Húsz éve hunyt el a XX. század ikonja

231

Légy a világosságom!

Középkori vélekedés vagy legenda szerint a legtöbb gonosz lélek nem bűnözők örömtanyái és latrok hajlékai körül ólálkodik. Ellenkezőleg: az ördögök a monostorok, kolostorok, paplakok, apácazárdák, remeték barlangjai közelében vernek tartósan tanyát, ott ülnek sorban a falakon, a cellákban az ajtók mögött lapulnak, hogy az életszentségre különös módon törekvőket kerítsék hatalmukba. Ez a metafora valószínűleg nem a misztikus istenkeresés törvényszerű hullámvölgyeire utal, a sötét erdőre és a lelki száraz­ságra, hiszen azt néhány évszázaddal ezelőtt jól ismerte mindenki. Hanem arra, hogy a rossz mindig a legtisztább, legszentebb dolgok tönkretételére tör.

A húsz évvel ezelőtt, szeptember 5-én meghalt Teréz anya, a huszadik század talán legismertebb és legtisztábban fénylő ikonja életében is sokszor megtapasztalhatta ezt. A törékeny albán származású apácának már azért is rengeteg küzdelmet kellet folytatnia, hogy jót tehessen az elesettek között.

Fotó: Reuters

Indiai gyerekek Teréz anya portréja előtt. Magzatok és haldoklók méltósága

Agnes Gonxha Bojaxhiu eredetileg az angolkisasszonyokhoz kérte felvételét, hogy Bengáliába mehessen missziós nővérnek. Fogadalmai után tanár lett Kalkuttában, de 1946. szeptember 10-én egy vonatút során megtapasztalta India legmélyebb nyomorát, és különleges sugallatra azt kérte elöljáróitól, hogy elhagyhassa a zárdát.

Hívást hallott, hogy Krisztus világossága legyen, elköltözzön abból a közösségből, ahol boldogan élte napjait. Római engedéllyel Kalkutta egyik nyomornegyedébe ment, a legelesettebb, legszegényebb embereket, a társadalom kitaszítottjait, súlyos betegeket, haldoklókat, leprásokat segítette. E kezdeményezésből nőtt ki az új szerzetesrend, a Szeretet Misszionáriusai, amelynek működését 1950-ben hagyták jóvá, és 1965-ben lett pápai jogú társaság.

Csakhogy Teréz anya nem professzionális szociális munkásként képzelte el a Szeretet Misszionáriusainak életét; a nevükben szereplő „Szeretet” nem valami, hanem valaki, János evangéliumának megfelelően Jézus Krisztus. Ez pedig már a hatvanas évek mainál lényegesen kevésbé értéksemleges világában is elfogadhatatlan volt. Teréz anya életrajzai általában nem vagy csak kis terjedelemben foglalkoznak a személyét és szerzetesközösségét ért bírálatokkal, de kis nyomozással megdöbbentő kép tárul elénk.

Nem mesés középkori legenda a sátánról, sőt még csak nem is modern összeesküvés-elmélet: az egész világ számára az önfeláldozó szeretet példájává vált Szeretet Misszionáriusait és annak alapítóját a legképtelenebb vádakkal támadják mind a mai napig, próbálják életét bemocskolni, életszentségét kétségbe vonni. Nem is jelentéktelen erőkkel.

Az első ilyen támadás ellene például az volt, hogy Teréz anya nem is szociális munkás, hanem hitterjesztő, valójában nem kívánja megszüntetni a szegénységet, hiszen azt jónak tartja, mivel maga és nővérei is szegénységben élnek.

A vád nem új, de még egy évvel ezelőtt is fölkerült a nagy videómegosztóra a szentet lejáratni próbáló angol nyelvű összeállítás, ahol ez elhangzik. Kicsit rontja a szegénységgel kapcsolatos bírálat következetességét, hogy néhány perccel később viszont a szegényeknek gyűjtött pénz ellopását sejtetik, amely gondolat viszont azt feltételezi, hogy az életüket Krisztusért adó nővérek a szegénységet mégsem tekintik értéknek. Aligha lepődhetünk meg azon, hogy néhány hónappal ezelőtt magyar felirattal is megjelent ez az anyag, amely eredeti nyelvén eddig egymilliónál több emberhez jutott el. Magyarul csak félszázhoz, de igazából nem a számok érdekesek. Hanem a Teréz anyát lejáratni akaró szándék. Ennek okát nehéz megérteni, de könnyű átlátni rajta.

Valószínűleg életében nem sok keserűséget okoztak Teréz anyának az ilyen jellegű támadások, gáncsoskodások, hiszen a nagyok egyszerre misztikusak és realisták. A közvetlen, megoldásra váró problémára tekintenek, és felfelé. Neki azért kellett küzdenie, hogy a kalkuttai hatóságok adjanak egy üres épületet, ahol a társadalom legszámkivetettebbjei utolsó óráikat vagy napjaikat emberhez méltó módon élhetik. Vagy hogy a társadalmi szolidaritás felszításával adományokat tudjon szerezni az éhezőknek. Esetleg hogy sikerüljön fellazítani azokat a merev struktúrákat, amelyek megkeserítik a kasztrendszerben élők életét.

A lényeg mindig az emberi méltóság. A haldoklóké és a magzatoké egyaránt. Egyáltalán nem igaz, hogy minden ember egyenlő, hiszen mindenki más-más szellemi és fizikai képességekkel és lehetőségekkel születik. De az emberi személy méltósága ugyanaz.

Teréz anya nem a haldoklók felkarolásával váltotta ki a legtöbb támadást, mert őket már leírta a világ. Ám amikor a magzatok védelmében emelte föl a szavát, amikor az abortusz ellen beszélt, ismét támadások kereszttüzébe került. „Bármely ország, amelyik elfogadja az abortuszt, a népét nem szeretetre tanítja, hanem arra, hogy bármi erőszakot használhatnak, hogy megszerezzék, amit akarnak. Ezért van az, hogy a szeretet és a béke legnagyobb pusztítója az abortusz” – mondta például a Nobel-díj átvételekor.

De gondolatait a Fehér Házban sem rejtette véka alá, és amikor Hillary Clinton megkérdezte tőle, mit gondol, miért nem volt még Amerikának női elnöke, ismerve az elnöki pár mentalitását, röviden így válaszolt: mert valószínűleg abortálták. Nem csoda, hogy Teréz anya kényelmetlen gondolatait elavultnak bélyegezték, akárcsak szent kortársáét, II. János Pál pápáét.

És Teréz anya ikonjának a befeketítésén a halála óta is sokan dolgoznak, még nálunk, Magyarországon is. Teréz anya nem kereskedelmi termék, így aztán nem is lehet „levédetni”. Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye legföljebb körlevélben hívhatta fel a figyelmet a hazai egyházalapítást szabályozó jogi anomáliák fénykorában a „Boldog Teréz Anya Keresztény Közösség” tevékenységére. A kalkuttai szent nevét fölvevő vállalkozásnak semmi köze nem volt a katolikus egyházhoz, viszont ügyesen megtévesztette a kevésbé tájékozottakat.

Véletlen talán, hogy éppen Teréz anya neve, személye, tevékenysége lett az ehhez hasonló visszaélések melegágya, vagy a nagy szétszóró és mindent összezavaró ma már nem csak a kolostorok falainál áll lesben?

Fáy Zoltán – www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu