Mi köze van Bachnak a mezőségi zenéhez?
Vagy épp honnan valók Haydn szimfóniájának magyar dallamai? A Concerto Budapest és a Muzsikás együttes december 5-i közös koncertjén zenei válaszokat kapnak e kérdések. A népi zenekar nagybőgőse, Hamar Dániel mesélt a műsorról és a különböző zenei világok egymásra való hatásáról.
Hogyan állt össze a műsor? A klasszikusról asszociáltak a népzenei számokra vagy fordítva?
Mi javasoltunk népzenei dallamokat. Leginkább Sipos Mihály egyeztette őket, de ezeket már mind kipróbáltuk más helyeken. Régóta kísérletezünk, hogyan lehet nem magyar zeneszerzők népzenei ihletésű műveivel, hanem európai szerzők darabjaival kombinálni a népzenét.
Weiner és egy kismagyarországi tánczene, Liszt és egy verbunk, valamint egy csárdás – ez világos. De hogy jön Haydn Kalotaszeghez vagy Bach Mezőséghez?
A legfontosabb, hogy nem tudományos előadást tartunk, hanem koncertet, amelynek van egy hangulati íve. Ebben az ívben a hagyományos zenei megoldásokat más műfajokkal váltjuk ki. Ha a koncerten egy pörgős résznek kell következnie, akkor nem azt a tételt játsszák a komolyzenészek, amelynek ott meg kellene szólalnia, hanem egy pörgős népzenei dallamsort teszünk be helyette. Ez ugyanazt a hatást hozza létre.
Ezúttal párhuzamokat is szeretnénk mutatni. Az egyik nagyon izgalmas, hogy vannak olyan dallamok Haydn 60. szimfóniájában, melyek konkrét magyar melódiák, hiszen Haydn is érintkezett a magyar népzenével. Ezeket a dallamokat emeljük ki a koncerten. Mozart még izgalmasabb, mert az ő zenéje az erdélyi nemesi városokban (pl. Bonchidán) hagyott nyomot. Amikor a gazdag urak Németországból, Európából hívtak zenészeket a kastélyokba, ezek a zenészek gyakran helyi muzsikusokkal kiegészülve játszottak. Így szűrődhetett például át egy németországi Mozart-dallam annak a falunak vagy városnak a népzenéjébe. Hihetetlen párhuzamokat lehet találni: Mozart egyik divertimentójának egy dallama szinte hangról hangra megegyezik egy itteni legényes dallammal. Egyik sem tudományos megállapítás, de mi érezzük a párhuzamokat.
Klasszikus bőgő szakon tanult. Melyek azok a pontok, amelyekben segíti a klasszikus a népit vagy épp fordítva?
Mi mindannyian klasszikus zenét tanultunk, a zeneiskolában ezen keresztül ismertük meg a népzenét. Érdekes dolog, hogy Mozart édesapja, Leopold zenetanár volt, és kiadott egy könyvet. Ebben arra próbálja biztatni a klasszikus hegedűsöket, hogy ne ragaszkodjanak a kottához, hanem a kottán túl különböző díszítőelemekkel színesítsék a zenélésüket. Sipos Mihály megtalálta ezeket a Leopold által javasolt megoldásokat – egy erdélyi prímás játékában. Ez azt jelenti, hogy ezek a díszítő elemek természetes, a hangszerből adódó dolgok. A komolyzenében követelmény a kottahűség, a népzenében viszont megvan ez a fajta szabadság, Leopold Mozart tanításai tehát megvalósultak Erdélyben a népihegedű gyakorlatban.
Nem először csinálnak efféle hibrid koncertet, és a Concerto Budapesttel sem ez az első közös hangversenyük…
Sőt, Keller Andrással sem, akiről tudni kell, hogy azon nagyon kevés klasszikus hegedűs közé tartozik, aki tanulmányozta a népzenét. Rendszeresen lejárt a Fonóba, ha megtudta, hogy a palatkai zenészek muzsikálnak. Nagyon nagyra értékelte a prímás játékát és technikáját. A kvartettjével is volt már közös hangversenyünk, és a Concertóval is koncerteztünk már. És fogunk is.
Készítette: Mona Dániel
