Kerályok csillaga

313

Időszaki tárlat Szent Lászlóról.

A Magyar Honvédség Légierő Zenekara gyakran koncertezik Veszprémben, a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban, ahol ökumenikus istentiszteleteket, katolikus szentmiséket tartanak, és a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény tárlatokat rendez.

„Idvezlégy, kegyelmes Szent László király!” címmel nyílt időszaki kiállítás a Szent László-emlékév – a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója – alkalmából. Az idézet 1500 körül íródott Szent László-énekből származik: „Idvezlégy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma…”

Az egyik legnépszerűbb magyar szent az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolta a közép-európai népeket. A zágrábi püspökség alapítója Lengyelországban született, Erdély védőszentjeként tisztelik, és a Felföldön, Nyitrán hunyt el. Minden csatáját megnyerte, de büszkeség helyett győzelmeit alázatosan István király és Imre herceg közbenjárásának tekintette. Mindkettőjüket ő emeltette a szentek sorába, ahogy Gellért püspököt, illetve a két zobori remetét is. László királyt pápai jóváhagyással III. Béla avatta szentté 1192-ben.

A lovagkirály ereklye tartó szobra, XVIII.század, Magyar Nemzeti Múzeum

Fotó: Havran Zoltán

A lovagkirály ereklye tartó szobra, XVIII.század, Magyar Nemzeti Múzeum

A Szent László-énekben így emlékeznek rá: „szent kerályok közt drágalátus gyöngy, / csillagok között fényességes csillag.”

A veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény tárlatán bencés gregorián dallamok fogadják a látogatókat. Szent László királyunk alapította Somogyvárott a Szent Egyed-apátságot, melyet francia bencés szerzetesekkel népesített be. A kiállítás az állam- és törvényalkotó, az egyházszervező és szent életű uralkodót állítja előtérbe. A lovagkirály emlékei, életének legfontosabb eseményei, kiadványok, oltárképek, történeti írások, dokumentumok nemesmásolatai, a zágrábi Szent László-palást másolata, mely Sipos Enikő és Kopcsányi Mercédesz textilrestaurátorok munkája, valamint Mudrák Attila és Kövesdi Róka Lajos fotóművészek felvételei láthatók.

A Magyar Anjou Legendárium legtöbb lapja – többek között a Szent László-fejezet is – a Vatikánban található. A festett és aranyozott képeken megörökítették a király harcát a kun vitézzel a cserhalmi ütközetben. Párviadaluk később központi témájává vált a Szent László-falképeknek, illetve Vörösmarty Mihály Cserhalom című eposzának. A freskókon is látható, ahogy a király megöli a kun vitézt, és megmenti a fogságában lévő lányt. Az öltözetük, a lovuk színe is kifejezi, hogy küzdelmük a sötétség és a világosság párharca.

Erdélyben és Felvidéken is sok freskó jeleníti meg Szent László és a kun vitéz párviadalának legendáját, szinte minden évben találnak újabb falképeket. Az egyik legjelentősebb – az UNESCO-világörökség része – a székelyderzsi unitárius vártemplom falán látható. Kiemelkedő még a Homoródkarácsonyfalván, a sepsikilyéni unitárius templomban és a Kakaslomnicon, a sekrestyében talált freskó, valamint a Dunántúlon, Türjén feltárt, XIV. századból származó falképciklus.

László király uralkodása idején (1077–1095) szigorú törvényeket hozott – nagy hangsúlyt fektetve a magántulajdon védelmére –, hogy a zavaros időkben helyreállítsa a rendet. Művészeti alkotásokon páncélban, kezében karddal, bárddal, pajzzsal látható. Európa számos templomában és köztereken emeltek szobrot emlékére, több esetben Szent Istvánnal és Szent Imrével közösen ábrázolják. A három magyar szent király a szepeshelyi gótikus oltárképen, illetve Ozsvári Csaba fiatalon elhunyt ötvösművész drágakövekkel kirakott misekönyvborítóján is együtt látható.

Miseruha, XX. század első fele, Dióskál, Szent István király templom, Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Havran Zoltán

Miseruha, XX. század első fele, Dióskál, Szent István király templom, Veszprémi Főegyházmegye

A váradi székesegyház építése, a váradi és a zágrábi püspökség alapítása is a király nevéhez fűződik. Váradot a „magyar Compostelának” is nevezték, zarándokhellyé vált, 1437-ben Luxemburgi Zsigmond is oda temetkezett. Zágrábban a Mária mennybemenetele templom homlokzatán, Jézus két oldalán Szent István és Szent László szobra kapott helyet. Pénzérméken, aranyforintokon is gyakran ábrázolták a királyt. A kiállításon H. Kolba Judit régésznek, muzeológusnak, a tárlat kurátorának a Magyar Nemzeti Múzeum ötvösgyűjteményéből készült válogatása is megtekinthető.

A törökök elől Váradról Győrbe menekítették a Szent László-hermát, amelyet a váradiak évszázadokon keresztül szerettek volna visszakapni. A győri püspök 1775-ben adott egy darabot a koponyacsontból, melyhez az ereklyetartót a szentté avatás 700. évfordulójára készíttették el Váradon.

A kiállítás megemlékezik a lovagkirály lányáról, Szent Piroskáról is, a bizánci Pantokrator-monostor alapítójáról, akinek mozaikképe Isztambulban, a Hagia Szophiában látható.

A modern művészek sem felejtkeztek el az uralkodóról, emlékét többek között Udvardi Erzsébet Szent László-festménye és Mózesi Egonnak a cserhalmi ütközetről készült domborműve idézi fel.

(„Idvezlégy, kegyelmes Szent László király!” Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
– Szent Imre piarista és helyőrségi templom, Veszprém, Vár utca 12. A kiállítás 2017. október 31-ig látogatható)

Ozsada Erika – www.magyaridok.hu

 

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu