császári és királyi kamarás és ezredes lett.
A sziléziai és a hétéves háborúban is a poroszok ellen vonult hadba, s harcolt a Németaföldön is, amiért vezérőrnagyi rangot kapott. 1753-tól már egy saját szervezésű hadsereget vezetett a harcba, 1757-ben a kolíni csatában rendkívüli hősiességével tűnt ki, az osztrákok javára fordítva a harc kimenetelét. Kétszer tüntették ki Mária Terézia-renddel, 1759-ben pedig altábornaggyá léptették elő. 1762-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett, egy évre rá pedig az Aranygyapjas Rend lovagjává avatták.
Negyvennyolc éves korában megörökölte utód nélkül elhalt bátyjának, Esterházy II. Pál Antalnak (1711–1762) a hercegi címét és vagyonát. Ő lett az ötödik Esterházy herceg. Ekkor kérte fel a kismartoni zenekar vezetésére Joseph Haydnt. Ez évben megkezdte a sarródi régi vadászkastély átépítését, kibővítését is. A mocsaras területen főúri pompájú, új rokokó kastély született, a „magyar Verszália”. Az új kastély épületét Hefele Menyhért és Jacoby Miklós tervezte, a berendezést a fényes herceg francia földről hozatta.
Az Esterházy-kastély parkja helyreállításának első üteme, a kastélytól nyugatra fekvő kertrészek rekonstrukciója. Megítélt támogatás összege: 12 milliárd forint. Helyreállították a kastélypark főépülettől nyugatra fekvő részeit. A beavatkozások a rózsakert, az angolkert és az északi park egy részének (az úgynevezett Marchand-tagnak) a hiteles műemléki helyreállítását szolgálták. A rózsakert rekonstrukciója során elhelyezték Márk Gergely nemzetközi hírű rózsanemesítő teljes fajtagyűjteményét, miáltal a rózsakert fontos génmegőrzési feladatot is ellát. A bozót és a fává nőtt magoncok eltávolításával biztosították az egzótákban gazdag parki faállomány fennmaradását, jelentős cserjeállományt telepítettek az eredeti állapotoknak megfelelően. Visszaállították az eredeti látványkapcsolatokat, és az eredetileg rendkívül gondosan megtervezett belső sétaút-hálózat is megújult. Ez nemcsak a rekreációt szolgálja, hanem – a kihelyezendő növénynévtáblácskáknak köszönhetően – a rózsafajták és a sokféle fa- és cserjefaj megismerését is.
1764-ben a bécsi magyar királyi testőrgárda kapitánya lett, s koronázási követként részt vett Mária Terézia fiának, II. Józsefnek a német királlyá koronázásán Frankfurtban. Itt ismerkedett meg az ifjú Goethével, akit meghívott magyarországi kastélyába.
A kastély 1766-ban készült el, szomszédságában pedig új falu született: Eszterháza. A herceget a királynő két évre rá tábornaggyá nevezte ki. Az új kastélyban 1770-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat. A háromnapos ünnep alatt operákat mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és tűzijátékokat rendeztek az előkelő vendégsereg szórakoztatására. Itteni élményei megihlették Goethét is, aki „Esterházy-tündérbirodalomként” jellemezte az ünnepségeket. Nagyvonalú életvitele miatt a herceget ekkor kezdték a „pompakedvelő” vagy „fényes” jelzővel illetni.
Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált, a hercegi udvar hangversenymestere Haydn volt. A herceg maga is remek barytonjátékos volt; hangszerét a nemzeti múzeum őrzi. A látványos ünnepségek Mária Terézia királynő, német-római császárné látogatása idején érték el csúcspontjukat. A herceg bábszínházat is létrehozott; német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott.
A bajor örökösödési háborúban 1200 katonával segítette II. Józsefet, ezért később az uralkodó beleegyezett, hogy a jövőben az Esterházy família minden férfi tagját hercegi rangra emeljék. A herceg 1790-ben hunyt el Bécsben, adósságokat felhalmozva, s a kismartoni családi kriptában temették el. A fertődi kastély azonban, amely az utódok jóvoltából újra régi fényében ragyog, megőrzi az emlékét.
Eszterháza Közép-európai Kulturális Központ első fejlesztési üteme. Megítélt támogatás összege: 13,76 milliárd forint. Megvalósult a kastély hátsó udvar felőli homlokzatának komplett felújítása ajtó- és ablakcserékkel, a kovácsoltvas rácsok és a homlokzati kőelemek restaurálásával. Lezajlott a kastély négy dísztermének (Sala terrena, nyári ebédlő, Apolló-terem és zeneterem), valamint díszlépcsőházának rekonstrukciója. Nemcsak felületi, de szerkezet- és födémmegerősítési munka is zajlott. Az általános szerkezeti és kertészeti munkákkal helyreállították a „Fényes” Miklós-korabeli barokk díszudvart. Megkezdődött a bábszínház rekonstrukciója is. A korábbi átalakítás idején magtárnak használt épület szinte teljes belső elbontása és régészeti kutatása után a teljes tetőszerkezet új barokk födémet és tetőt kapott. A nyílászárók visszanyerték eredeti helyüket és alakjukat, s az udvar felé eső homlokzat végső kialakítása is megtörtént. Elkészült továbbá a külső parkoló, amely 111 autó és 12 autóbusz befogadására alkalmas.
Csontos János – www.magyaridok.hu
