Válságok Európája

2019 december 13.

Nógrádi György felnyitotta a szemünket. Remek írás!

Az elmúlt hetek eseményei nem erősítették az Európai Uniót. Európában, főleg annak nyugati felén egyre súlyosabbak a válság jelei. Spanyolországban továbbra sincs működő kormány, Franciaországban Macron nem tudta elérni stratégiai céljait, ezen belül Európa vezetését és a balkáni bővítés leállítását. Olaszországban a kormány bár működik, és dühös kirohanásokat intéz Salvini és pártja ellen, a társadalmi elfogadottsága egyre kisebb. A skandináv térségben komoly veszélyt jelent a migránskérdés, és az egyes államok olyan intézkedéseket tesznek a gazdasági menekülthullám megállítására, amelyek még pár évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek lettek volna.

A december 12-i nagy-britanniai választások kérdőjelek sorozatát vetítik előre. Mi lesz középtávon Skócia és Észak-Írország sorsa, felbomlik-e Nagy-Britannia, folytatódik-e a tőke menekülése, főleg az Európai Unió államaiba? A lehetséges kilépés azt is jelenti, hogy Európa hármas vezetéséből kettős vezetés lesz, az Európai Unió egyetlen atomhatalma és a Biztonsági Tanács állandó tagja, Franciaország új helyzetben lesz a kontinensen. Véleményem szerint a Brexit folyamat mind az uniót, mind Nagy-Britanniát gyengíteni fogja.

Megjelent az osztrák ügyészség vizsgálatának hivatalos végeredménye a Strache-botrányról: kiderítették, hogy az ügyben, magyarul az osztrák kormány megbuktatásában, a szakértői kormány létrejöttében, a rendkívüli választások kiírásában és abban, hogy a Szabadság Párt tíz százalékot visszaesett, semmiféle külföldi titkosszolgálati szál nem volt. Bár a józan eszem mást diktál, de természetesen elfogadom az osztrák állásfoglalást. Ugyanakkor a német kancellár látványos nyomást gyakorol Bécsre, hogy az elkövetkező kormány a Kurz vezette Néppártból és a Zöldekből álljon, mivel ez példa lehet Németország számára a következő választások után.

Európa egyik legnagyobb problémája, hogy a kormányzatok sehol sem rugalmasak, a négy-öt évente kiírt választások után létrejövő struktúra egy adott pillanat eredményeit tükrözi, és képtelen – a kormányválságok kivételével – az új helyzetekhez igazodni. Jelenleg a felgyorsuló technológiai fejlődés hatására gyakran értelmezhetetlenek a négy-öt éves kormányzati struktúrák.

Európa intoleráns lett, és ez egyre több kérdésben érezhetővé vált. A migrációs válság kezelésében sok az álhumánum, ami stratégiai veszélyeket rejt magában.

December elsején létrejött az Európai Unió új vezetése. A szervezet élén álló Von der Leyen hétgyermekes családanya, a volt alsó-szászországi tartományi miniszterelnök, Albrecht lánya Európa egyes számú vezetőjévé vált. Ő az első nő a brüsszeli testület élén. Brüsszelben született 1958-ban, és kiválóan beszél az anyanyelve mellett angolul és franciául is. Ötven éve ő az első német a testület élén, előtte a német politika egyik meghatározó alakja, Adenauer kancellár személyes barátja, Von Hallstein töltötte be ezt a pozíciót. Von der Leyen számára a főbb kihívások a klímaváltozás kérdésköre, az unión belüli minimálbér kérdése és a migránsválság lesznek.

Az unió előtt álló legfontosabb kérdés a 2020-ban megrendezendő csúcstalálkozó az Európai Unió és a Nyugat-Balkán államai között. Addigra tisztázni kell, hogy megváltozik-e vagy megváltoztatható-e a francia köztársasági elnök, Macron álláspontja, amely jelenleg egyértelműen bővítésellenes.

Németország lesz az unió soros elnöke 2020 második felében, és feltételezve, hogy akkor még Merkel a kancellár, néhány területen stratégiai áttörést szeretne elérni. Legközelebb előreláthatóan mintegy húsz év múlva lesz újra német elnökség.

Az elmúlt napokban Németországban pártkongresszusok voltak. Mivel a CDU főtitkára bejelentette, hogy még egyszer nem hajlandók a szociáldemokratákkal összefogni, a következő választások után az egyetlen szóba jöhető jelölt a Zöld Párt lesz. Mivel az elmúlt év összes tartományi választását a CDU elveszítette, így jövőre viszonylag békés év várható, mert mindössze egy tartományban, Hamburgban lesznek választások.

A kongresszus talán legfontosabb beszédét a bajor testvérpárt, a CSU elnöke, Söder tartotta. A két párt között hagyományosan feszült volt a viszony, és ez jelenleg is így van. A német sajtó Söder beszédéből kiemelte, hogy kőkeményen fel kell lépni a néhány éve létrejött szélsőjobboldali párttal, az Alternatíva Németországért formációval szemben. Ugyanakkor alig említették meg a beszéd másik lényes elemét, hogy a Szociáldemokrata Párt amnéziától szenved, és a jövőbeni együttműködés velük nem lenne célravezető.

Ezen a hétvégén tartja kongresszusát a Szociáldemokrata Párt. A párt a második világháború utáni történelme legsúlyosabb válságában van. Most választották meg új vezetését. A „döntőbe” két pár jutott, az egyik a mai alkancellár, pénzügyminiszter Scholz vezetésével a nagykoalíció fenntartásáért, a másik pár a kilépés mellett kampányolt. Az utóbbi győzött 55 százalékkal. Kérdés, hogy kilépés esetén lesznek-e rendkívüli választások, vagy pedig létrejön Németország történetének első kisebbségi kormánya.

A jelenlegi helyzetben a Szociáldemokrata Párt számára minden döntés rossz. Ha most lennének választások, a párt 13-16 százalék körüli eredményével a legjobb esetben is csak a harmadik helyen végezne, míg ha benn marad a koalícióban, akkor bázisa továbbra is folyamatosan gyengülni fog. A kormányban a részt vevő pártok között óriási a bizalmatlanság. Kilenc hónapi vita után állapodtak meg a legkisebb nyugdíjak emeléséről, de a tervezett hárommillió fő helyett mindössze 1,5 millió főre vonatkozott a döntés.

A koalíció sikerei nem váltak köztudottá, így például az, hogy évi 166 milliárd eurót fordítanak kutatásra, így sok német tudós hazatért külföldről. A fő probléma, hogy a koalíció képtelen volt megfogalmazni: a maradék két évére milyen stratégiai célkitűzései vannak. Eközben a Liberális Párt, amely szintén elveszítette a tartományi választásokat, követeli, hogy egy német kancellár maximum két cikluson át tölthesse be funkcióját.
Ma még megmondhatatlan, hogy meddig fog tartani Európa válsága, és hogy ennek milyen hatásai lesznek.

Az Egyesült Államokban elkezdődött a jövő évi elnökválasztási harc előkészítése. Kína továbbra is gőzerővel fegyverkezik, és bár lassult, de dinamikusan fejlődik a kínai gazdaság. Oroszország valamelyest csökkentette ellentéteit Ukrajnával, de Európa egy részével, főleg a balti és skandináv államokkal, valamint Lengyelországgal továbbra is óriási a szembenállás.

Európa képtelen egységes lenni, ennek megfelelően a belátható jövőben nem lesz belőle negyedik globális játékos.

Nógrádi György

www.magyarnemzet.hu

Feltöltő: Flag
5
Átlag: 5 (1 szavazat)