Egy lány a kommunista blokkból

557

Magyar szépség – Harminc éve lett öngyilkos Molnár Csilla Andrea – A Magyar Média emberei olyan dilettánsok voltak, kikben ott lapult a profizmus gőgje, haszonlesése.

Halálhírét a korabeli sajtó megpróbálta gyorsan, szerelmi ügyként lezárni, ám nyilvánvaló, hogy az első magyar szépségkirálynő tragikus döntése nem hirtelen felindulás, hanem folyamat következménye volt. A lány meghalt, a felelősök tovább éltek az élet napos oldalán.

Molnár Csilla Andrea ma 47 esztendős lenne, és csak a hosszú emlékezetű szerkesztők ültetnék a kamerák elé, mesélje el, milyen volt 1985-ben az első szocialista magyar szépségverseny. Ő ezredszerre is elmondaná, hogy 16 éves fonyódi diáklány volt, csak játékból indult, és nagyon meg volt lepődve, hogy ő nyert. Mosolyogva idézné fel, milyen semmirevaló nyereményeket kapott, milyen kisstílűek és haszonlesők voltak, akik a verseny körül keringve megpróbálták kihasználni. Talán közöttük még a felajzott férfiakat is megemlítené. Azután elővenné a családi fényképeket, a nézők pedig megcsodálnák, hogy a nagylánya gyönyörű, tiszta anyja.

Ez a történet azonban nem létezik, mert 1986. július 10-én, egy évvel az után, hogy fejére tették a királynői koronát, Molnár Csilla Andrea rövid búcsúlevelet írt: „Nem bírom tovább, bocsássatok meg. Nagyon szeretem édesapámat, bocsássatok meg. Csilla.” Majd bevett apja szívgyógyszeréből huszonnégy szemet. A gyors orvosi segítség sem tudta megmenteni. Ezután Kádár János személyesen tiltotta le a „szépségversenymutyit”.

Molnár Csilla Andrea fellépésre vár a kongresszusi központban 1985. október 5-én

Forrás: MTI

Molnár Csilla Andrea fellépésre vár a kongresszusi központban 1985. október 5-én

„Nem akarok meghalni”

Hogy e szomorú históriában máig erő van, mutatja, hogy a sajtó újra elő-előveszi. A kerek évfordulón a Blikk „Döbbenetes! Nem fogod elhinni, kinek volt a szeretője Molnár Csilla” címmel a már régen hiteltelenített hírt hozta elő. Frédéric von Anhalt herceg, Gábor Zsazsa férje Csilla halála után a nyugatnémet Das Neue Blatt című lapnak azt nyilatkozta: a lány miatta lett öngyilkos, mivel a románcuk véget ért. Sőt sejteni engedte, hogy Csilla terhes volt. „Nem érhetett véget, ami el sem kezdődött” – nyilatkozta erre Csilla édesanyja. Elmondta, Von Anhalt és Csilla mind­össze egyszer találkoztak. A lány valóban szerelmes volt, de nem a hercegbe, hanem egy nála jóval idősebb fonyódi vendéglősbe, akitől az apja tiltotta. Ez magyarázza a búcsúlevelét is. E tilalom azonban csak kiegészítő magyarázat az öngyilkosságára, amelyet a lány nem gondolt komolyan. „Nem akarok meghalni”, mondta, amikor sápadtan letántorgott az emeletről.

Bármelyik pontján tartunk is a történetnek, ne feledkezzünk meg arról, hogy egy tizenhat esztendős vidéki gimnazistáról van szó, az események ideje pedig 1985, vagyis más erkölcsök, tapasztalatok, viszonyok és reakciók voltak érvényben. Az aljasság persze nem rendszer- és korfüggő. Molnár Csillát nagyon sokan akarták lenyúlni. Éhes férfiak és piti üzletemberek tekintették használati tárgynak. Ha nem álltak volna mellette a szülők, akiknek a hozzájárulását a lány kiskorúsága okán mindenben ki kellett kérni, talán még nagyobb sikert érnek el. A feltűnési vágyban szenvedő herceg mellett mások is legyeskedtek Csilla körül. A verseny után Ernyey Béla színész, a zsűri tagja közös üdülést kínált neki a Bahamákra. A lány nemet mondott, Ernyei másvalakivel utazott. Gyémánt László festő huszonnégy képből álló portrésorozatot akart Csilláról készíteni. Öt kép elkészült, de mivel a szülők nem engedték, hogy a festő „kizárólag saját használatra, művészi fejlődése érdekében” néhány aktfotót is készítsen, Gyémánt megsértődött, többet nem jelentkezett.

A legismertebb a szobrok esete. Pauer Gyula egész alakos szobrot készített a verseny első három, valamint a hatodik helyezettjéről.
– Csillát felvitték Pestre modellt állni, majd előtte szinte erőszakkal készítettek róla néhány úgynevezett munkafotót. Ráadtak egy átlátszó leplet, rosszabb volt, mintha meztelen lett volna, Csilla azt mondta, mindene kint volt – idézte fel a történetet egy interjúban az édesapa, Molnár István. (Vas Népe, 1986. szeptember 4.)

Pauer úgynevezett pszeudoszobrokat készített, amelyek alapja a gipszlenyomat. A meztelenre vetkőzött modellek testét alaposan beolajozták, a megfelelő pózba állítva tetőtől talpig bekenték gipsszel, végül gézzel borították, a testet fakeretben szárították, majd a gipszet, mint egy héjat, leválasztották róla. Az így nyert negatív formát bármilyen anyaggal ki lehetett önteni, hogy a test minden részletét hűen ábrázoló szobor legyen a végeredmény. Hogy ez a modell számára milyen gyötrelmes procedúra, végigkövethető Hartai László és Dér András Szépleányok című dokumentumfilmjéből, melyet a szépségversenyről és annak utóéletéről készítettek. A szoborkészítés során férfiak hada kenegette a meztelenre vetkőztetett fiatal lányok testét. („A nyolc kéz változatlan szorgalommal kalandozik a lány testén. Buggyannak a mellek, gyűrődnek a combok, horpad a has. Alapos munkát végeznek, gyúrják a hajlatokat, simogatják a bőrredőket. Időnként nem tudom, szobrásznál, masszőrnél vagy nőgyógyásznál vagyok.” – A Magyar Ifjúság tudósítása)

Két fotós – Bacsó Béla és Fenyő János (a későbbi vállalkozót 1998-ban meggyilkolták) – a versenyt szervező Magyar Média engedélyével bebocsátást nyert Pauer műtermébe, ahol végigfotózták a szoborkészítést, és a képeket a modellek engedélye nélkül eladták a Lui nevű erotikus magazinnak. A Szépleányok című filmben a verseny második helyezettje, Kruppa Judit arról beszélt, a modellállásért ezer forintot kapott, de szó sem volt arról, hogy a meztelen képeiket el is adják.

A képek fölött a megalázó cím: Szabaduljatok fel, elvtársnők! Kruppa elmondta, hogy Fodros István, a versenyt szervező Magyar Média főnöke azt javasolta, pereljenek. Közben kiderült, hogy ő adott engedélyt az egészre. Csak arra figyeltek, hogy Molnár Csilla meztelen képei ne kerüljenek be az erotikus magazinba, mert akkor nem indulhatott volna az európai döntőn Máltán. (A Molnár Csilláról készült Pauer-szobor bronzváltozata a Magyar Nemzeti Galériában látható.)

Az eseménydús egy esztendő, mely a koronázással, 1985. október 5-vel kezdődött, több forrásból is felidézhető. A Szépleányok című filmen kívül két riportkönyv és számtalan korabeli interjú jelent meg, és születésének 35. évfordulóján, 2004. január 21-én indította el Tóth D. Lujza azt a honlapot, amelyen igyekezett mindent összegyűjteni. Gazdag dokumentumgyűjtemény. Az egy évet, mely Csilla szépségmenete volt, végigkísérte a csillogás mellett az ismertséggel járó mellékhatás: a rágalomözön, a megalázások sora.

– Ebből az ügyből mindenki kifacsarta magának, amit tudott, amúgy magyar módra – fogalmazta meg utóbb Molnár István. Szépségversenyt Magyarországon 1934-ben tartottak utoljára, az ötvenedik évfordulóján jutott eszébe a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat vezetőinek, hogy üzleti fantázia lehet a felélesztésében. Így született meg az 1985-ös első szocialista szépségverseny. A médiások az osztrákokhoz, a Miss Austria Corporationhöz mentek tanulni, az be is szállt a szervezésbe. Molnár Csilla Andrea kétezer jelentkező közül bizonyult a legszebbnek. A Szépleányok című filmből kiderül, hogy a zsűri előre egyeztetett a nyertesről. A legnagyobb esélyes, a végül csak hatodik helyezett Kalmár Zita azért nem nyerhetett, mert nem írta alá a Magyar Média által diktált rossz, meghatározott cégeknek kizárólagosságot biztosító szerződést. A döntőnek végül Csilla és Zita volt a két főszereplője. Csilláé lett a korona, egy Pierre Cardin kosztüm, egy háromnapos bécsi út, valamint az Izsáki Állami Gazdaság díszkosara, Kalmár Zitáé a fotexes különdíj, 100 ezer forint és egyéves kaliforniai modellösztöndíj. Már ott, a díjkiosztón is kiviláglott, mennyire elmérték a szervezők az arányokat.

Még egy ebéd se járt

„A Magyar Média emberei nem menedzserek, még csak nem is profik, hanem olyan dilettánsok, kikben ott lapul a profizmus gőgje, haszonlesése – koncepció és nagyvonalúság nélkül. De kit érdekelt ez akkor, amikor a szépségviadal egymillió hasznot hozott?” – írta 1987-ben Tamás Ervin a Népszabadság évkönyvben. Ennek érdekében a Magyar Média vezetői valóban spóroltak. Persze nem magukon. A cég ügyvezetője, Gáti László a Szépleányok című filmben bevallotta, hogy az első helyezettnek még a 150 ezer forintos díj is pitiánerség lett volna. (Az osztrák szépségkirálynő akkor százezer schillinget kapott.) Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós riportjában (Zahlen, bitte!), mely 1986 júliusában jelent meg az Élet és Irodalomban, Molnárné, Csilla édesanyja arról beszélt, hogy a kötelező fellépéseken a lánya általában kölcsönholmikban szerepelt, továbbá hogy a Centrum Áruházak egy évre ötvenezer forintért akarta őt lekötni, de mivel nem derült ki, hogy ezért mit kell teljesítenie, a szülők nem írták alá a szerződést:
– Telefonon fenyegettek, ha nem fogadjuk el a Centrum ajánlatát, joguk van visszavenni a koronát, a címet, és majd a második helyezett utazik Máltára. Mi nem értünk az ilyen dolgokhoz, végül ügyvédet fogadtunk. A médiás főnök ordítozott Csillával: ha apád még egyszer ügyvédet küld a nyakunkra, az idei szépségversenyen zsűritag se lehetsz. Akkor azt mondta Csilla, hogy apu, hagyd az ügyvédet, ezt még végigcsinálom.

A Vas Népe című lapban Halmágyi Miklósnak adott, nyolc részben közölt interjúban 1986 nyarán a házaspár sorolta a megalázó helyzeteket: „Mi arra gondoltunk, hogy biztosítanak a Csillának egy lakást, hogy ősztől tavaszig felváltva mellette tudjunk lenni, mert még gyerek. Életében akkor volt másodszor vagy harmadszor Pesten. Teljesen tájékozatlan volt, mindenhová taxival kellett neki menni, nem kapott egy ebédet soha sehol, a Keke Rosberg fogadásán kétezer-ötért ott volt három nap, és még a szendvicsét is kifizettették vele… mindenhol kihasználták. Én fültanúja voltam, ahogy beszélt vele a Média igazgatója, dr. Fodros, ha nekem lett volna bátorságom, akkor megmondtam volna neki a véleményemet.”

A Máltán megrendezett Miss Europe International 1986 szépségversenyt az osztrák Miss Austria Corporation rendezte. A máltai döntő előtt tartották a müncheni felkészítő tábort, ahol a 24 szépségkirálynőnek televíziós show-műsorokban, divatbemutatókon, fotózásokon kellett fellépnie. Csilla a szereplésekért egyetlen fillért sem kapott. De az igazi megaláztatás a versenyen érte. Ő kapta ugyan a legmagasabb pontszámot, végül csak harmadik lett – nem nyerhetett egy kommunista blokkból érkezett lány, magyarázták neki utólag.

Ráadásul még az ő koronáját is tették a győztes fejére. Az itthoni szervezőktől ugyanis azt az utasítást kapta, hogy vigye magával Máltára, mert minden lány viszi. A Magyar Média nem volt hajlandó biztosítást kötni a 70 ezer forintra tartott koronára, ezért Csilla a Rómáig tartó buszúton az ölében tartotta. Máltán derült ki, hogy becsapták, Fodrosék ugyanis felajánlották az Európa szépe versenyt szervező cégnek, hogy majd ők küldenek koronát a magyar győztessel. Ne csináltassanak. Így került Csilla koronája a svéd Raquel Bruhn fejére. Az már csak apró pontosítás a képen, hogy Fodros István, a Magyar Média igazgatója a tolmácsot Máltán magának tartotta, mert vásárolni ment, így Csillának egyedül kellett a felkészítésen boldogulnia. A tizenhat esztendős fonyódi diáklánynak, aki addig még Budapesten is csak néhányszor járt!

Dr. Fodros, a gavallér

Fodros István, e történet egyik kulcsszereplője, a Magyar Média igazgatója megbízható elvtárs volt: 1970 és 1974 között a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) protokollfőnöke, 1980-ig a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, majd négy évig Moszkvában a KGST sajtóosztályának munkatársa, onnan vezetett az útja a Magyar Média igazgatói székébe. Nincs olyan tudósítás, amelyik ne arroganciájáról és mohóságáról szólna. „Amikor utólag telefonon rákérdeztünk a tolmácsra, hogy ő kap-e napidíjat, bevallotta, hogy igen, kap. S a Csilla miért nem? Mert azt mondta a Fodros, hogy csak annak jár, akinek ő ad… Máltán meghívta a Csillát dr. Fodros István egy italra. Csilla elfogadta. Két nap múlva szólt, hogy Csilla, tartozol nekem az ital árával” – részletek a Molnár Istvánnéval készült Vas Népe-interjúból.

A szépségversenybotrány miatt Fodrost kizárták az MSZMP-ből, de nem esett nagyot. 1986 és 1990 között a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyettese, a rendszerváltoztatás után a Pszt!, a Szuper Pszt, a Sztár Revü Magazin, a Hekus és a Diplomata Magazin főszerkesztője, igazgatója, a Rendőrtiszti Főiskola docense, a Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgálatok Szövetségének PR-munkatársa. a Rendőr, majd a Diplomata Magazin főszerkesztője. Bárándy Gergely MSZP-s országgyűlési képviselővel és Hunvald Györggyel tagja a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetségének. Ezt a szervezetet csak négy ország ismeri el, köztük Bissau-Guinea.

2009-ben Kiss Péter kancelláriaminisztertől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést „több évtizedes, sokoldalú munkásságáért” mint São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság budapesti tiszteletbeli konzulja. Jellemére rávilágít, hogy 1989-ben, a fordulat előtt azt nyilatkozta a Reformnak: listája van mindazokról, akiknek ő árthat, és ezt a névsort nyilvánosságra is szándékozik hozni. Összegezni kívánja azokat az élményeit, amelyeknek nemcsak tanúja, hanem sokszor kiszolgálója is volt. Az árulás elmaradt, a bársonyos magyar átmenetben nem volt szükség a fodrosi bátorságra. A visszatérő szocialistáktól elnyerte jutalmát.

Az igazgató mellett még meg kell emlékeznünk a Magyar Média ügyvezetőjéről, Gáti László újságíróról, neki sem volt oka utóbb panaszra. A Hócipő című kéthetilap egyik alapítója lett, akinek cégeit a szocialista kormányok idején sok milliókért fogadta fel tanácsadónak a Miniszterelnöki Hivatal, a Főpolgármesteri Hivatal és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Azok tehát, akik felelőssé tehetők Molnár Csilla Andrea öngyilkosságáért, maradtak az élet napos oldalán. Kitüntetések, állami megbízások jutottak nekik. A Molnár család viszont „megbűnhődött”. Csilla öngyilkossága után a szülők elváltak, Molnár István új családot alapított, néhány éve halt meg. Molnárné visszavonultan él, külföldre jár dolgozni. Csilla öccse gyilkosság miatt börtönben ül. Elég szomorú lett volna ez a történet az epilógus nélkül is.

Az elmúlt hétvégén, immár sokadszor a rendszerváltoztatás óta, szépségkirálynőt választottak Magyarországon. Máshogy, más történetekkel.

Hanthy Kinga – www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu