Mansfeld Péter feláldozza magát a barátaiért.

474

Tisztelet a Hősöknek!

Juli, az utolsó éves filmrendezőszakos főiskolás fényképeket készít, hogy megmutassa a világnak: Magyarországon ’56-ban nem ellenforradalom volt. Viki és János azon tanakodnak, itthon maradjanak-e vagy inkább elhagyják hazájukat. Különféle emberek különféle sorsokkal. Valami azonban közös bennük…

„Mennyből az angyal menj sietve

Az üszkös, fagyos Budapestre.

Oda, ahol az orosz tankok

Között hallgatnak a harangok.

Ahol nem csillog a karácsony,

Nincsen aranydió a fákon,

Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.

Mondd el nekik úgy, hogy megértsék.

Szólj hangosan az éjszakából:

Angyal vigyél hírt a csodáról.”

Abernikovet2
A berni követ
Fotó: youtube.com

Így kezdődik Márai Sándor 1956-os forradalom és szabadságharc idején írott verse, a Mennyből az angyal, mely a mai napig magában hordozza az üzenetet: sosem szabad elfeledkeznünk az ’56-os eseményekről. Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca azonban nemcsak a mai magyarság életét befolyásolta, de hatással volt a művészekre is. Számos irodalmi és képzőművészeti alkotás őrzi ’56 emlékét és nincs ez másként a filmekkel sem. Olyan jeles rendezők meséltek már 1956-ról, mint Makk Károly, Gothár Péter, Sándor Pál, Bereményi Géza vagy Mészáros Márta. Mi most az ő műveiket ajánljuk.

Éjfélkor (Révész György, 1957)

Egy fiatal házaspár, Viki és János arra készülnek 1956 szilveszterén, hogy elhagyják az országot. Mindkettőjük előtt lepereg addigi életük, így ismerjük meg őket mi is. Később, a nászútjukon éri őket a forradalom híre, hazaérkezésükkor pedig megtudják, hogy a Viki édesanyja már Bécsben van, ott várja őket. Viki zsidó származású balett-táncosnő, aki úgy érzi, a karrierje érdekében el kell mennie Magyarországról, Károly, a neves színész viszont azt érzi, minden Magyarországhoz köti. Tanakodnak, tétováznak: maradni vagy menni?

E kérdésre keresi a választ Révész György filmje, mely azt is őszintén elárulja, bármit is választ az ember, nincs könnyű dolga.

Ejfelkor
Fotó: port.hu

 Tízezer nap (Kósa Ferenc,1967)

A Tízezer nap a Széles család történetén keresztül mutatja be a magyar parasztság sorsát. Képet kapunk a múltról, a kiszolgáltatottság érzéséről, a betevő falatért vívott küzdelemről, a nélkülözésről, ám a felszabadulást követő időszakot is megismerjük: látjuk, milyen is beilleszkedni az új körülményekbe, milyen következményei voltak az ötvenes évek politikai hibáinak, és látjuk a forradalmi idő okozta válságot is.

Kósa Ferenc filmje több generáció történetén keresztül ismerteti meg velünk a múltat és hatására nemcsak a történelemről, hanem a barátságról is elmélkedhetünk.

Tizezer_nap
Fotó: port.hu

 Szerelem (Makk Károly, 1971)

Az ötvenes években járunk. Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost, közben pedig gondozza a férfi beteg édesanyját. A barátok, ismerősök mind elfordulnak Lucától, egyedül az anyósa maradt neki, akivel igyekszik elhitetni, hogy a fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolata áll a film fókuszában: összekapcsolja őket, hogy mindketten ugyanazt a férfit szeretik. Az édesanya már nem tudja megvárni a fiát, ám Jánost egy napon váratlanul hazaengedik, így a házaspár újra kezdi az életet.

Makk Károly költői szépségű filmje az élet legfontosabb kérdéseiről – szerelemről, halálról, túlélésről – szól, de azt is bemutatja számunkra, milyen volt az élet az ötvenes években.

Szerelem
Fotó: port.hu

Megáll az idő (Gothár Péter, 1981)

Köves István és Bodor László 1956. november 4-én éjjel elássák fegyvereiket a romos utcán, Köves pedig elhagyja az országot, egyedül hagyva feleségét és két fiát, Dinit és Gábort. Bodor börtönbe kerül, ahonnan csak a hatvanas évek elején szabadul, ám ekkor első dolga, hogy felkeresse Köves családját és betöltse a családfő szerepét. Gábor egyetemre készül, Dini még gimnazista. Annak ellenére, hogy igen fiatalok, mindketten megtapasztalják, mennyi ellentmondás van a felnőttek világában. Dini egyre mélyebb válságba kerül, majd úgy dönt, hogy az egyik iskolatársával tart Nyugatra.

Gothár Péter filmje sajátos nézőpontból mesél ’56-ról, alkotótársai között pedig olyan jeles szakembereket találunk, mint Bereményi Géza, Koltai Lajos és Selmeczi György.

Megallazido
Fotó: mek.oszk.hu

 Szerencsés Dániel (Sándor Pál, 1983)

Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. A szállóban azonban még egyszer, utoljára felteszik maguknak a kérdést: menni vagy maradni?

