Füzér: egy élő vár a Zempléni-hegységben

373

A füzéri vár a Nemzeti várprogram fontos helyszíne. Már szinte kész, csupán a fejlesztés végső, befejező üteme maradt hátra.

Ráadásul azon várak közé tartozik, amelyeket nemcsak kiegészítettek vagy konzerváltak, hanem a derékig érő romokból építettek újra. Ennek kapcsán elgondolkodhatunk azon: a Nemzeti várprogram idejétmúlt romantika, kései történelmi igazságtétel-e, vagy valami egészen más? Vajon erősíti-e a nemzeti önazonosságot, érthetőbbé és átélhetőbbé teszi-e a történelmünket? A romok vagy a felidézett és megelevenített, „hitelesen elképzelt múltnak” nevezhető szemlélet-e a helyes választás?

Amiről a rompártiak általában megfeledkeznek: a várprogram életet lehelhet azokba a közösségekbe is, amelyek a várak környezetében élnek. A füzéri vár megóvásának és újjáépítésének a története azt példázza, hogy egy közösséget megerősíthet egy olyan közös ügy, ami felidézi a múltjukat, a jelenükről szól és a megmaradásukat segíti elő. Az egzisztenciális gondokkal küszködő vidékeken munkahelyeket teremt, a település bekapcsolódhat az ország gazdasági vérkeringésébe, s nem utolsósorban felkerülhet a nemzet mentális térképére.

A füzéri vár felújítását 2009 és 2012 között alapozták meg: ekkor történtek a régészeti feltárások és ekkor készítették el az építési engedélyhez kötött terveket a füzéri önkormányzat támogatásával. 2012 szeptemberében kormányrendelet született a várrekonstrukció első ütemének elindításáról, egy évvel később pedig Rudolf Mihály vezető építész tervező és a Hadas Építész Mérnöki Művészeti Kft. munkája eredményeként elkészült a felső vár kiviteli terve.

A kormány egy tavaly decemberi döntésével a rekonstrukció második, befejező ütemét is elhatározta a Nemzeti várprogram részeként. A húsvétkor megnyitott felső várban már meg lehet tekinteni az újjáépült, a Szent Korona valahai őrzési helyén létrehozott kápolnát, a férfi és női palotaszárnyakat, a pincéket és a vezérszintet, a tetőteret és az alsó bástyát. De a pályázat nemcsak a vár felépítéséről szólt, hanem a hozzá tartozó teljes infrastruktúra és a közművek kiépítéséről is: bevezették a vizet, szennyvízlefolyó csatornát építettek, elektromos áramot vezettek és közvilágítást szereltek a várba. Ezenkívül felújították a vár felé vezető utat, valamint a várparkolót és a látogatósétányt is rendbe hozták.

Az alsó várban látogatóközpontot létesítettek, kialakították a sziklagyep-látogatóösvényt, s megépült a falépcső is, ami az eddig nehezen megközelíthető felső várhoz vezet. A rendszerváltás után fokozatosan feltárt alapokra újra felépítették a felvonóhidas várkaput és a várfalakat. Megújult a középkori eredetű Gerendás-pince is. A várfalat és a várudvar burkolatát helyben található andezitből építették, az épületeket és a fal egyes elemeit pedig tölgyfából, hogy ne legyen kirívó és illeszkedjen a természeti környezethez. Az alsó vár rekonstrukcióját – mivel az napjainkra már szinte teljesen eltűnt a föld színéről – a történeti kutatások hitelességének jegyében rekonstruálták. A projektre hazai és uniós forrásokból összesen 2,86 milliárd forintot fordítottak.

Az újjáépítés célja az volt, hogy a XVI–XVII. századból fennmaradt tudásanyag felhasználásával bemutassák a vár fordulatos történetét, az itt élők mindennapjait és a kor szokásait. A tárlat feliratokkal és hangzó anyaggal mutatja be a főúri életet és a vár építésének történetét, a kőtárban pedig a régészeti leleteket nézheti meg a látogató. A várkápolna későgót berendezése egy rekonstruált oltárasztalból és a szószékből áll.

A füzéri várat a XIII. században említi először egy oklevél, később 1389-ben Zsigmond király a Perényieknek adományozta, ők birtokolták a leghosszabb ideig, s alakították ki a karakterét. A család kihalása után, a XVI. század második felétől a Báthoryak, majd a Nádasdyak birtokolták. 1676-ban az épületeket kiürítették, a kutat és a víztárolót eltömték, majd az egész várat felgyújtották. A kiállítások arra törekednek, hogy a vár utolsó aktív hatvan évének berendezését, a váruradalom gazdálkodását és a hétköznapi életet ismertessék meg.

A mohácsi csata után királlyá koronázott Szapolyai János koronaőre, Perényi Péter itt helyezte biztonságba a Szent Koronát; fia, Perényi Gábor pedig bécsi fogságban lévő édesapja kiváltására hamis pénzt veretett a kápolna alatti pincében – ezért egy kiállítást is terveznek a XVI–XVII. századi magyar pénztörténtről. Ezenkívül látható még bortörténeti, a XVII. századi sörfőzést ismertető kiállítás és a történeti Magyarország várait feldolgozó Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas képzőművész életmű-kiállítása a vár tetőterében berendezett modern kiállítóteremben.

A falu központjában interaktív uradalmi kézművesházat építettek, amelyben öt (kerámia-, játék-, kovács-, asztalos- és ajándékkészítő) műhely kapott helyet. Itt régi szakmák berendezési tárgyaival, szerszámaival ismerkedhetnek meg a látogatók. Az 1870-es éveket idéző tájházat egy csűr köti össze a negyvenes-ötvenes éveket bemutató második tájházzal – ez a csűr kétszáz fő befogadására és teljes ellátására is alkalmas.

A kormány 2014-ben hirdette meg a Nemzeti várprogramot, amelyben 2020-ig részlegesen vagy teljesen 31 várat újítanak fel vagy építenek ujjá. A 25 milliárd forint költségvetésű program fő célja, hogy fejlesszék a tartósan állami tulajdonú műemléki állományt, valamint megóvják a természeti és kulturális örökséget. Az uniós és állami forrásból finanszírozott várprogram első, négy és fél milliárd forintos ütemében a diósgyőri, az egri, a kisvárdai és a sümegi vár újul meg. A 2017-ben induló, több mint 12 milliárd forintos második ütemben a szigetvári, a gyulai, a cseszneki, a tatai és a visegrádi vár, valamint a mosonmagyaróvári vár, a somlói vár, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, a szerencsi Rákóczi-vár, Csókakő vára és a várpalotai Thury-vár születhet újjá, továbbá a helyreállított várgesztesi és simontornyai várat korszerűsítik.

Pataki Tamás – http://magyaridok.hu/gloriett

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu