„Mindent el fognak kótyavetyélni”

2019 május 10.

Esterházy-örökség – Pokoli viszály a családi vagyon kezelése körül...

Aligha derül ki, hogy a 88 esztendős Ottrubay Magdolna Terézia önként vagy kényszer hatására szállt-e be a terepjáróba, és utazott 420 kilométert Tirolig. Az eset ismét ráirányította a figyelmet az egyik leggazdagabb magyar arisztokrata családban dúló háborúra. Vajon az Ottrubay család milyen erkölcsi alapon pereli Magyarországot az Esterházy-kincsekért?

A híradások szerint január 22-én a burgenlandi Kismartonban terepjáró fékezett a gondozójával sétáló Ottrubay Magdolna Terézia mellett, egy férfi és egy nő a kocsiba tessékelte az idős hölgyet, majd elhajtottak. A rendőrség több mint száz emberével hajtóvadászatba kezdett, elsősorban a magyar rendszámú autókat igazoltatta. Néhány óra múlva kiderült, hogy az asszonyt a lánya vitte el magához Tirolba. A rejtély vagy félreértés feloldása szempontjából tudni kellene, kinek a bejelentésére indult a rendőrségi akció, úgy tűnik ugyanis, hogy valakinek nagyon nem szóltak Ottrubay Magdolna Terézia tervben lévő tiroli vizitjéről. Az ügy viszont más tekintetben megoldott, bűncselekmény nem történt, áldozat nincs.

Nem ez az első emberrablás-túszejtés gyanú, illetve vád az Esterházy-Ottrubay családban. Az Esterházyak korábban azzal vádolták Ottrubay Istvánt, hogy fogva tartja a nagynénjét, Esterházy-Ottrubay Melindát. Esterházy Antal, a hercegi család feje a mostani eset kapcsán azt nyilatkozta: mindenkit kér, hogy tegyen különbséget az Ottrubayak és az Esterházyak között. Az Esterházy család „egészen más normákat gyakorol, főként idős hölgyek esetében”.

Szerelem az Operában

Hát akkor tegyünk is különbséget, lássuk, mi köze van az Esterházyaknak az Ottrubayakhoz, mi az évtizedes családi viszályuk oka! Természetesen a pénz, a tetemes hercegi vagyon, amely fölött a befolyást az Esterházyak gyakorlatilag elveszítették, az Ottrubayak pedig megszerezték. Az elrabolt vagy nem elrabolt idős asszony, Ottrubay Magdolna Terézia pedig nem más, mint az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatójának, Ottrubay Istvánnak az édesanyja. Ha nagyon belebonyolódnánk az összeesküvés-elméletekbe, eljutnánk oda, hogy a két Ottrubay testvér között is érdekellentét állhat fenn, ezért történt meg, hogy az egyik elvitte, a másik pedig kerestette az édesanyját. Erről Josef Kalina, az Ottrubay család szóvivője a Die Pressének azt mondta, a família privát ügyének tekinti a történteket, ezért nem kívánnak nyilatkozni.

Miért érezheti úgy az Esterházy család, hogy kisemmizték? Az ok, a szerelmi történet Courths-Mahler tollára illik: a Magyar Operaház ünnepelt balerinájába, Ottrubay Melindába beleszeret V. Esterházy Pál herceg, és évekig kitartóan udvarol neki, noha a hercegi család már akkor sem nézi jó szemmel a polgári lánnyal való kapcsolatát. Esterházy Pál és az Ottrubay család – Melinda, a testvére és a szülők – a budai Esterházy-palota pincéjében együtt vészelik át az ostromot, majd Pál és Melinda 1946-ben összeházasodnak. Nem mondható, hogy Melindát választásában az érdek vezérli, hiszen az Esterházyak magyarországi birtokait addigra már államosítják, a burgenlandi birtokokat az ausztriai szovjet katonai közigazgatás veszi zár alá.

V. Pált 1949-ben a Mindszenty-perben 15 évi fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélik, az Ottrubay családot az ötvenes évek elején kitelepítik, ezalatt Melindát idegklinikán kezelik. Esterházy Pál 1956-ban szabadul, burgenlandi birtokának alkalmazottai feleségével együtt – vöröskeresztes autóval – átszöktetik a határon, Svájcban telepednek le. Ott élnek 1989 áprilisáig, Pál haláláig. A férj végrendeletében feleségét, Melindát jelöli meg egyedüli örököseként, minden ingóságát és ingatlanát ráhagyja. Így kerül az Esterházy-vagyon az Ottrubayak hatáskörébe. A hercegi, illetve a családfői címet pedig legidősebbként II. Esterházy Antal örökli.

Az asszony 1994-ben a vagyon kezelésére magánalapítványokat hoz létre, osztva férje aggodalmát, aki erősen ellenezte a vagyonnak a családon belüli felosztását. Gyakran ismételgetett mondata volt: „Mindent el fognak kótyavetyélni nekem.” Amint az Esterházy-alapítvány közleményében olvasható: „Férjéhez hasonlóan a hercegné is tartózkodó volt az arisztokráciával szemben. Fontos volt számára, hogy a rokonsághoz és a családhoz fűződő kapcsolatokat ápolja, azonban a vagyonigazgatás terén mindig professzionális, polgári származású szakemberek kaptak teret. V. Pál közismerten az egyetlen volt a családban, aki két felsőfokú végzettséggel is rendelkezett, jogi és erdőgazdálkodási diplomát is szerzett. Mindig elborzasztotta, ha valaki csak a nevéből akart megélni.” Szintén az alapítvány honlapján olvasható: „A rokonok egy része rendkívül csalódott volt.

A kedélyek megnyugtatására Melinda 1990-ben a kedvező piaci helyzetet kihasználva eladta a bécsi Wallner utcában lévő palotát. Az átszámítva 24 millió eurós bevételből milliókat ajándékozott a rokonoknak. Sajnálatos, hogy csupán néhány évvel később különböző nemesi származású rokonok a megajándékozottak köréből újabb anyagi követelésekkel léptek fel.” Melinda, amikor 82 éves korában 2002-ben felhagyott a közügyekkel – 2014-ben halt meg –, a magánalapítványok kezelését az unokaöccsére, Ottrubay Istvánra bízta.

A teljes családi vagyon egyébként még 1936-ben került V. Pálhoz, amikor megszűnt a hitbizomány, és a vagyon a családfő, V. Esterházy Pál magánvagyonává vált. Ebből a háború után a Magyarországon kívül fekvő jelentős ingatlanok, földek és vállalkozások maradtak meg. A hatvanas évektől a visszakapott jelentős értékű és mértékű burgenlandi birtokokat Esterházy Pál igazgatta: ez 22 ezer hektár erdőt, közel hatezer hektár mezőgazdaságilag hasznosított területet, 16,5 hektárt a Fertő tó természetvédelmi területén, több kastélyt és nagy mennyiségű műkincset foglal magában. A bécsi Format magazin 2003-ban a visszavonulni készülő Esterházy Melindával készített interjújából kiderül, hogy a szolid életvitelt folytató idős hölgy akkor Európa egyik leggazdagabb asszonya volt – a Fortune a felsorolásában 1,5 milliárd euróra tette a vagyonát. Hogy a mai értéket is lássuk: az Esterházy Magánalapítvány (Esterházy Privatstiftung, Ausztria) 2017-ben 53 millió eurós, 16,6 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.

A hercegi korona a fertődi Esterházy-kastély bejárati kapuja fölött
Fotó: MTI–Matusz Károly

A kakukktojás

Melinda és testvére, Ottrubay József még a kilencvenes évek elején döntöttek úgy, hogy a vagyont magánalapítványokba helyezik. Így az egyben marad, gyarapszik, nem eladható, vagyis a család nem tudja „elkótyavetyélni”, és a bevételt az Esterházy-kastélyok fenntartására, illetve a család kulturális örökségének ápolására lehet fordítani. Három magánalapítvány jött létre. Az egyik Esterházy Antal herceget, a család aktuális fejét illette, idekerült a kismartoni Esterházy-kastély, a Fertő tó nyugati partja és a Lajta-hegység területén lévő összesen 15 ezer hektárnyi birtok.

A másikat Pál Bécsben élő fivére, Esterházy László és lányai kapták meg. Ebbe összesen hatezer hektár föld, nagyobb erdőségek és Léka (Lockenhaus) kastélya tartozott. A harmadikat Esterházy-Ottrubay Melinda megtartotta magának. Ennek központja a fraknói vár (Burg Forchtenberg) és környéke összesen 19 ezer hektár területtel.

Esterházy Antal herceg erősen kifogásolta, hogy Melinda 2001-ben nem valamelyik Esterházyt, hanem a testvére fiát, Ottrubay Istvánt tette meg az alapítványok igazgatójává, aki a családi fészekben valóban kakukktojás. A támadásra válaszul Melinda 2002-ben megszüntette az alapítványok működése felett őrködő családi tanácsot, megvonta Esterházy Antal családfői jogát és havi ötezer eurós juttatását, majd Ottrubay István 2002-ben át is alakította az alapítványi struktúrát: életre hívta az Esterházy Vállalatok GmbH-t, amely menedzsmentcégként az alapítványok vagyonát kezeli és gyarapítja. A cég 130 alkalmazottat foglalkoztat, borászatot, fakitermelést, biogazdálkodást folytat, üdülőket tart fenn, turisztikai szolgáltatást végez.

Lakosztály a kastélyban

Ottrubay Melinda halála után ismét feléledt az örökösödési háború, tudjuk meg az alapítvány honlapjáról. A családi tanács éléről letaszított Esterházy Antal fia, a 28 éves Paul-Anton Esterházy az osztrák ügyészségen azzal érvelt, hogy apjának a családi alapítványból való kiszorításáról nincsenek hitelt érdemlő dokumentumok. Azt állította, hogy 2004-ig nagyon jó viszonyt ápolt Ottrubay Melindával, de az idős asszonnyal ezután már nem tudta felvenni a kapcsolatot. Továbbá, hogy nem a pénz miatt lépett elő, hanem azért, mert őt is megilletik az alapítványok irányításának jogai. A harc azóta sem csitult. Az Esterházy család tagjai nem nyugodtak bele abba, hogy a vagyonuk, jogos jussuk kikerült a hatókörükből.

Esterházy Antal hercegnek, a család fejének 2003-ban annyiban sikerült birtokon belül jutnia, hogy állandó lakosztályt kapott a fertődi kastélyban, sőt ma már ez a bejelentett otthona. Itt él ukrán felségével, Svetlana hercegnével. A lakosztályt tehát még a Horn-kormány biztosította számára, de az idős herceg az Orbán-kormánnyal is jó viszonyt ápol.

Egy 2018-as interjúban elmondta, nem akarja, igaz, nem is tudja visszavenni a kastélyt, de igyekszik szellemileg segíteni a felújítását, továbbá a hagyományokban, az idegenforgalomban rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Esterházy Antal tehát békében él a magyar állammal, ezzel szemben az Ottrubay István vezette Esterházy Magánalapítvány a Fővárosi Törvényszéken pert indított a Magyarországon őrzött családi kincsek miatt a magyar állam, valamint a tárgyak vagyonkezelői: az Emmi, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. és az Iparművészeti Múzeum ellen (a másodrendű alperes Emmit a bíróság 2017. 07. 13-án a perből elbocsátotta) – tudtuk meg az államot a perben képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől.

Bár több helyen jelent meg úgy a hír, hogy a felperes a hercegi család, ez nem igaz, mert mint az már a fentiekből kiderült, a családnak a nevén kívül nem sok köze maradt az alapítványhoz. A per tárgya a fraknói várból Esterházy Pál által 1918-ban Budapestre hozott, az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett, majd az ostrom alatt az Esterházy-palotába vitt 260 műtárgy – ötvösmunkák (tálak, kupák, serlegek), értékes textilek, ékszerek és díszfegyverek – tulajdonjoga.

A hercegi palotába szállított tárgyakat 1949-ben államosították, és azok évtizedekig az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagították. A kormány 2016-ban döntött úgy, hogy a kincsegyüttest a múzeumból a fertődi Esterházy-kastélyba szállítják. (A gyűjtemény egy részét 2006 és 2008 között az Iparművészeti Múzeumban mutatták be.)
Az Esterházy Magánalapítvány 2016-ban indította meg a pert azt állítva, hogy a műtárgyak csak letétben voltak a múzeumban, a tulajdonjog továbbra is az Esterházyaké. Ítélet még nincs.

A XVII. századi gyűjtemény értékét 32 milliárd forintra becsülik.

Egy, az Esterházy családot jól ismerő, velük rokonságot ápoló magyar arisztokrata úgy vélekedett: nem ok nélküli a családtagok sértődöttsége, mert milyen alapon döntenek az Ottrubayak a vagyonukról? Ha a családtagok el akarják szórni, miért ne tehetnék meg, hiszen az ő örökségük? És főleg milyen alapon, kinek a nevében perlik a magyar államot? Mi közük van az Esterházyak által évszázadok során felhalmozott javakhoz?

Hanthy kinga - www.magyaridok.hu

Feltöltő: Flag
Még nincs értékelve