Kezdőlap 2015
Éves cikkek: 2015
Budai krémes – Auguszt Olga receptje
Gasztronómiai túrára indultunk cukrász barátaimmal, s a Bledi-tónál tudtuk, jó helyen járunk.
Egy marék király
Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.
Boldogfa két évezredes temploma
Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Szellem a fazékból – Agyvelőkolbász
„Szeretem a hurkát” – mondtam az orvosnak, akihez azért küldtek, mert életbevágóan fontos, hogy leadjak húsz kilót.
Magyar Konyha – Kossuth-kifli
Régen tsemegetsinálóknak nevezték az édességkészítőket. A cukrász szót először Széchenyi István írta le 1830-ban, a Hitelben.
Athenaeum Kiadó könyvklubja – Kinizsi özvegyétől, Horthy testőréig
Bánó Attila előző két kötetében 55, majd 33 meghökkentő esetet mutatott be nekünk a magyar történelemből. Meglepő és tanulságos, olykor szívbemarkoló, de mindig érdekes történetekkel gazdagítva történelemtudásunkat.
Szellem a fazékból – Léhűtők
A dologkerülő, ház körül lábatlankodó figurákat hívjuk léhűtőknek, akiknek nincs ínyére a munka, ám úgy tesznek, mintha megszakadnának az iparkodástól.
Szellem a fazékból – A debreceni
Én már csak megmaradok a debreceni kolbász mellett, ha valóban tisztességes üzletben vásárolták” – mondja Krúdy hőse A pincér álma című novellában.
Szellem a fazékból – Tobzódócsütörtök
A gasztronómia örök dilemmája: enni vagy nem enni? Idősebb Pieter Bruegel festményén 1559-ből Farsang uraság készül összecsapni a böjtöt jelképező Húshagyókeddel.
Athenaeum Kiadó Könyvklubja: A farkas gyomrában
A 2008-2009 között elkövetett romagyilkosságok történetét dolgozza fel Kolozsi László pörgő ritmusú könyve.
Athenaeum Kiadó könyvklubja: Ragyogj, édesem!
Kicsit vegyes érzésekkel tettem le a könyvet az utolsó pár oldal miatt. Egyrészt a történet nagyon tetszett, mivel meglehetősen bizarr és megkapó volt számomra ahhoz, hogy el tudjak benne veszni és folyamatosan fenntartsa az érdeklődésemet.
Az aranylemezek üzenete
Kisteleki Géza könyve izgalmas tényként kapcsolja össze az Arvisura rég letűnt különös világát az erdélyi földönkívüli üzenet dokumentumával: az erdélyi aranylemezek titkaival.
A Balzac-kutató története
Történelmi tabló, családtörténet és egy utazás személyes emlékei keverednek az egyik legismertebb Balzac-kutató, a Párizsban élő Loránt Endre A budapesti papagáj címmel magyarul is megjelent memoárjában.
Kritika – Zöld Lámpás
Kezdem azt hinni, hogy tényleg velem lehet valami baj. Hogy bennem van a hiba. Mert egyébként mi más lenne arra a magyarázat, hogy a rajongók és képregényguruk által jóra, vagy legalább is nézhetőre értékelt Amerika Kapitány számomra lényegében katasztrofális volt, miközben a Zöld Lámpás, ami minden fronton negatív kritikákat kapott, kimondottan tetszett nekem.
Sátor határok nélkül
A Sziget fesztiválon idei fesztiválszereplései zárásaként augusztus 10. és 17. között ismét szerepel a Néprajzi Múzeum.
