A gyöngyöspatai templom

341

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Gyöngyöspata háromezer lakosú nagyközség a Mátra délnyugati lábánál, fontos országút mentén, a Danka- és a Zám-patak találkozásánál. Mindkét vízfolyást szép régi kőhíd íveli át: a Danka-patak fölötti – kétnyílású – 1823-ban, a másik 1830-ban készült. Pata a XV–XVII. században Heves vármegye harmadik legrangosabb települése volt az érseki székhely, Eger és Gyöngyös mezőváros mögött. A helység névadója a honfoglaló Aba nemzetségből származó Pata vezér, aki szerepel Anonymus krónikájában is.
Pata ősi várát a falu fölötti fennsíkon az 1970-es években tárták fel. A hat-hét lépés szélességű árkon belül agyagba ágyazott, négyszáz méter kerületű kőfal és palánk fogta körül a X. századi erődítményt, amelytől nem messze egy XI. századra keltezett körtemplom alapfalát és pillérlábait is megtalálták a régészek. Ez utóbbi, Szent Péter titulusú rotunda a Pata-utód Aba Sámuel király személyéhez köthető, míg a község legkorábbi egyháza a jelenlegi, Mária születésének szentelt plébániatemplom helyén épült valamikor az 1100–1200-as évek fordulóján.
Az egyhajós, félköríves szentélyű kis templom elé vaskos, román stílusú tornyot emeltek, ennek kő alapját látjuk a gótikus torony tövénél. A tatárjárás után előbb észak felé szélesítették a hajót egy – Szent András tiszteletére szentelt – kápolnával, majd az első épülettől délre egy kora gótikus formájú, szűkület nélküli, sokszögzáródású szentélyű új templomot építettek. Ezt a XIV. századi esperesi rangú egyházat ezután tovább bővítgették, majd a következő évszázadban elérkezett a gyöngyöspatai templom építéstörténetének fénykora.
A Károly Róberthez hű patai kegyúr, a Demeter famíliából származó Nekcsei Demeter tárnokmesteri rangot kapott az Anjou uralkodótól. A család emelkedése az 1400-as évek elején megtört, de Gyöngyöspata új urai, a Kompoltiak, Szécsényiek és Gúti Országhok tovább folytatták az építkezések bőkezű támogatását. 1460-ban kezdődött az a nagyszabású templomátalakítás, amelynek eredményét ma is láthatjuk. A több periódusban keletkezett hajót kiszélesítették, s jókora oktogonális szentélyt kapcsoltak hozzá. A nyugati karzat elé fölül nyolcszögszelvényű, szürke mátrai bazalttufából falazott tornyot emeltek – feltűnően hasonlót a korabeli gyöngyössolymosi toronyhoz (amelyet sorozatunk előző részében mutattunk be). Az itt nyíló nyugati kapuzat fekete bazaltkő keretezése a Mátyás kori nagyszabású gótikus építkezések – Kassa, a felvidéki bányavárosok, Brassó – elegáns stílusát mutatja e kis mezővárosban.
A gyöngyöspatai templom mindenestül hazánk egyik legtüneményesebb középkori műemléke. Belseje valóságos múzeum: az építészeti részletek – csúcsíves kőboltozatok, ajtók, ablakok, faragott mérművek, címerek, sírkövek és szentségtartó fülke –; a gótikus és renszánsz falfestmények, becses barokk oltárok és berendezési tárgyak gazdag tárháza. Kiemelkedő művészettörténeti és szakrális jelentőségű az úgynevezett Jessze fája főoltár, amely Szűz Mária, illetve a názáreti Jézus leszármazását ábrázolja. A török veszély elmúltával visszatért hívek lengyel mesterekkel faragtatták az 1600-as években. A kő oltárasztalon Izajás (Ézsaiás, népies nevén: Jessze) ószövetségi próféta életnagyságban kifaragott faszobra fekszik, amelynek a törzsökéből sarjad a kétfelé ágazó, felül összefonódó nemzetségfa. Az ágakon a szent család bibliai őseinek, köztük Salamon és Dávid királynak mellszobra, középütt Mária születésének barokk olajképe látható.
A gyöngyöspatai templomot, falfestményeit, oltárait és értékes felszerelési tárgyait az 1970-es években mintaszerűen restaurálták, s azóta is rangjához méltóan vigyázzák.

Ludwig Emil, mno.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu