Cikó

578

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

Dobos Gyula könyvének köszönhetően ismerjük a legtöbb Perczel arcát. Köztük a bonyhádi ág ősének mondott Józsefét és feleségéét, akiknek sírját felkerestem a Tolna megyei Cikó templomában. A szentély előtt szőnyeggel letakarva az itt látható sírkő fekszik, rajta a családi címer – 1717-től a Perczel-család kizárólag csak az oroszlános címerpajzsot használta a korábbi medvés címer helyett – a következő (latin nyelvű) szöveggel: „A tekintetes és nemes Bonyhádi József és Gyulai Gaál Katalin hitvestársak helyezték el [ezt a síremléket] maguknak és az utókornak, az üdvösség helyreállításának 1763. évében.”
Bonyhádi Perczel József családfája, ha igaz, Gertrúdig vezethető vissza. A német származású adománybirtokos őst II. András felesége hozta az országba. Az ő neve Perzl volt, s ez változott a magyar kiejtésű Perczelre. Lehet, hogy ez csak feltételezés, ugyanis e névre egy kivétellel későbbi adataink nincsenek. „A Perczel család általunk is ismert első őse német eredetű: Perzl Hans (János) a XVI. század közepe táján került Magyarországra – olvasom Dobos Gyula monográfiájában. – Perzl Hans (János) unokája, immár Perczel Tamás néven, I. Lipót királytól 1697. május 27-én magyar nemesi címeres oklevelet kapott. 1694-ben kötött házasságot egy Veszprém megyei család sarjával, Eőry Pordán Zsuzsannával. Házasságukból két fiú és öt leány született. A Tolna megyei Perczelek ősatyjának számító Perczel József 1699. január 15-én Veszprémben látta meg a napvilágot. Iskoláztatásáról, neveltetéséről konkrét ismereteink nincsenek, későbbi eredményei, karrierje alapján azok gondos és alapos voltát tételezhetjük fel.
Közéleti szereplésére az első adatot az 1727. március 11-én tartott Tolna vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvben találtuk. Tevékenységének elismerését, népszerűségének növekedését jelzi, hogy 1736-ban első alispánnak választották. Ezt követően 17 éven keresztül töltötte be a megyei közigazgatás irányítói szerepkörét a vármegye első tisztségviselőjeként.”
Perczel Józsefnek és utódainak a Bonyhádi előnév használatát Mária Terézia 1745-ben kiadott donációs oklevelében engedélyezte. Az adománylevél indoklásában többek között a következők szerepelnek: „megemlékezvén azon érdemekről, melyeket a már előbb említett Perczel József, Tolna vármegye első alispánja hosszú éveken át nemcsak az országgyűléseken és a különböző országos bizottságokban mint nevezett vármegye követe és küldötte fejtett ki, de amelynek tanújelét adta az elmúlt török háborúk alatt és a vármegyéjében fellépett pusztító sáskajárás idejében, nemkülönben az általános, mindkét rendre kiterjedő országos felkelés alkalmával is”.
Bonyhádi Perczel József, aki közigazgatási munkássága mellett jelentős gazdasági tevékenységet folytatott, 1768-ban halt meg. Cikón, ahol eltemették, rajta kívül a templom kriptájában közel hetven Perczel leszármazott nyugszik. Az ő sírhelyüket is szerettem volna megnézni, de közölték, hogy néhány éve, amikor renoválták a templomot, eltűnt a kripta kulcsa. Így a Perczelek valóban háborítatlanul, üdvösséges nyugalomban pihennek ott.

 

 

Móser Zoltán, mno.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu