Egy Kárpát-medencei épületmentő program

326

Amint Kosztolányi Dezső írta, hogy a zászló nem csak bot és vászon

, úgy a Kárpát-medencei magyar épített örökség sem csak kőből és téglából áll, hiszen a több mint ezeréves magyar jelenlétet jelképező nyomok, a magyarság emlékezeti helyei. Ezek főleg templomok, várak, kastélyok, pusztulásukkal pedig szegényedne a magyar történelem és gyengülnének a magyar közösségek, amelyek ezeknek az épületeknek a kisugárzásában élnek. Ráadásul az utódállamoknak nem kifejezett érdekük, hogy ezek az emlékek fennmaradjanak – erre XX. századi hányatott sorsuk a bizonyíték.

A kormány a határon túli magyar műemlékek megmentése érdekében 2015-ben meghirdette a Rómer Flóris-tervet, amely arra hivatott, hogy feltérképezze, helyreállítsa és megóvja a Kárpát-medencei magyar épített örökséget. Ezért – előreláthatólag 2018-ig – évente 200 millió forintot különítenek el a programra. A tervet jelképesen a Nagyváradhoz közeli síteri református templomban hirdették meg, ahol a felújítás során román kori freskókat találtak – nem mellesleg Rómer Flóris is járt és munkálkodott itt.

– Történelmünk úgy alakult, hogy a magyar közösségek épített örökségének nagy része a határainkon kívül rekedt, de ezekről nem mondhatunk le, nem hagyhatjuk elpusztulni – mondta Puskás Imre kulturális örökségvédelmi helyettes államtitkár, aki abban bízik, hogy a 2018-ig előirányzott források növekedhetnek is, ha a program eredményes. A Rómer Flóris-terv nemcsak az anyagi felújítást célozza, hanem fontos magyarságpolitikai szándéka is van, hiszen a magyar közösségek önazonosságát is megerősítik azzal, hogy megmentik és felújítják műemlékeiket. A munkálatok nyáron kezdődnek, és várhatóan ősszel már beszámolhatnak az első eredményekről – mondta az államtitkár.

A Rómer Flóris-terv gondolata korántsem új, hiszen az első Orbán-kormány idején, 1999-ben indították el a Nemzeti örökség programot, aminek köszönhetően hét év alatt háromszáz határon túli műemlék állagmegóvását végezték el, és húszat állítottak helyre 1,2 milliárd forintos költségből.

A 2002-es kormányváltás után fokozatosan csökkentették az erre szánt pénzt, mígnem 2006-ban a Gyurcsány-kormány megszüntette a programot. 2012-ben három államtitkárság (az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős államtitkársága, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil állami kapcsolatokért felelős államtitkársága, valamint a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság) összefogásával elindult a Kárpát-medencei örökségvédelmi program, melynek köszönhetően 2015-ig 104 millió forintból harminc fontos műemléket rehabilitáltak. Többet, például a mezőgecsei Kajdy-kúriát, teljeskörűen felújítottak.

Ennek a programnak a nagyságrendjét és szervezettségét nem lehet a mostanihoz mérni, de ebben az időben újították fel a Felvidéken a hontvarsányi Árpád-kori műemlék templomot, amely a XII. század közepén, román stílusban épült. Az 1655 óta református gyülekezeti templom a XIX. század elején részben leégett, de 1835-ben újjáépítették. 1932-ben és 1956-ban megtörtént a részleges külső és belső restaurálása. A magyar kormány támogatásával, a Teleki László Alapítvány segítségével elkészült a zsindelyhéjazat kezelése, javítása és a homlokzat felújítása.

glo_ontvarsany3_CZ

A Partiumban hét és fél millió forintos támogatással felújították a szintén középkori eredetű fugyi templom belső falait, és új kazettás mennyezetet kapott a korábbi síkmennyezet helyett. Ezt követően, 2014-ben részlegesen helyreállították a külső homlokzatokat, a tornyot, a szentélyt és az új fedélszéket, majd 2015-ben a műemléki helyreállítási terv előírásai szerint restaurálták a templomhajó homlokzatát, a kváderkő-falazatokat és a kőfelületeket.

Az erdélyi Küküllőváron a XI–XII. században épült, később gótikussá átépített református templomot kezdték helyreállítani, ahol középkori freskókat tártak fel, és idén elkezdték újrazsindelyezni.
Feltárni, megóvni és megismertetni – ez a műemlékvédelem hármas krédója, amelynek a Rómer Flóris-terv megfelel. A programot és az elért eredményeket egy új honlapon fogják ismertetni és népszerűsíteni, ezenkívül tudományos konferenciák és kiadványok formájában is, mert a terv része a kutatómunka és új eredmények felmutatása is.

Puskás Imre a Rómer Flóris-programról beszél Hontvarsányon

Puskás Imre a Rómer Flóris-programról beszél Hontvarsányon

Puskás Imre szerint az elbírálási szempontok között az épület műemléki–művészi értéke számított, például hogy mennyire fontos szerepe van a magyarság történelmében. Azonkívül területi, felekezeti arányosságra is törekedtek.

A Rómer Flóris-terv egyedi döntései alapján 53 objektum műemléki helyreállítása kezdődhet el, 52 különböző településen, mintegy 117 millió forintból. A listában harminc erdélyi, kilenc kárpátaljai, nyolc felvidéki és két-két horvátországi, délvidéki, illetve szlovéniai műemlék szerepel. Az erdélyi műemlékek 67,4 millió, a felvidéki műemlékek 16,5 millió, a kárpátaljaiak 23,1 millió, a délvidékiek pedig tízmillió forintos támogatásban részesülnek.

A terv fontos célja, hogy a műemlékek állapotának javítása mellett hozzájáruljon értékeik feltárásához, megismeréséhez és megismertetéséhez is. Ennek érdekében a helyreállítási munkákra fordított összegnél egy nagyságrenddel kisebb forrás olyan tevékenységekre irányul, amelyek a műemlékek értékelésén és megbecsülésük növelésén keresztül, hosszú távú fennmaradásukat szolgálják. Azért kap sok kárpátaljai helyszín támogatást, mert az ottani utódállam a legkevésbé képes arra, hogy ellássa a műemlékvédelmi feladatokat, ráadásul értékes épületek forognak kockán – mondta az államtitkár.

A munkálatok többsége az épületek állagmegóvására, műemléki helyreállítására vonatkozik, de a Rómer Flóris-terv eredményeként számos középkori falkép, illetve faberendezés restaurálási munkája is elkészülhet. Így egyebek között ötmillió forint jut a kiszsolnai evangélikus templom állagmegóvására, a templom értékes freskóinak megóvására, 2,7 millió forint az énlakai XV. századi unitárius templom festett famennyezetének restaurálására, valamint hétmillió forint támogatást kap a kárpátaljai tiszabökényi görögkatolikus templom, amelynek a tartószerkezetét erősítik meg, továbbá a homlokzat helyreállításának első ütemét kezdik meg.

Ezenkívül 87 pályázat érkezett a 45 millió forint keretösszegű nyílt felhívásra: hatvan Romániából, tizennégy Kárpátaljáról, kilenc a Felvidékről, kettő a Délvidékről, valamint egy-egy Horvátországból és Szlovéniából. Elsősorban közösségi – egyházi, önkormányzati, alapítványi – tulajdonban lévő műemlék ingatlanok felújítását támogatja a program. Egy műemlékre félmilliótól ötmillió forintig terjedő támogatást lehetett szerezni, és ezt fel lehet használni már megkezdett vagy befejezett munkálatokra is.

Nem titok, hogy a legveszélyeztetettebb műemlékek megmentése a cél, ezért figyeltek arra, hogy a pusztulásra ítélt épületek mindenképpen megfelelő támogatást kapjanak. Főleg azok, amelyeket a helyi közösségek önerőből nem tudnak fenntartani, gondozni – vagy már nincs körülöttük magyar jelenlét. Emellett egy vis maior keretet is elkülönítenek arra az esetre, hogy ha valamelyik műemléket természeti csapás éri, legyen miből megmenteni.

Puskás Imre helyettes államtitkár szerint nemcsak az odaítélésnél fontos az alapos előkészítés, hanem a kivitelezésnél is, mert az épületek helyreállítása szakértelmet és különleges mesteremberi tudást feltételez. A programban a Teleki László Alapítvánnyal működnek együtt, mert nekik van a legnagyobb tapasztalatuk a határon túli műemlékvédelemben: ők tudják. milyen szakemberekkel érdemes dolgozni, és hogyan lehet eredményesen megszervezni a felújítást.

Pataki Tamás – www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu