Új vár – régi vár

699

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

Nincs olyan várrom, amelyet ha fölkeresek, ne akadnék egy-egy tűzrakó helyre. Nyilván jó szalonnasütő helyek ezek, mondom Mikszáth egyik pesti szerkesztőtársának véleményét, akinek Horpácsról csak ennyi volt a véleménye. Ilyen hely tehát ez a romos nógrádi vár, amelynek eredeti jelentése a bolgár-szláv „novgrád” alapján „új vár”, amely persze régi vár.


Anonymus a honfoglalás korába helyezi, bár az első okleveles említése 1138-ból származik: ekkor már királyi birtok és Nógrád vármegye székhelye. 1199-től a váci püspökségé. 1544-ben a török elfoglalta, de később, 1594-ben ismét magyar kézre került. „1594. február 27-én Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf visszafoglalta a törököktől. Mátyás főherceg Révay Andrást tette meg a vár kapitányává. 1605. szeptember 1-jén Bocskay István vette ostrom alá és el is foglalta, 1606-ban azonban ismét visszaadta a királynak. Az 1609. évi országgyűlés e vár felépítésére Pozsony, Hont, Bars és Trencsén vármegyék közmunkáját rendelte ki. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, de 1622-ben átadta II. Ferdinándnak, aki a vár megerősítését rendelte el. 1626-ban Esterházy Pál a várat Murtéza budai basa ellen hősileg megvédte. 1655-ben az országgyűlés újból elrendelvén megerősítését, 200 gyalogosból és 150 lovasból álló őrséget rendelt őrizetére. 1663-ban ismét a törökök birtokába került. 1663–1685-ig török kézben volt. 1685-ben a villám a vár legerősebb tornyába, ahol a puskaport tartották, beütött, minek következtében a bástya összeomlott. A török őrség erre a várat, melyet így csonkán megvédeni nem tudott volna, felgyújtotta és kivonult belőle.”
A vár körös-körül meredek oldalú, magas dombon van, szabálytalan alaprajzú. „Belül egy feltehetően korábbi eredetű belső vár van, a nagy területű külső várat egy későbbi várfal övezi. Ez utóbbin három olasz rendszerű bástya van. A belső várat mély sziklaárok választja el, középen az öregtorony csonkja magasodik. A külső és belső vár között barbakán áll. A külső várfalat a lejtőre alapozták, belül feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. A belső vár átmérője körülbelül 50 x 30 m, a külső váré körülbelül 140 x 90 m.” Egész területét sűrű bokor és magas törmelékhalmaz borította, de néhány éve a romot konzerválták, ahol lehetett, kiegészítették, és az egész terepet elrendezték.
Aki felmegy a várba, annak valóban szépséges látványban lesz része. Látja onnan a község határában eredő Lókos-patakot az ott haladó vasútvonallal együtt, s azt a dűlőt, amelyet a helybeliek Törökhegy-dűlőnek neveznek, mert a törökök innen ágyúzták a várat. A másik irányban a Börzsöny panorámáját látni, amely jó kiránduló- és jó szalonnasütő hely valóban.

Móser Zoltán, mno.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu