Bizakodó templomok

2018 október 02.

A kő marad.

Építészet – Gidófalvától Zsipig: a Rómer Flóris-terv eredményei

A kő marad. Nemcsak elkoptatott idézet ez Wass Alberttől, hanem az építés emberi vágyának és az örökségvédők mindennapos küzdelmeinek a célja is.

A XX. század háborúi és diktatúrái többször végigpusztították a Kárpát-medence épített örökségét, és ugyanez a következménye a polgári társadalom felszámolása utáni össztársadalmi felelőtlenségnek, igénytelenségnek, majd a vadkapitalista évek mohóságának és nemtörődömségének is. Hosszú, nagyon hosszú a veszteségek listája.
Ugyanakkor a XX. századot már végigkísérték az örökségvédő eszmék, végigdolgozták a kulturális örökségünk és műemlékeink védelmét szolgáló szakemberek és megannyi támogatójuk.

A Kádár-korszakban is működött tekintélyes műemlékvédelmi hálózat a kor eszméihez és elképzeléseihez alkalmazkodva, de a rendszerváltás után izzott fel igazán nemzeti örökségünk megmentésének mozgalma. Különösen a konzervatív – megőrző – kormányok alatt fontos szempont a nemzeti örökség védelme, régi fényének visszaállítása.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású és pártállástól függetlenül mindenki által támogatható örökségvédelmi kezdeményezése a Rómer Flóris-terv. A 2015-ben a Miniszterelnökség által indított projekt célja a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárása, tudományos igényű kutatása és dokumentálása. Cél továbbá az emlékek méltó állapotba való helyreállítása és megőrzése, valamint a műemlékek megismertetése a nagyközönséggel.

Legyünk nagyvonalúak: a halódó kommunizmus idejével szemben ma már nem feltétlenül kell az utolsó óráról beszélnünk a külhoni magyar emlékek kapcsán, hiszen például Szlovákia sok gondot fordított a felvidéki várak és városok rekonstruálására, ahogy Erdélyben is sok minden újjászületett – csak kifejlődött valamifajta szépérzékük a román illetékeseknek. Az viszont bizonyos, hogy az ezer évünkről tanúskodó Kárpát-medencei emlékeknek soha nem lesz gondosabb őrzőjük a magyarságnál. És ez a munka soha nem érhet véget.

Istentisztelet a felújított harangláb ünnepélyes átadása alkalmából az erdélyi Farnas református
templomában 2018 márciusában
Fotó: MTI/Biró István

A Rómer Flóris-terv keretein belül három év alatt már közel száz, elsősorban egyházi műemlék kapott támogatást Erdélytől a Drávaszögig. Az egyházi épületek túltengése természetes: csodálhatjuk Budapest nagyvilági építészetét, bejárhatjuk a dunántúli barokk kastélyok cicomás teremsorait, de nincs jobb hely a Kárpát-medencei magyar sors átérzésére a külhoni, végvidéki kis kopott templomoknál, mint például Kalotaszegen, ahol jövőben bizakodó magyar nyelvű feliratokat hordoznak a sokat látott, omladozó falusi templomfalak.

Az is fontos tény, hogy a terv elkerüli a műemlékvédelem zsákutcáit, a száz évvel ezelőtti historizmus csapdáját, amikor egy sosemvolt középkor utólag kitalált, cicomás díszeivel aggatták tele az épületeket, miközben sokszor a valódi középkori elemeket pusztították el. És elkerüli a szocialista felfogás zsákutcáját is, a beton túltengő használatát, ami gyakran többet árt, mint használ. Egyszerűen a meglévő értékek korhű állapotba való visszahelyezése, illetve eddig fel nem tárt kincsek szakszerű és korszerű megmentése a cél.

A Rómer Flóris-terv örömteli eredményeit hosszan sorolhatnánk, csak pár epizód közülük: a székelyföldi Gidófalva református templomában középkori falképeket – Szent László-legenda, a királyok imádása – tárnak fel. A kárpátaljai Tiszabökény XVIII. századi, görögkatolikus temploma egészen egyedülálló módon fából készült, amit sajnos az elmúlt évtizedekben nem értékeltek eléggé, jobbnak látták inkább bevakolni a homlokzatot.

Mint utólag kiderült, ezzel okozták a legnagyobb kárt az épületben. Most megvalósul a templom felújítása a falak helyrehozatalától az ikonosztázig. A felvidéki, gömöri Zsip kisközség XIII. századi temploma felújított zsindelyfedést kap. A vajdasági Németcsernyén új tetőzetet kap a lebontás elől megmentett katolikus templom. A horvátországi Laskó református templomában helyreállítják a tönkrement toronysisakot.

A jugoszláv háborúban súlyosan megsérült, jelképpé vált Szentlászló temploma is a Rómer Flóris-terv keretein belül újul meg: rendbe teszik az északi homlokzatot és a szószéket. A dél-erdélyi szórványban, a román környezetben kis magyar közösséget őrző Oltszakadáton XIII. századból származó templom feltárásának és helyreállításának fogtak neki. Tucatjával lehetne sorolni a „kallódó” régi templomok megmentésének részleteit, de a Rómer Flóris-terv nem csak erről szól.

A kapcsolódó konferenciákon más, hasonló és nagyszabású örökségmentő munkálatokról szintén szó esett az elmúlt időszakban. Többek között arról is beszéltek, hogy 2018-ban a magyar kormány több mint 800 millió forintot biztosít II. Rákóczi Ferenc fejedelem felvidéki, borsi szülőházának felújítására. A korábbi felújítási munkálatok forráshiány miatt mindig félbeszakadtak. Áder János köztársasági elnök és a szlovák elnök viszont kiálltak amellett, hogy a két ország újítsa fel az épületet.

Augusztusban nyílt meg a budai Várban, a Miniszterelnökség Táncsics utcai épületének aulájában a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása, amely a Rómer Flóris-terv eddigi eredményeit mutatja be. Van mit bemutatni, van mit méltatni, nemes munkát végeztek az érintettek. Ezek a kövek már megmaradnak. Már csak annyi kell, hogy az élet is visszaköltözzön közéjük. Járjuk be és éljük meg a Kárpát-medencei világunkat és közös örökségünket!

Máté Enikő - www.magyaridok.hu

Feltöltő: Flag
Még nincs értékelve