Török fesztivál Tatán

312

Európa legjelentősebb törökkori fesztiváljára,

a Tatai Patarára ma már több országból érkeznek hagyományőrzők: képviselteti magát többek között Olaszország, Németország, Csehország, Lengyelország és Finnország is. Velük együtt elevenedik meg a tatai vár 1597-es visszafoglalása május 19. és 21. között. „A 16–17. századi világ dicsőségéről szól a fesztivál” – hangsúlyozta Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke.

Idén ünnepeli jubileumát a Tatai Patara 1597 című történelmi fesztivál. A kerek évfordulón izgalmas programokkal várják az érdeklődőket a tatai várban és az Esterházy téren május 19-től. A hagyományőrző fesztivál minden évben pontosan rekonstruálja az 1597-es sikeres tatai ostromot és gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány hadicselét, mellyel sikeresen visszavették a várat.

„Mivel Tata négybástyás vára török kézen volt, visszafoglalására Magyarországon ismeretlen fegyvert vetett be, amelyet az itthon már jól ismert, a meglepetés erejével ható taktikával ötvöztek” – mondta el Horváth Gábor dandártábornok a főkapitány tiszteletére állított emléktábla koszorúzásakor, május 19-én. A találékonyság, a kitartás és az újítás képessége vezetett odáig, hogy megnyílt előttük a várkapu, és sikeresen bevették a falakat. A fesztivál kezdetére visszaemlékezve megjegyezte, hogy a tíz évvel korábban rendezett, első Patara nagy sikert aratott, és azóta is számos nemzet hagyományőrző csapatai vesznek részt az eseményen.

_D0A0128_Copy

Európa legjelentősebb törökkori fesztiváljára ma már több országból érkeznek hagyományőrzők: képviselteti magát többek között Olaszország, Németország, Csehország, Lengyelország és Finnország is.

De miért pont patara?

Dr. Négyesi Lajos hadtörténész adta meg a választ a korábban rendezett sajtótájékoztatón: a patara szó Pálffy Miklós főkapitány jegyzetei között maradt fent, és valójában azt a „petárdát” takarja – persze, nem a mai értelemben vett petárdára kell gondolni –, amellyel sikeresen berobbantották a kaput, és így visszavették a tatai várat a törököktől. Ezt a „petárdát” több várostromnál is alkalmazták, azonban a tatai ostrom volt az egyetlen sikeres.

Történelmi mélységek Tatán

„A 16–17. századi világ dicsőségéről szól a fesztivál, amikor a háborúkat ugyan elveszítettük, békeszerződésekben aláztak meg minket, de megmaradt az, ami ennél is fontosabb: a hősiesség emléke” – hangsúlyozta Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke. Hozzátette, hogy a történelmi események nem fejeződnek be, azok lelkesítő erővel töltik meg a következő évszázadokat is. Mindenki tudja, milyen régen esett el Leonidász a perzsák elleni küzdelemben, beszélünk Hunyadi János hősiességéről, és Klapka Györgyről, arról a remek tábornokról, aki magyarországi németként vált nagy magyarrá, és aki zseniális katonatisztként az utolsó órákban is tudta, miként lehet a magyar érdekeket képviselni.

_D0A0147_Copy

„Tata egy nagy háború jelentős helyszíne. Ugyan történt kísérlet arra, hogy az Oszmán Birodalmat német-római segítséggel kiűzzük Magyarországról, ami ha sikerült volna, Magyarország sorsa szerencsésebben alakul, ám sajnos az 1596-ban, Mezőkeresztesnél zajlott nagy háborút elveszítettük. Ez volt az a csata, ahol a nemzetközi haderővel szemben a magyarság képezte a derékhadat, mert ekkor az erdélyi hadsereg is a királyi Magyarország mellett harcolt. Veszítettünk, elveszett Eger, majd Kanizsa. De az az összecsapás, amelyre képes volt a Habsburg Birodalom hadereje a kiváló magyar parancsnokokkal, ezen a vidéken visszanyomta a törököt, és így vált Tata a magyar védelmi vonal rendkívül erős várává. Tata őrizte Nyugat-Magyarországot” – mondta el. Dr. Hóvári János nyomatékosította: nincs jövője egy olyan nemzetnek, amely nem tudja tisztelni történelmi örökségét. Hozzátette: jól képzett, büszke magyar tisztekre Magyarországnak a múltban is szüksége volt, és a jövőben is szüksége lesz.

A fesztivál idején – ahogy az a történelemkönyvekben is áll – a nemzetközi csapatokkal kiegészített magyar seregek a vár alatt állomásoznak sátraikban, fent a várban pedig mindegyik bástyát egy-egy török csapat védi. A vár bejárata előtt például íjászok, a rondellánál janicsárok sereglenek.

Nemcsak magyar hajdúk álltak sorba Pálffy csapatában. Körülbelül 2500-3000 ember vett részt az ostromban, a csata idején spanyol lovasok, vallon zsoldosok és németek is harcoltak. Talán nem a legjelentősebb ostrom volt az itteni – tudtuk meg a magyar táborban –, e harc különlegességét inkább a már említett módszer, a patara adta. Ez az első roham meglepetésként érte a törököket, akik a belső várban még egy egész napig védekeztek, de végül megadták magukat.

Kenyérkészítés és törökkori irodalom egy helyen

Az idei évben 400 hagyományőrző és 300 néptáncos vesz részt az eseményeken, és a férfiak mellett a nőknek is kiemelkedő szerepük lesz, ugyanis a török sátorban még egy hárem is bemutatkozik. A bátor férfiak pedig erejüket is bizonyíthatják: bárki kipróbálhatja a bemutatók után a korabeli fegyvereket, a ruházatokat, részt vehet a táncjátékokon és még azt is megtapasztalhatja, hogyan termesztettek a 16. században búzát, és miként készült a kenyér.

_D0A0396_Copy

Négyesi Lajos hadtörténész a korábban rendezett sajtótájékoztatón megjegyezte: idén teljesen más szemszögből rekonstruálják az eseményeket, ugyanis drámai játékot szeretnének bemutatni. Így nemcsak élő történelemórát tartanak a résztvevőknek, de a dramatizált formával hangot is adnak az adott kor irodalmának és zenei életének.

Programok a hétvégén

Az első nap a diákoké volt: május 19-én a Diák-Patarával indították el a programsorozatot, ez a nap mindenki számára ingyenes volt, az elsődleges cél ugyanis a történelem megszerettetése és az oktatás. A Diák-Patara rendkívül népszerű, egész osztályok is érkeztek.

A jubileumi Patarán a szombati események történelmi mustrával zajlanak, majd egy kis csatajelent következik, végül egy technikai bemutató, vasárnap pedig teljesen dramatizált formában kerül sor a petárdás robbanásra és a csatajelenetre. Emellett számos más programmal is készülnek a szervezők: lesz díszsortűz három helyen, a kornak megfelelő színielőadás, a magyar faluban pedig a búzacsíráztatástól kezdve a kenyérkészítésig minden megtanulható lesz. Az eseményen továbbá négy katonazenekar is fellép, a fesztivál végén, a főtéren pedig közös zenélést tartanak.

_D0A0278_Copy

Takács Erzsébet/Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu