A szuperbörtönből lassan elfekvő lesz.
Semmi jel nem utal arra, hogy bezárna a terroristákat fogva tartó börtön Kubában, az amerikai fennhatóság alatt álló guantánamói támaszponton. Sőt a Pentagonnak szemmel láthatóan az a szándéka, hogy a foglyok ott öregedjenek és haljanak meg.
Eddig ugyan még senkit nem diagnosztizáltak elmegyengeséggel a kubai Guantánamo amerikai támaszpontján létesített börtön negyven rabja közül, de már látszik, rövidesen szükség lesz csípő-, boka- és térdműtétekre. A tervek között van rámpák létesítése a kerekesszékek számára, kapaszkodókorlátok felszerelése a cellák falaira, s oxigénmaszkok beszerzése az alvás közbeni légzészavarok enyhítésére. Több mint tizenhét évvel azután, hogy az amerikai hadsereg kubai bázisára kezdte szállítani terroristának minősített afganisztáni hadifoglyait, valamint a fogvatartottak jogairól és a börtön bezárásáról szóló hosszadalmas viták csitultával most a Pentagonnak az a szándéka, hogy a foglyokat továbbra is Guantánamón tartsa, azaz ott öregedjenek és haljanak meg. Az Obama-adminisztráció törekvésével ellentétben, s figyelembe véve, hogy a katonai perek a csiga sebességénél is lassabban haladnak, Donald Trump amerikai elnök és a kongresszus még 2043-ig fenn akarja tartani a létesítményt.
Addigra a legidősebb rab 96 éves lesz, ha megéri, az Abu Zubajdah néven ismert, sokszor megkínzott palesztin fogoly pedig 72. A The New York Times által idézett ügyvédek szerint az összes fogvatartott a kiállott tortúrák fizikai és lelki hatásaival küzd, s ahogy öregednek, egészségük rendkívül törékennyé vált. – Hacsak Amerika nem változtat politikáján, bizonyos szempontból fel kell készülnünk a rabok halál előtti ellátására – mondja a börtönparancsnok, John C. Ring ellentengernagy. – Többen jó eséllyel cukorbetegek és rákosak lesznek, ezek kezelésére márpedig nincs felkészülve a fegyintézet – teszi hozzá. Így szükségessé válhat, hogy a létesítményt – a polgári idősotthonok mintájára – elfekvővé alakítsák át. A rabokon máris kezdenek megjelenni a középkorral járó tipikus tünetek: magas vérnyomás és koleszterin, ízületi bántalmak, légzési zavarok.
Mindeközben a hadsereg azon tanakodik, hogy mennyi orvosi kezelést és milyen formában kaphatnak a rabok, s erre a kongresszus mennyi pénzt hajlandó fordítani. A legközelebbi nagyobb amerikai katonai kórház mintegy 1300 kilométerrel odébb, a floridai Jacksonville-ben van. Ide járnak a támaszponton szolgálatot teljesítő katonák, ha a bázis kis kórháza nem tudna megfelelő kezelést vagy eszközt – például MRI-t – biztosítani. A hadifoglyokat viszont a hatályos törvények értelmében nem lehet amerikai földre szállítani. Így nincs más hátra, mint a szükséges kezelést a foglyokhoz vinni. Kardiológusok már vagy tíz éve járnak rendszeresen konzultációkra, nem ritka vendég a gasztroenterológus és az ortopéd szakorvos sem. És megfordulnak itt végtagprotézist készítő szakemberek is a harctéri amputációk nyomán. Szerencsére a fogvatartottak közül még senki nem szenved rákbetegségben, nem kényszerült senki tolószékbe, de a személyzet már számolja, hány cellában kell rámpát építeni, kapaszkodókorlátokat felszerelni és nagyobb helyet kialakítani a guruló hordágyak, kerekesszékek és zuhanyzók számára. Számolni kell azzal is, hogy a foglyok egyike-másika bothoz, mankóhoz vagy járókerethez kényszerül folyamodni. Ring tengernagy szerint ugyanakkor a hadsereg híján van geriátriai szakorvosoknak, így kénytelenek orvosküldöttségeket meneszteni amerikai börtönökbe az idős és haldokló elítéltek kezelésének tanulmányozására. Jelenleg a guantánamói börtönben 140 orvos, ápoló, mentálhigiénés szakember és pszichológus teljesít szolgálatot, s a fogvatartottakon kívül ellátja még az 1500 főnyi őrszemélyzetet is.
Muzulmánok reggeli imája a börtön udvarán. Idősgondozóra is szükség lehet
Fotó: Reuters
A Pentagon pillanatnyilag azon gondolkodik, hogy honnan vegyen 88,5 millió dollárt egy kisebb börtön építésére, amely idősgondozóként vagy elfekvőként működne. Itt azt a tizenöt rabot helyeznék el, akik a CIA titkos börtöneiben ültek különféle terrorcselekmények miatt. Hat közülük halálos ítéletüket kimondó perére vár a 2001. szeptember 11-i New York-i ikertornyok elleni támadás megszervezésében való részvétel, illetve a USS Cole nevű amerikai romboló 2000. október 12-én történt felrobbantása miatt. A két incidens együtt mintegy háromezer emberéletet követelt.
2013-ban a projekt induló költségét 49 millió dollárra tették, tavaly Ring admirális már 69 millióról beszélt. A kongresszus visszautasította a finanszírozást, mondván fontosabb védelmi kiadásokra kell a pénz. A CIA lefogottjai – merényletek kitervelői, középvezetők és egyszerű harcosok – az al-Kaida terrorszervezethez köthetők, akik ügyvédeik és kezelőik szerint Guantánamo legbetegebb rabjainak számítanak. A betegségek egy részét a Pentagon az öregedésnek tulajdonítja, valójában azonban leromlott állapotuk a CIA-börtönökben elszenvedett kínzások következménye. Az egyik 55 éves rab, egy Hambali nevű indonéz – akit a Dzsema Iszlamija délkelet-ázsiai terrorszervezet volt vezetőjének tartanak – térdprotézisműtétre vár. Sérülését még CIA-fogsága első évében kapta, amikor a térdét rendszeresen összeláncolták a bokájával. Az ötvenéves szaúdi Musztafa al-Havszavi, akit a 9/11-es támadással kapcsolatos géprablás elősegítésével gyanúsítanak, krónikus végbélfájdalomban szenved, mivel fogvatartói rendszeresen megerőszakolták különféle eszközökkel. A bíróságon csak puha párnákon képes ülni, s az első adandó alkalommal visszamegy cellájába lefeküdni. Ügyvédje szerint rászokott a kábító hatású fájdalomcsillapítók szedésére, mivel másképp nem bír létezni.
Némelyeket talán meglep, hogy a hadsereg drága és bonyolult kezeléseket alkalmaz halálra ítélendő rabok esetében.
– Paradox eset – mondja az amerikai hadsereg egyik nyugalmazott pszichiátere, aki korábban állandó egészségügyi konzultáns volt Guantánamón. – De ebben az országban nem hagyhatjuk egyszerűen meghalni az embereket. Sértené az etikánkat, az orvosi etikát – teszi hozzá. Ezzel a problémával egyébként az ellátó személyzet is gyakran szembesül. 2017 nyarán a börtönőrök őrjöngve találták cellájában Abd al Hadi al Iraki háborús bűnökkel vádolt foglyot, aki már évek óta panaszkodott elviselhetetlen hátfájásra porckorongproblémák miatt. A Pentagonnak a haditengerészettel kellett idegsebészeti orvoscsapatot szállíttatnia Guantánamóra gerincműtét elvégzésére, mégpedig sürgősen, mivel hurrikán közeledett a karibi térség felé.
A fogvatartotton több szakaszban több műtétet is végrehajtottak, eredménytelenül. Ahhoz, hogy remény legyen a sikerre, a kontinensre kellett volna szállítani Hadit, ám ez törvényileg nem volt lehetséges. Mindez nem akadályozta meg a hadsereg illetékes vezetőit abban, hogy kinyilatkoztassák: a rabok éppen olyan kitűnő egészségügyi ellátást kapnak, mint a hadsereg katonái.
Mártonffy Attila – www.magyarnemzet.hu