Sándor Pál filmje – az Éjfélkor című alkotáshoz hasonlóan – a forradalom kellős közepébe repíti a nézőt és ráveszi, hogy ő is feltegye magának a kérdést.

SzerencsesDaniel
Fotó: port.hu

 Szamárköhögés (Gárdos Péter, 1987)

Az idő 1956 októbere. Épp egy olyan napon kapcsolódunk be főhőseink életébe, mikor a gyerekek nem mennek iskolába. Apa, anya, a nagyi, Tomi és Annamari bezárkóznak, apa pedig úgy ér haza az utcáról, hogy elmeséli, megpofozott valakit. A nagyi átlőtt kenyereket hoz a boltból. Annamari és Tomi számára ezek csupán izgalmas részletek, a lényeg pedig az, hogy nincs suli. A valóság azonban sokkal több ennél…

Gárdos Péter a gyermekek szemszögéből mutatja be az ’56-os eseményeket. A rendező így mesélt a történetről: „Már lassan két esztendeje, hogy egy társaságban a barátommal azt számlálgattuk, hogy hány pofont is kaptunk eddig életünkben. A nagy nyaklevesekre az ember legalább úgy emlékszik, mint a nagy szerelmekre. És miután nagyjából egykorúak vagyunk, tán nem is furcsa az azonosság: az igazán felejthetetlen frászokat valamennyien az ötvenes évek közepén gyűjtöttük be. Innen a Szamárköhögés ötlete: elmesélni azokat a valóságos és képzeletbeli füleseket, amelyeket – talán nem hangzik túl szerénytelenül – egy korosztály, egy generáció kapott kamaszkora küszöbén. 1956 októberének-novemberének három hete – öt arculcsapás története…”

Szamarkohoges
Fotó: port.hu

 Eldorádó (Bereményi Géza, 1988)

Az Eldorádó főhőse Monori, aki azt vallja, akinek aranya van, mindene van. Monori 1945-ben a Teleki téren található piac királya. Mindene megvan, a lánya, miután hazatér Bécsből, megajándékozza egy unokával, akit Monori nevel. Az 1950-es évek elején az üzlet már nem megy olyan jól, mint azelőtt, Monori szotyolát árul és vár a jobb időkre. Aztán jön a forradalom. Monori külföldre szeretné juttatni lánya családját, ám az utcán, a tankok között rosszul lesz. Unokájával eljutnak ugyan a kórházba, de kérdéses, hogy az arany elég fizetség-e ebben az időben ahhoz, hogy megmentsék Monori életét…

Bereményi Géza 1988-as alkotása a magyar filmtörténet emblematikus darabja, mely úgy beszél a forradalomról, hogy közben arra is emlékeztet minket, ha valakinek aranya van, az még nem jelenti azt, hogy mindene megvan.

Eldorado
Fotó: mma.hu

 Napló apámnak, anyámnak (Mészáros Márta, 1990)

A film ideje 1956. Főhősünk, Juli, az utolsó éves filmrendezőszakos főiskolás csak november 4-én tud hazajönni Moszkvából. János addig itthon aktívan részt vesz az eseményekben. Juli rádöbben, hogy ami történt, nem ellenforradalom, ezért mindent meg akar örökíteni. János élete azonban veszélybe kerül, ezért Julival és egy barátjukkal, Andrással Ausztriába menekülnek, később azonban Juli és János mégis visszatér Magyarországra. Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek, ám az új évben elkezdődnek a letartóztatások.

Mészáros Márta Napló-trilógiájának utolsó része ez a film, melyben megismerhetünk két egyszerű magyar embert, Julit és Jánost, akik épp azt élték át, mint sokan mások ’56-ban és ’56 után.

Naplo
Fotó: port.hu

 Mansfeld (Szilágyi Andor, 2006)

Mansfeld Péter két évvel a forradalom után felidézi az ’56-os emlékeket, és a felkelés újraélesztéséről, valamint bebörtönzött sógora kiszabadításáról ábrándozik. Barátaival és a náluk idősebb Blaski Józseffel eleinte apró csínyeket követnek el, sorsuk azonban megpecsételődik, amikor elrabolnak egy őrségben álló rendőrtörzsőrmestert. A fiúk később vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter, hogy mentse Blaskit és a többieket, a kihallgatások során mindent magára vállal.

Szilágyi Andor filmje Mansfeld Péterről szól, vagyis a rendező egy olyan fiatal férfit mutat be nekünk, aki emblematikus arca lehet a forradalomnak. Kevés szereplőt felvonultató dráma a Mansfeld, melynek üzenete 2006-ban épp olyan érvényes volt, mint ’56-ban vagy ma.

Mansfeld
Fotó: port.hu

A berni követ (Szász Attila, 2014)

Két hónappal Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után a Magyar Népköztársaság berni követsége ellen két magyar emigráns fegyveres támadást hajtott végre. Nagy Sándor és Papp Endre valószínűsíthetően a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni a magyar nagykövet túszul ejtésével.

E túszdráma történetét mutatja be Szász Attila tévéfilmje, mely újabb ékes bizonyítéka annak, hogy igenis lehet megrázó, hiteles és örökérvényű mozgóképet készíteni a magyar történelem eseményeiről.

Abernikovet
Fotó: port.hu

Készítette: Tóth Eszter

www.kultura.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu