Kit illet Urartu kincse?

302

A leletek hivatalosan Törökországot illetik.

Régi, gyógyulni nem akaró sebek tépődtek fel a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság által nemrég nyilvánosságra hozott csempészügy kapcsán, melyben az örmény őstörténet fontos emlékei kerültek napvilágra. A leletek hivatalosan Törökországot illetik. Valószínűtlen, hogy Ankara lemondana a műkincsekről.

Még kora ősszel tartóztattak fel a magyar hatóságok egy Litvániába igyekvő török kamionost, aki nagy mennyiségű ókori emléket rejtett el teherautójában. A rendőrök az adóhatóság egyenruhásaival karöltve több tucat, rendkívül ritka antik bronztárgyat, római aranypénzt és egyéb régiséget fedeztek fel a gépjármű fülkéjének átvizsgálása során. A lefoglalt tárgyak egy része hamisítványnak bizonyult, ám a műkincsek összértéke még így is elérheti a 200 millió forintot.

A vizsgálat eredményei szerint a török férfi mind­össze 300 eurónyi készpénzt kapott Isztambulban azért cserébe, hogy a páratlan leletegyüttest is tartalmazó csempészárut kitegye Lengyelországban. A nem mindennapi fogás legértékesebb részét a mai Törökország és Örményország területén fekvő Urartu királyságának ókori kultúrájához köthető bronztárgyak adják. A magyar szakértők által megvizsgált leletek közel 3000 évesek. A lószerszámok, csengettyűk, tegezdíszek, csatok, harciszekér-alkatrészek, valamint egy bronzsisak és egy bronzüst – amelyből a világon összesen négy darabot találtak eddig a kutatók – mind egyetlen lelőhelyről, egy magas rangú katona sírjából kerülhettek elő, áll a rendőrség közleményében. A teóriát alátámasztja a fémtárgyakon található közel azonos összetételű földlerakódás.

Forrás: Reuters

Dombormű az örmény Fekete Templom falán az iráni Chaldorannál. Érzelmi kötelékek

A régiségek vélhetően illegális ásatás során kerülhettek elő, mivel semelyik hivatalos nyilvántartásban nem szerepelnek, és egyetlen múzeum vagy magángyűjtemény sem jelezte hiányukat.
Törökországban viszonylag gyakoriak az ilyen módon napvilágot látó felfedezések. Az önjelölt „régészek” elsősorban görög és a római műkincsek után kutatnak, hiszen ezeken lehet a legkönnyebben túladni a feketepiacon. Az ország keleti részéről származó régebbi leletek ezzel szemben igazi kuriózumnak számítanak.

Urartu a Krisztus előtti IX. század közepén jött létre az Örmény-felföldön, a Van-tavat körülölelő tágabb régióban. A hagyományok szerint, amelyeket a történészek által végzett kutatások is alátámasztanak, ebben az időszakban kezdődött az örmény nép etnogenezise az urartui királyság területén, amelyet a mai örmények túlnyomó többsége a szakértőkkel egyetemben a kis kaukázusi nép őshazájának tekint. Az ókori kultúra elnevezését az örmények szent hegyéből, a Bibliában is többször említésre kerülő Ararátból vezetik le etimológiailag. A térséget egészen az első világháború alatti tragikus eseményekig javarészt örmények lakták. Az őshonos népesség száz évvel ezelőtti megtizedelése és elűzése a mai napig fájó emlék a világban szétszóródott örmény diaszpóra számára. Az anyaföldhöz való érzelmi kötelék a máig meghatározó erővel bír.

Az urartui kincsek híre vélhetően ezért sem kerülte el az örmény sajtó figyelmét. Szinte minden nagyobb hírforrás beszámolt az egyedülálló leletegyüttesről. A közösségi médiában többen is azon véleményüknek adtak hangot, hogy Magyarország jelentősen javíthatna Budapest és Jereván megromlott kapcsolatán, ha az örmény kormánynak ajándékozná a műkincseket. A hazai hatóságoknak azonban nincs erre jogszerű lehetőségük, mivel a nemzetközi egyezmények szerint a valószínűleg Törökországból származó régiségek Ankarát illetik meg.

www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu