Borok hazája, Erdély

256

Hogy manapság Erdélyi-Hegyalja az egyik legelfeledettebb magyar régi borvidék,

az nem csak panaszra adhat okot, hiszen azt is jól mutatja, micsoda gazdagságú volt egykor a honi borbirodalom. De hogy az erdélyi magyarok is inkább az ó-romániai Murfaltart emlegetik, ha „sznobozni” akarnak, és könnyedén megfeledkeznek az Erdélyi-medence kiválóbbnál kiválóbb termőterületeiről, az viszont az elmúlt évtizedek táj- és emlékezetpusztítását mutatja jól.

Erdélyi-Hegyalja történeti emlékezete persze nem csak a bor frontján homályosult el: a magyar történelem kiemelt fontosságú vidéke, a Maros folyó középső folyása a honfoglalás kori temetőkkel, Nagyenyed és Gyulafehérvár patinás polgári világával, az 1848–49-es magyarirtással, a nemzeti mítoszok ütközőpontjaival kiemeltebb helyet érdemelne közös történeti tudatunkban. És a gyönyörű, arányos tájképek, a kallódó kastélyok és templomok földje megannyi magyar utazót követelhetne ki magának…

A Kortárs Kiadó remek sorozatának, az Ambrus Lajos és Benyák Zoltán szerkesztette Borozgató magyaroknak az 5. kötete ezen az áldatlan állapoton igyekszik változtatni. A térség intézményesült alkotója, borásza, költője, drámaírója, tanára, mezőgazdasági szakembere, a 2015-ben, kilencvenéves korában elhunyt Csávossy György gyűjteményes könyve bemutatja a régió (bor)történelmi tablóját a dákok, rómaiak uralmától az enyedi szőlők szépségét dicsérő törökökön és a múlt századforduló borászati virágkorán át a zabráló szovjet katonák „hősi haláláig”, akik a feltört hordókból kizúduló borba fulladtak, illetve a rendszerváltás felemás megoldásaiig.

Forrás: Margittai Gábor

A dél-erdélyi Csombord református temploma

Hosszabb-rövidebb esszék, publicisztikák szólnak a csombordi plébános nevű bor eredetének legendáiról, a bor általánosabb – de azért az erdélyi „terroire”-októl soha el nem rugaszkodó – esztétikájáról, irodalmáról, bölcseletéről, szikárabb értekezés a borvidékek fajtaösszetételeiről ódon hangzású, kiveszőben lévő elnevezésekkel, mint amilyen a magyarka, a járdovány, a piros bakator, a kövér…

Egyszóval Csávossy György elegyes borkönyve ízelítőt ad a polihisztor alkatú író műfaji, tematikai, szemléletbeli sokszínűségéből is. És keservesen megnehezíti a dolgunkat, hogy Erdélyi-Hegyalját hagyjuk csak úgy lesüllyedni a semmibe.

(Csávossy György: Erdélyi-Hegyalja, a borok hazája. Kortárs Kiadó, Budapest, 2016, 192 oldal. Ára: 3500 forint)

Margittai Gábor

www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu