Modern Bibliát vehetünk a kezünkbe

230

„Érted is, amit olvasol?”

címmel a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be a Biblia – magyarázó jegyzetekkel című új kiadványt, mely a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg. A „Magyarázatos Bibliáról” Nádas Péter író, Karasszon István teológusprofesszor, Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára, valamint Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója beszélgetett április 21-én.

Nádas Péter a Bibliáról mint kézbe vehető tárgyról, olvasható könyvről és kanonikus szöveggyűjteményről szóló gondolatait úgy fogalmazta meg: a Biblia maga az írásbeliség hagyománya, amely – bár sok szent könyv létezik – az európai kultúrában kétségkívül az első helyen áll. „Az európai írásbeliség időben már távoli műveinek közös vonása a korpuszsorok megszámozottsága és megbetűzöttsége, amely a sűrű használat és a tudományos megmunkáltság bizonyítéka” – mondta. „A fizikusok szerint nincs állapot, csak átmenet. Igaz ez a »Magyarázatos Bibliára« is, hiszen az előre és hátra mutató magyarázatok megfékezik a gondolatfolyam egyenes vonalú áramlását, így különböző szintű feldolgozási folyamatok szükségesek a megértéshez. Külön érdekesség, hogy a Bibliával foglalkozó tudósok olyan nyelveken értenek, amelyeket ma senki nem beszél. Sőt: sok más mai nyelvet is ismerniük kell, hogy más nyelvű bibliafordítók műveit képesek legyenek tanulmányozni. Számos diszciplína kapcsolódik össze ebben a munkában a teológiától, a nyelvészettől, az etnográfiától a történelmen keresztül egészen a geológiáig” – méltatta a Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó munkájának eredményét.

Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem és a komáromi Selye János Egyetem professzora rövid történettel szemléltette, miből is áll a bibliamagyarázatok készítése. „A magyar ember Angliában jár, elnézi a füvet, milyen üde, élénkzöld és dús – meg is kérdezi az ott élőket, mit tesznek, hogy ennyire egészséges és szemet gyönyörködtető a fű. Mire a helyiek azt válaszolják: »Hogy mit csinálunk? Rendszeresen vágjuk és locsoljuk.« Majd megkérdezi a látogató: »És mióta csinálják mindezt?« Az ottaniak megvonják a vállukat, majd azt felelik: »olyan hatszáz éve«.” Ennek kapcsán Karasszon István kifejtette: a bibliamagyarázatok létrehozása is olyan, mint a gyep gondozása. „Ma már nincsenek nagy szenzációk a bibliakutatásban, apró felfedezések viszont folyamatosan vannak.”

Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára elmondta: a „Magyarázatos Biblia” szerepe a Bibliatársulat missziójában elengedhetetlen, hiszen a Biblia nemcsak a kultúra és a tudás, hanem a misszió könyve is. „A bibliatársulati mozgalom több mint kétszáz éves; létrejöttekor a különböző felekezetek és teológiai irányzatok jegyzeteit, magyarázatait tartalmazták ezek a »felekezeti Magyarázatos Bibliák«. A bibliatársulatok felismerték ugyanakkor, hogy ezek akadályozzák az egész világra kiterjedő bibliamisszió megvalósítását. Ekkor született meg a »sem jegyzet, sem magyarázat«-elv, amellyel azt kívánták elérni, hogy a Bibliákat minden felekezet használhassa. A katolikus egyház számított ez alól a kivételnek, hiszen ott alapvető feltétel volt, hogy a jegyzetek az egyház iránymutatását is tartalmazzák. Később azonban mellőzték a felekezeti sajátosságokat a kiadásokhoz fűzött jegyzetekben. Az ekkori magyarázatok tehát már kizárólag a Biblia elsődleges megértését szolgálták, így kortörténeti, fordítási és egyéb kihívások említését tartalmazták. Ez a mozzanat jelentette a kompromisszumot a katolikus és a protestáns megközelítésben. Ezt egy nagyobb cél, a világméretű bibliamisszió szükségessége követelte meg, hiszen lehetővé tette, hogy a Biblia szövege a Távol-Keleten élő emberekhez is eljusson. Ezeknek a területeknek a kultúrája ugyanis annyira eltér az európaitól, hogy magyarázatok nélkül az olvasók akár teljesen »félreérhették« volna a mondanivalót. Az Argentin Bibliatársulat vezetője mesélte el nekem, hogy Ferenc pápa – aki lelkes támogatója volt a bibliatársulati törekvéseknek – fogalmazta meg, milyen nagy probléma a »bibliai szegénység«. Ez alatt a »Biblia-írástudatlanságot« értette, vagyis azt: keresztyének milliói élnek úgy, hogy alig ismerik a Bibliát. Bízunk abban, hogy jelen kiadás (is) szerepet játszik e probléma orvoslásában.”

Az esemény végén Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója kiemelte: az új bibliakiadás célja az volt, hogy a kötet minél inkább mai, használható és érhető legyen. „Az összes nehézséggel együtt – vagy annak ellenére – jó érzés volt Bibliát készíteni. Nincs is ennél nemesebb hivatás számunkra” – zárta beszédét az igazgató.

Gangel Noémi – www.kultura.hu

 

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu