„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
A kis herceg ezen mondata mára szállóigévé vált, minden felnőtt, minden gyermek ismeri, ahogyan a történetet is. De mit tudunk Antoine de Saint-Exupéryről és a regény születéséről? Mi A kis herceg titka, amely máig ámulatba ejti az olvasókat? Éppen ma, 75 éve jelent meg minden idők egyik legjobb regénye. A kis hercegre emlékezünk.
Antoine de Saint-Exupéry szinte megszállott pilóta volt, imádott repülni. Bár építésznek tanult, 1921-ben katonai szolgálatra jelentkezett és részt vett egy pilótaképzésen. Ekkor szeretett bele a repülésbe és rögtön át is kérte magát a légierőhöz. Egy rövid időre ugyan felhagyott szenvedélyével és kilépett a légierőből – akkori jegyese, Louise Lévêque de Vilmorin unszolására –, ez nem tartott sokáig. Miután 1926-ban felbontották az eljegyzést, Exupéry újra belevetette magát a repülésbe és a Toulouse és Dakar közötti útvonal postajáratán kezdett dolgozni. Ekkoriban még kezdetlegesek voltak a műszaki felszerelések, így a pilóták sikerét nagyban befolyásolták a földrajzi ismereteik, és sok esetben az ösztöneikre hagyatkozva repültek. Exupéry ebben zseniális volt és rövid idő alatt a nemzetközi postajáratok egyik úttörője lett – talán éppen ezért a később már fejlettebb technolóigával dolgozó légierősöket az író inkább könyvelőnek titulálta, semmint pilótának.
Exupéry repülés iránti szenvedélye kihatott az egész életére, így az műveire is. Első meséje egy francia lapban jelent meg A pilóta címmel, az 1931-ben napvilágot látott Éjszakai repülés című alkotásáért pedig elnyerte a francia irodalom egyik rangos elismerését, a Femina-díjat. Bár számtalan novellája, regénye jelent meg, mégis nevét szinte mindenki A kis herceggel köti össze. Az író talán legkiemelkedőbb művében is szerepet kap a repülés, sőt mi több: ő maga a történet egyik kulcsfigurája, a repülőszerencsétlenséget szenvedett pilóta. De milyen valós elemeket tartalmaz még a mű, amelyet bár maga az író ifjúsági regénynek szánt, valójában szatirikus írás a felnőtt olvasók számára?
 |
| Fotó: aviation-history.com |
A kis herceg 1943-ban jelent meg, egy évvel az író halála előtt. Exupéry magánélete ebben az időszakban rendkívül kaotikus volt. Feleségével, Consuelo Suncín Sandoval Zeceñával 1931-ben kötött házasságot, ám a salvadori özvegynek nem volt könnyű természete – sokan viperanyelvűnek nevezték –, nagyon temperamentumos és csapongó személyiség volt, így a kapcsolatuk is viharos életű volt. Exupéry azonban nagyon szerette Consuelót, ő volt a múzsája, ugyanakkor szorongott is a nő természete miatt. Ennek ellenére mindenben igyekezett felesége kedvére tenni, azonban a munkája miatt sokat volt távol, a magányos Consuelo pedig ilyenkor gyakran kereste fel más férfiak társaságát. Ám Exupérynek is voltak viszonyai – ebből kettőt ismert el az emlékirataiban. Ez pedig állandó vitát és feszültséget szült a két fél között. Hiába léptek félre mindketten, hiába veszekedtek, így is rajongtak egymásért. Egyes visszaemlékezések szerint Consuelo mániákusan igyekezett hírt szerezni férjéről, amikor ő távol volt tőle. A folytonos várakozás és a távolság pedig meglátszott az asszony egészségi állapotán is. Ha Exupéry nem volt vele, sokat betegeskedett, amikor azonban férje hazatért, a nő is kivirult. Mindezek ellenére Exupéryt megviselték felesége temperamentuma és viszonyai, szerette, de gyűlölte is a nőt, ez pedig A kis hercegben is megjelenik – a történetben Consuelo a kígyó, amely megöli a kis herceget és a rózsa is, amelyet annyira szeret a kisfiú.
 |
| Consuelo Suncín Sandoval Zeceña Fotó: wikipedia.org |
A kis herceg születésének időszakában az írónak nemcsak feleségével romlott meg a viszonya, hanem számos egyéb probléma is adódott az életében. Exupéryt 1940-ben leszerelték a francia légierőnél, ami megviselte őt, azonban Franciaország helyzete jobban kétségbe ejtette. Nem tudott ugyanis azonosulni sem a Vichy-kormány, sem pedig a szabad Franciaországot képviselő de Gaulle elveivel, úgy vélte: nem szabad ilyen vészterhes időkben még jobban szétszakítani a francia nemzetet. Ebben az időszakban emigrált feleségével Amerikába, ahol igen aktív propagandát folytatott és igyekezett meggyőzni az amerikaiakat, hogy csatlakozzanak a második világháborúhoz és lépjenek fel a náci Németország ellen. Ugyanakkor a de Gaulle-pártiak szintén ebben az időszakban vádolták meg Exupéryt azzal, hogy német kollaboráns, ez pedig nagyon megviselte az írót, aki alkoholba fojtotta bánatát. Mindemellett rendkívül erős fájdalmai voltak – egyedül alig tudott öltözködni, a fejét pedig nehezen fordította oldalra – egy 1938-as, sivatagi repülőgépbaleset miatt, ahol komoly sérüléséket szenvedett. Az író kedélyállapota tehát drasztikusan megromlott a ’40-es években, több barátja is úgy gondolta, hogy depresszióban szenved, és az amerikai tartózkodásától vártak némi kedélyjavulást. A kiadója ekkor javasolta neki, hogy írjon egy gyerekeknek szóló regényt, hátha ez kizökkenti depresszív hangulatából és jobb kedvre deríti – Exupéry ekkor már évek óta rajzolgatta a kis herceg karakterét dedikálásai alkalmával és szabad idejében. Így született meg tehát A kis herceg New Yorkban 1943-ban. A könyvvel és az illusztrációkkal alig egy év alatt készült el az író, és bár gyermekkönyvnek szánták, valójában jóval komolyabb témákkal foglalkozik, mint egy ifjúsági regény.
 |
| Fotó: wikipedia.org |
A kis herceg több szempontból is érdekes mű, hiszen az írónak szinte az egész élete felfedezhető a könyvben, a mély, igazi bölcsességet magában foglaló gondolatoktól pedig egyfajta számadásnak tekinthető. A pilóta, aki balesetet szenved és megismerkedik a kis herceggel, egyértelműen maga az író, a környezet, amelybe a történetet helyezte, pedig egyértelműen utal Exupéry ’38-as balesetére, amikor négy napig tengődött navigátor társával étlen-szomjan a sivatagban. A kis herceg figurája viszont már jóval összetettebb karakter, hiszen utalhat egy tiszta emberre: egy gyermekre, aki még nyitott a világra, érdeklődő és nem rontották meg képzelőerejét a társadalmi elvárások, ugyanakkor lehet az író fiatalkori önmaga is. A rózsa és a kígyó egyértelműen a felesége, akihez ambivalens érzelmek fűzték. A róka pedig a bölcsességet testesíti meg, ugyanakkor felfedezhető benne egyfajta kettőség, hiszen a róka ravasz is, ez pedig utalhat legjobb barátjára, akinek a könyvet ajánlta – a férfihoz szoros barátság fűzte, ugyanakkor politikai és ideológiai szakadék volt kettőjük között, hiszen Léon Werth kommunista és anarchista elveket vallott, ezek pedig nem fértek össze Exupéry mély katolikus gondolkodásmódjával.
 |
| Fotó: iho.hu |
Számos párhuzam van tehát a regény és az író magánélete között, A kis herceg pedig talán pont ettől olyan különleges, hiszen a történet egyfajta számadás: az író számadása a saját élével. Ezt a kultuszt még inkább erősíti az író rejtélyes halála. Exupéry ugyanis – bár labilis lelkiállapotban volt – A kis herceg megjelenése után visszatért az európai hadszíntérre, hogy megvédje hazáját. Ekkor már 43 éves volt, és hivatalosan nem is repülhetett volna, ráadásul a sérülései miatt nehezen is mozgott, ennek ellenére 1944. július 31-én mégis bevetésre indult. A Rhône völgyében állomásozó német csapatok helyzetét kellett volna felderítenie, gépével azonban sohasem tért vissza. Halálának körülményeivel kapcsolatban számos elmélet született. Sokan úgy vélik, hogy öngyilkos lett, hiszen életét már reménytelennek látta, feleségével teljesen megromlott a viszonya, erős fizikai fájdalmak gyötörték és legnagyobb szenvedélyének, a repülésnek sem szabadott volna már hódolnia – az 1944-es küldetése lett volna az utolsó akció, amelyben részt vesz a visszavonulása előtt. Mások szerint azonban az író korábban is rendetlenkedő szíve mondta fel a szolgálatot, és így baleset történt. A legtöbben azonban annak az elméletnek adnak hitelt, miszerint egy Horst Rippert nevezetű német pilóta lőtte le hátulról Exupéry gépét – ennek némileg ellentmond az a tény, hogy a megtalált roncsokon nem voltak lőfegyver okozta sérülések, és a német légierő feljegyzései szerint abban az időszakban egyetlen ellenséges gépet sem lőttek le. Az, hogy valójában mi történhetett, nem valószínű, hogy kiderül. Egy mindenesetre biztos: hiába teremtett kultuszt az író rejtélyes halála, A kis herceg zsenialitásához, mondanivalójához, így annak sikerének titkához nem adott hozzá semmit.
Az ember ledönti a falakat, hogy szabaddá legyen, de aztán már nem egyéb, mint lerombolt erősség, amely minden világtáj felé nyitva van. És kezdődik a szorongás, annak a tudata, hogy nem vagyunk.
(Antoine de Saint-Exupéry: Citadella)
Fischer Viktória
Forrás: wikipedia.org, rubicon.hu, Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, mek.oszk.hu, ng.hu
