A vad gróf

271

Katona Tamás és Ráday Mihály az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit (valamint eseménytörténetét) bemutató tévéműsora annak idején 44 adást ért meg.

Száműzöttek nyomában

Kézenfekvő gondolat volt, hogy készüljön belőle gazdag képanyagot felvonultató könyvsorozat. Az első kötet – Események és helyszínek alcímmel – 2013-ban, Katona Tamás halálának évében jelent meg, a második pedig csak most, az idei könyvfesztiválra, szintén a Corvina Kiadó gondozásában.

A Csorba László szerkesztésében elkészült folytatás a száműzöttek nyomába ered. A forgatócsoport nagyjából mindenhová eljutott, ahová a szabadságharc emigránsai elvetődtek, ahol nyomot hagytak, netán letelepedtek. Túl azon, hogy a kötet feltárja egyes ismert vagy kevésbé ismert személyek homályba vesző, olykor fordulatokban gazdag életrajzát – némelyik szó szerint kalandregénnyel ér fel –, nagy érdeme, hogy a bámulatosan gazdag képanyagot kísérő beszélgetések rendet tesznek a magyar emigráns csoportok – például a népes olaszországi és amerikai – bonyolult és földrajzilag is szerteágazó történetében. Mindenesetre elgondolkodtató az a mondat, amely Katona Tamástól származik: „Egyik emigrációban sem volt erős a belső összetartozás érzése, viszont a különböző emigrációk egymással sokkal jobb kapcsolatban voltak, mint egy-egy emigráció saját magával.”

Husid pasa, azaz Guyon Richárd honvéd tábornok két fiával Damaszukuszban. A felvétel 1850-es években készült

Husid pasa, azaz Guyon Richárd honvéd tábornok két fiával Damaszukuszban. A felvétel 1850-es években készült

A szerzők alapos munkát végeztek, bejárták például Kossuth amerikai körútjának állomásait, ugyanakkor feltérképezték torinói lakhelyeit is, lefényképezték az utolsót, a Via dei Mille 22. szám alatti épületet, ahol meghalt. Nagyobb figyelmet (és terjedelmet) kapnak azok, akiknek munkássága kiemelkedő, így például Xántus János természettudós és néprajzkutató vagy éppen Haraszthy Ágoston, akinek munkássága nincs benne a magyar köztudatban. Amerikában a kaliforniai szőlőkultúra atyját tisztelik benne: 450 holdas birtoka volt a Sonoma-völgyben; de Wass Sámuel, Molitor Ágoston és Uznay Károly honvédtisztekkel állami megbízásból ő állította fel és működtette a pénzverdét is San Franciscóban.

A mű erős vonulata a szállás- és otthontörténet. Csupa érdekesség, csupa meglepetés! Kiderül például, hogy Teleki Sándor, a „vad gróf”, akinek koltói kastélyában töltötte a mézesheteket Petőfi és Szendrey Júlia, Párizsban, a Rue de Parme 3. szám alatt Mészáros Lázárral lakott együtt. Később Olaszországban telepedett le, Lucca közelében. Házában Alexandre Dumas is megfordult, sőt a konyhájában főzött! A nyughatatlan gróf később Guernsey szigetén kötött ki, és Victor Hugóval került baráti kapcsolatba. A szigeten egyébként népes magyar emigráns csapat élt, megfordult ott például Irányi Dániel, Perczel Mór, Orbán Balázs is.
Az útikönyvként is olvasható kötetben több helyen felmerül a határainkon kívül található magyar történelmi emlékhelyek megbecsülésének kérdése.

(Katona Tamás–Ráday Mihály: Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei, II. A száműzöttek nyomában. Corvina Kiadó, Budapest, 2016, 296 oldal. Ára: 4990 forint)

Fehér Béla – www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu