Cikkünkben áttekintjük, milyen színházi bemutatókra számíthatunk 2018-ban
Az új év alkalmából mindenki visszatekint az elmúlt tizenkét hónapra és terveket sző az új esztendőre. Fogadalmak születnek, és programok kerülnek a frissen vásárolt naptárakba. Cikkünkben áttekintjük, milyen színházi bemutatókra számíthatunk 2018-ban, és izgalmas premiereket ajánlunk olvasóinknak a télre és a tavaszra. A Nemzeti Színházban például az Úri murit, a Radnóti Miklós Színházban pedig a III. Richárdot lehet majd megnézni a következő évben.
Móricz Zsigmond: Úri muri
A Nemzeti Színház bemutatói közül kettőt is olvasóink figyelmébe ajánlunk. Móricz Zsigmond Úri muri című művét láthatjuk 2018. január 7-én Vidnyánszky Attila rendezésében. A darabról ezt olvashatjuk a színház oldalán: Por és forróság. Egy alföldi kisváros. Magyarország 1896-ban, a millennium évében. Az egyik helyi birtokos, Szakhmáry Zoltán nem a régi módon akarja földjeit művelni, hanem új, modern módszerekkel próbálja gazdaságát felvirágoztatni. Változatni akar azon, ami – úgy tűnik –, változtathatatlan. Sikerülhet ez? Ki segíti, ki támogatja ebben? Ki gátolja, ki húzza vissza? Társakra találhat a feleségében, szeretőjében, a birtokos társaiban? Hogyan emészti fel tenni akarását a meg nem értés? Vagy törvényszerű, hogy a duhaj úri muri tragédiába torkollik? Móricz Zsigmond ezeket a kérdéseket járja körül 1927-ben megjelent regényében, az Úri muriban. Ezek a kérdések foglalkoztatják Vidnyánszky Attila rendezőt is, aki nem először gyürkőzik neki a regény színpadra vitelének.
„Az a lenyűgöző Móriczban, hogy nemcsak sötét diagnózist adott regényeiben, novelláiban, riportjaiban arról a társadalomról, amelyet jól ismert, nemcsak pontos és világos mondatokkal ostoroz keményen, hanem átizzik rajta valami végtelen szeretet és hit is. A „bikákat” – Csörgheő Csulit meg Borbírót, és mind a többi változtatni nem akaró, maradi, durva, mulatozó, duhaj gazdát is éppúgy szereti, mint hősét, a modern eszméket megvalósítani akaró Szakhmáry Zoltánt, és a vergődő nőket, a feleséget, a szeretőt, meg a kis zsidó zenetanárt, Wagnert vagy a kubikusokat és a cigányokat. Móricz azt kérdezi: miért nem sikerül másként élnünk? Kérdez és válaszokat kutat örökös kudarcaink okaira. Úgy moralizál és tesz társadalmi kérdésekben határozott kijelentéseket, hogy abban benne van a szerelem, a család, a természet is – az élet teljessége. Ettől elviselhető, sőt igaz és átélhető az, hogy Móricz nagyon akart valamit: megmondani és megmutatni, hogy mi volna a jó, a helyes. Ez volt a programja, a küldetése. Ezért írta az Úri murit is. És ebből építkezik majd a mi saját Úri murink” – olvashatók a darab kapcsán a rendező, Vidnyánszky Attila szavai.
Móricz Zsigmond a feleségének, Simonyi Mária színésznőnek írta színpadra a nagy sikerű regényét, számára írta meg a női főszerepet, Rhédey Esztert. A Vígszínház szerelmi sztorit csináltatott az amúgy is gyenge színpadi változatból 1928-ban. Móricz kiherélte a regényt, hogy a polgári közönség számára is elfogadható színdarabbá tegye. Több verziót is készített, de az alapmű zseniális, erős dialógusokra épülő konstrukciójához egyik sem ér fel. A Nemzeti Színház előadása a remekmű-regény alapján készül.
A darabról ITT olvashatunk további részleteket!
Gárdonyi Géza – Zalán Tibor: Egri csillagok
Szintén a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila rendezésében láthatjuk az Egri csillagokat 2018. március 9-én. A darabról Vidnyánszky Attila és Zalán Tibor szavait olvashatjuk a Nemzeti Színház oldalán: „Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról… Nem a regény színpadi adaptációjára készülünk. Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek. Egy csapat várbeli gyerek szemszögéből látjuk majd a történetet, akik egy biztonságos helyről figyelik az eseményeket (ahová a felnőttek zárták őket, nehogy bajuk essen az ostrom során)… Az ő szemükkel látjuk a felnőttek – Bornemissza Gergő, Cecey Éva, Dobó, Jumurdzsák és többiek – történetét. És talán bele is avatkoznak majd történelem folyásába…” – meséli a rendező, Vidnyánszky Attila.
„A könyv – melyet elsősorban alapanyagként, és nem sorvezetőként kívánok felhasználni a színpadi műhöz – második olvasásakor tűnik fel egy alcím, rögtön a regény címe alatt, amelynek már rég ki kellett volna ütnie a szememet. EGRI CSILLAGOK – így a cím. Bornemissza Gergely élete – így az alcím. És szembe kell néznünk a közös emlékezet nagy átverésével! Valamennyien, akik egykor és valaha olvastuk a Gárdonyi-könyvet, arra emlékszünk, hogy a regény Eger várának az ostromáról, Dobó, Mekcsey, Bornemissza stb. hősiességéről szól. Pedig nem (csak)! Az öt részből álló könyvnek mindössze az utolsó két fejezete foglalkozik az ostrommal, az első három valójában Bornemissza Gergely gyermekkorát, ifjúságát, Török Bálint-mentő sztambuli kalandját tárgyalja. Mindennek föl kell kerülnie tehát valamilyen formában a színpadra, ami a könyvben fontos és megszólító” – olvashatjuk Zalán Tibor gondolatait, melyeket így zár: „Kettős cél vezérel (és még sok más egyéb is, e kettőn túl…). Ne csalódjék a színpadi műben az, aki már olvasta a regényt! Aki pedig nem olvasta, kapjon kedvet az elolvasásához!”
A darabról ITT olvashatunk további részleteket!
Shakespeare: III. Richárd
A Radnóti Miklós Színházban 2018. február 18-án láthatjuk először Shakespeare III. Richárd című drámáját. A rendező Andrei Şerban, a darabban pedig találkozhatunk Alföldi Róberttel, Gazsó Györgygyel, Kelemen Józseffel, Kováts Adéllal, László Zsolttal, Martin Mártával, Pál Andrással, Porogi Ádámmal, Rusznák Andrással, Schneider Zoltánnal és Sodró Elizával. Vas István fordításának felhasználásával az előadás szövegváltozatát szintén Andrei Şerban készítette.
Ahogy a színház oldalán olvashatjuk: Kevés olyan ikonikus figura van a színháztörténetben, mint III. Richárd. A sztereotípia: Richárd, a véreskezű zsarnok. De ki ez az ember valójában, és milyen az a közeg, amely engedi őt felemelkedni? „Ki torzult, félig-kész és idő előtt / Küldettem el e lélegző világba, / Bénán s idétlenül, hogy a kutyák / Megugatnak, ha bicegek előttük” – jellemzi önmagát Richárd, mégis: híres „torzsága” ellenére nincs akadály előtte – bárkit képes elcsábítani, manipulálni vagy legyőzni. Kegyetlenül és csillogó intellektussal szerzi meg magának a trónt, miközben szórakoztatja és egyben cinkosává teszi a mindenkori színházi publikumot. Igazi színházcsináló. Hamlet után övé a leghosszabb Shakespeare-szerep a maga 1124 sorával. E hálásan gyűlöletes figurának eljátszása mindig fontos állomás egy színész pályáján. III. Richárdot ezúttal Alföldi Róbert alakítja, akit színészként először láthatunk a Radnóti színpadán.
Az előadás rendezője, Andrei Şerban nem ismeretlen a budapesti közönség számára: Alföldi Róberttel kétszer is dolgozott már a Nemzeti Színházban. A legendás román rendező fiatalon vándorolt ki Amerikába, ahol fényes karriert futott be. Amerika legfontosabb prózai színházaiban hozott létre előadásokat, a legjelentősebb operaházak (többek között a Metropolitan Opera és a londoni Covent Garden) hívták rendezni, és olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber. Több mint két évtizede a Columbia Egyetem Színházi Tanszékének professzora, és három éven keresztül a Bukaresti Nemzeti Színházat igazgatta.
A darabról ITT olvashatunk részleteket!
Jacques Offenbach: A rajnai sellők
Az Erkel Színházban 2018. február 24-én mutatják be A rajnai sellők című operát német nyelven, magyar és angol felirattal. A magyarországi premierről a Magyar Állami Operaház oldalán olvashatunk: Offenbachot legtöbbször csak úgy tartják számon, mint operettek és egyéb, könnyed muzsikák zeneszerzőjét, aki csak egyetlen igazán komoly művet alkotott: a Hoffmann meséit. A francia komponista azonban összesen több mint 650 művet komponált, első operája, A rajnai sellők pedig (melyben már felcsendül a későbbi Hoffmannból ismert, híres Barcarolle-téma) méltatlanul merült feledésbe.
A darab egy belső háborúzások miatt széthullott országról mesél egy különös szerelmi történeten keresztül. A bámulatosan gazdagon komponált, sziporkázó és csillogó műben költészet és politika, álom és valóság, a természetfeletti és a reális világ keveredik. A mű Anger Ferenc rendezésében debütál Magyarországon.
Az operáról ITT olvashatunk részleteket!
Berlin, Alexanderplatz
A Katona József Színház 2018. március 10-én mutatja be a Berlin, Alexanderplatz című előadást Alfred Döblin azonos című regénye nyomán szabadon. A darabot Kovács D. Dániel rendezi, a színpadon pedig láthatjuk többek között Mészáros Bélát, Bezerédi Zoltánt, Borbély Alexandrát, Kovács Lehelt és Tasnádi Bencét is. A darabról ezt olvashatjuk a színház oldalán: A Berlin, Alexanderplatz szereplői a szegények, elesettek és kitaszítottak. A névtelen tömegek, akiknek élete egybeforrott a város életével. Főhőse, Franz Biberkopf szállítómunkás, ittas féltékenységében megöli barátnőjét, majd súlyos testi sértés miatt fogházba kerül. Amikor kiszabadul, tisztességes ember akar lenni. Döblin hitelesen ábrázolja a társadalom szorításában vergődő, s végül minden becsületes szándékát feladó embert. Hőse afféle fordított Mefisztóként „örökkön jóra tör, de rosszat mível”. Jószándéka azonban nem rossz természetén bicsaklik ki, hanem tökéletes tudatlanságán. Hiába érzi saját bőrén, hogy kifordult sarkaiból a világ, nem tud vele mit kezdeni. E tömeges élmény a 20-as évek Németországában, nemsokára a nácizmus legfőbb hajtóereje lesz.
A Berlin, Alexanderplatz megérdemelten foglal el különleges helyet a modern világirodalomban. Dos Passos Manhattan Transferjét (1925) szokták elődjének tekinteni, mint nagyváros-regényt, és James Joyce Ulyssesét (1922), mint tudatmozgást, tudatáramot megfestő prózai alkotást.
Színpadra írta Mikó Csaba.
Az előadásról ITT olvashatunk részleteket!
Molnár Ferenc: A hattyú
Az Örkény István Színházban 2018. március 17-én láthatjuk először Molnár Ferenc A hattyú című darabját. „A sikernek a legközepébe talált bele Molnár Ferenc. Ilyen biztos kézzel darabot írni csak ő tud ma. Élet és mégis mese. Molnár Ferenc valamit hozzátesz az élethez, amely ezzel könnyebb lesz. Hagyjuk magunkat vinni a színes fátyolokon, amelyek elkeringőznek velünk, aztán elragadnak, hogy egy pillanatra elfogy a levegőnk is, de mindjárt megtréfálnak utána, szép, szerelmes egekbe emelnek és barátságosan lepottyantanak a völgybe, amely jó puha mohával van kikövezve, hogy elég legyen az ijedtség, de – jaj – meg ne üssük magunkat. Tehát: mese a hattyúról, aki itt egy hercegkisasszony és a szerelmes fiúról, aki nevelő. És mese a hattyúról, akinek a szárazon elvész a varázsa, és kiderül rokonsága a libával” – írta Losonczy Zoltán A hattyú vígszínházi ősbemutatójáról 1921-es szövegében. A produkció rendezője Polgár Csaba, a színészek között pedig találkozhatunk Csákányi Eszterrel, Takács Nóra Diánával, Mácsai Pállal, Tenki Rékával is.
A darabról ITT olvashatjuk a részleteket!
A válogatást összeállította: Wéber Anikó
Fotó: pixabay
