Kulturális örökség a Kodály-módszer

615

Felvette a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzését az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a szervezet

Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága az Addisz-Abebában folyó tanácskozásán. Emellett további tizenkét hagyománnyal, köztük a csehországi és szlovákiai bábjátszással, valamint a szlovéniai passiójátékkal bővült a szellemi kulturális örökségek listája. A romániai és moldovai hagyományos faliszőnyegszövés „a kreativitás, az önazonosság és a társadalmi összetartozás kifejeződése”, nemzedékről nemzedékre terjed családokon belül, a szőnyegszövő központokban, iskolákban. Egykoron a közösségek dekoráció céljából, temetésekre, menyasszonyi hozományba, kiállításokra készítették a faliszőnyegeket, ma már ezeket iparművészeti alkotásokként tartják számon – olvasható az UNESCO honlapján közzétett indoklásban.

A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart – tájékoztatta az MTI-t Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. „Bízunk benne, hogy ez a nemzetközi elismerés hozzájárul az iskolai ének- és zenetanulás kultúrájának erősítéséhez és megújításához” – fogalmazott a tárcavezető. Balog Zoltán hozzátette, hogy a Kodály-módszer és az általa képviselt örökségvédelmi gondolat ma számos országban a zenei nevelés minden szintjén jelen van az általános iskolától a középiskolán át a felsőoktatásig. A Kodály-módszer alapja az, hogy a zenei örökség megőrzése iránti fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve kell fejleszteni, hiszen csak akkor őrizhető meg a közösségek zenei hagyománya, ha már a gyermekek körében életre tudjuk kelteni. Ennek módszere Magyarországon a már óvodás kortól kezdődő rendszeres játékos népdaltanulás – közölte a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Kodály Zoltán és Bartók Béla örökségének továbbvivői hazánkban több száz hagyományőrző énekes csoport és táncegyüttes. Népszerűek a népzenei hagyományt is oktató művészeti iskolák, továbbá számos helyi, regionális és országos népdalverseny és népzenei tábor zajlik napjainkban is, és egyre nő a módszer iránt érdeklődő pedagógusok száma nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

DSCN3582
Fotó: snm.sk

A szlovák és cseh közösségek bábszínháza a hagyományos népi szórakoztatás népszerű formája, az erkölcsi értékek tanításának, a világról alkotott nézetek bemutatásának kifejeződése. A helyi irodalmi hagyományoknak a színház szerves része, amely hozzájárul a kreativitás kialakításához, a résztvevők szocializálásához, identitásához. A bábok főként fából készülnek, és a bábozók különböző technikákat alkalmaznak előadásaikon. A kulturális hagyomány átível bábdinasztiákon: előadó-közösségek, non-profit szervezetek, zenei és művészeti iskolák adják tovább. A szlovéniai Skofja Lokában több száz éve rendezett passiójáték a legrégebbi az országban. A középkori misztériumjátékot húsvétkor, nagypénteken rendezik, mintegy 1300 résztvevővel egy kapucinus szerzetesnek az 1700-as évek közepén írt története alapján. A Jézus szenvedéseit megjelenítő történetet hatévente adják elő, és a helyi közösség identitása, összetartása formálójaként tartják számon.

charreria5
A mexikói rodeó (charrería)
Fotó: gotomexico.co.uk

A mexikói rodeó (charrería) a helyi lótenyésztő közösségek hagyománya, amely a 16. századra nyúlik vissza. Eredetileg a különféle birtokok tenyésztői összetartozásának erősítésére rendezték meg a versenyt, napjainkra versenysporttá vált, ahol a lovasok az állattartás során szerzett ügyességüket tehetik próbára számos kategóriában, köztük lovaglásban és lasszózásban. Fontos eleme a közösségek identitásának és fontos módja a közösségi értékek átadásának a fiatal nemzedékek számára. A venezuelai El Callao karnevált a dél-amerikai ország francia anyanyelvű szigetein január és március között rendezik meg zenés, táncos utcai felvonulásokkal, koncertekkel, a hagyomány a fiatal nemzedékeket segíti örökségük megismerésében, felfedezésében.

A szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára kerültek továbbá a mauritiusi bhojpuri népdalok, a tádzsik nemzeti eledel, az osi palav (piláf), az üzbég nemzeti eledel, a palov, a török kézműves csempe- és kerámiakészítés, egy nigériai nemzetközi halászati és kulturális fesztivál, a svájci Vevey szőlősgazdáinak fesztiválja és egy vietnami vallási és spirituális fesztivál is. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, valamint régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

Forrás: MTI

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu