Kodolányi Gyula költészete

287

A Keddi Kaleidoszkóp egy állandó beszélgetéssorozat a Műcsarnok szervezésében, ahol költők, írók életpályáját ismerhetik meg az érdeklődők.

A márciusi 7-ei rendezvény vendége Kodolányi Gyula költő, műfordító volt, Kodolányi János unokaöccse, akire nagy hatással volt a szintén író, Kodolányi János munkássága, vallásossága.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata Keddi Kaleidoszkóp címmel indított műhelybeszélgetést még 2015-ben. A programsorozat célja, hogy közelebb hozza az alkotókat a közönséghez, és hogy a beszélgetés által betekinthessenek egy-egy mű megszületésébe vagy akár egy életpálya alakulásába. A márciusi 7-ei Kaleidoszkópon utóbbira kaptunk példát, ugyanis a Kodolányi Gyulával folytatott beszélgetés alkalmával sokkal inkább a költő életét – és nem mellesleg politikai pályáját – ismerhette meg az érdeklődő, mint a művészetét. A Vígadóban megrendezett esemény szakmai felelőse és házigazdája Sulyok Miklós, a Művészetelméleti Tagozat tagja volt. Kodolányi Gulyát és az est moderátorát, Kulin Ferenc irodalomtörténészt mint rendszerváltókat mutatta be.

Az íróval Kulin Ferenc beszélgetett, aki régi jó barátja Kodolányi Gyulának. A felkonferálás után Kulin hangsúlyozta: még az este legelején megegyeztek az íróval, hogy nem esik szó politikáról, mert az az egész estét elvinné. De hát ilyen felvezetés után mit tehet egy moderátor: beleáll a helyzetbe. Így szinte a beszélgetés háromnegyedét valóban a politika foglalta el – és bár később Kulin Ferenc próbált más vizekre is evezni, Kodolányi Gyula valahogy mindig vissza-vissza tért a politikához. Ez olyan szempontból érthető is, hogy az író, költő élete nagy részét ebben a világban élte le, hiszen a kilencvenes évek elején külpolitikai tanácsadó volt Antall József mellett. Kodolányi Gyula az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol szakán tanított éveken keresztül, itt ismerkedett meg a ’70-es években Kulin Ferenccel is. Később pedig Kulin Ferenc is tagja volt az Antall-kormánynak, így ismét együtt dolgozott Kodolányival. Az est moderátora, Kulin többször kiemelte, hogy a Duna Televízió ötlete és kivitelezése is Kodolányi nevéhez köthető.

Kodolányi Gyula saját bevallása szerint nagyon későn indult meg írói pályafutása. Míg Kulin Ferenc szerint már a ’70-es évek elején jelentek meg fontos alkotásai, addig maga Kodolányi inkább úgy véli: 1976-ig inkább csak fordításai jelentek meg, az ezt követő időszakban kezdett kialakulni a stílusa, ekkor találta meg saját hangját. Érdekesség, hogy Kodolányi nemcsak – a szintén író – Kodolányi János unokaöccse, de Illyés Gyula veje is volt. Ez a két alkotó pedig óriási hatást gyakorolt Kodolányi Gyulára és írói pályájára. Saját bevallása szerint a népírók vezéralakjai közé született, akik nagyban hatottak rá és későbbi alkotásaira. Csoóri Sándor is jó barátja volt a költőnek, róla és az említett népírókról is több esszét és visszaemlékezést írt, ezzel is kifejezve tiszteletét munkásságuk iránt.

_MG_1773

Mindenki közül a leginkább mégis Kodolányi János hatott rá. Akkor ismerkedett össze vele, a szintén író nagybátyjával, amikor már nem írt, mert lebénult a keze. Idős volt, és a nagy művién is túl volt, mégis tőle kapta azt a vallási miszticizmust, amelyet igyekezett megjeleníteni költészetében. Kodolányi Gyula szerint mindez azonban nem volt ennyire egyszerű, hiszen nagyon sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megérjen benne mindaz, amit nagybátyjától kapott. Legelső verseskötete is későn, 1981-ben, negyven éves korában jelent meg A tenger és a szél szüntelen címmel.

_MG_1790

Ezt követően számos esszéje és fordítása is megjelent Kodolányi Gyulának, és neki köszönhetjük az amerikanisztikai tanszék megalakulását is. Továbbá nemcsak a már említett Duna Tv-t hozta létre, de a Magyar Szemlét is, amelynek mai napig főszerkesztője. Költői/írói pályafutása mellett tehát nagyon sokat tett a kulturális élet felvirágoztatása érdekében, ahogyan a rendszerváltásban is aktívan kivette a részét. Az est folyamán felolvasott alkotásai is ezt a sokszínűséget tükrözik, hiszen hallható volt egy hosszabb prózavers és számos haiku is, utóbbi pedig nem éppen könnyű – vagy Magyarországon megszokott – műfaj. Kodolányi Gyula utolsó verseskötete 2012-ben jelent meg Járj, merre tetszik címmel, 2015-ben elnyerte a Prima Primissima-díjat, amelyet az általa szerkesztett Magyar Szemle szintén megkapott 2003-ban. A műfordítók Janus Pannonius díját 2016-ban kapta meg A létezés hálói – amerikai költők versei című fordításáért.

Fischer Viktória

Fotó:kodolanyigyula.blogspot.hu

www.kultura.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu