Énekelj, mert boldoggá tesz!

338

A zene gyógyít.

Segít észrevenni a ma gyönyörűségét, és megélni a pillanatot. Oldja a stresszt. Hozzájárul az agresszió csökkenéséhez, tapintatosságra, mások elfogadására, odafigyelésre tanít. Fejleszti a kreativitást. És még sorolhatnánk. Cikkünkben arról mesél zenetanár, karnagy, operaénekes, miért fontos az éneklés a gyerekek és a felnőttek életében egyaránt.

„Híres pszichológusok, agykutatók bebizonyították, hogy a zenei nevelés egyértelműen pozitív hatással van a személyiség fejlődésére” – állítja Mindszenty Zsuzsánna karnagy, zenetanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Zenei Tanszékének docense, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének – a KÓTA – elnöke. „Hozzájárul az agresszió csökkenéséhez, tapintatosságra, mások elfogadására, odafigyelésre tanít. A közös éneklés, zenélés a kreativitást fejleszti, a gátlásosság leküzdésében figyelemre méltó szerepe van. Segíti az előadókészséget, a szociális és kulturális képességeket. Egyedülálló az a transzfer hatás, amelyet már Kodály Zoltán a hatvanas évek elején hangsúlyozott – eszerint az éneklő-zenélő diákok jobban teljesítenek minden más tantárgy területén is. Ezt egyébként a nemzetközi PISA-felmérések is bizonyítják” – teszi hozzá a KÓTA elnöke.

De nem csak képességeket fejleszt az ének és a zene: a jobb és bal agyfélteke harmonikus és kiegyensúlyozott együttműködését is elősegíti. „Amúgy nemcsak a gyerekeknél tapasztalhatunk pozitív hatást, hanem az éneklő, zenélő felnőtteknél is.

A közösségi éneklés által barátokra lelhet mindenki,

erősíti az összetartozás érzését, az empátiát, a lojalitást.

Egészében véve sokkal színesebb, harmonikusabb személyiség fejlődik.

Mindezek mellett én személyesen azt gondolom, hogy ÉNEKELNI JÓ! Ezért mindent megteszünk, hogy azok a gyerekek is közelebb kerülhessenek ehhez az örömforráshoz, akik eddig még nem jöttek rá, milyen csodálatos az ének és zene” – hangsúlyozza Mindszenty Zsuzsánna, aki tagja a Mindennapos Éneklés Bizottságának is, amely 2015 szeptemberében alakult meg éppen azzal a céllal, hogy az éneklés átszője a gyerekek mindennapjait. Fontos azonban, hogy ezt ne kötelező feladatként fogják fel a diákok, hanem örömet leljenek benne.

„A kezdeti együttgondolkodás során viszonylag hamar kialakult az a nézet, hogy semmiképpen nem akarja sem a kormányzat, sem a szakma azt, hogy egyik percről a másikra a testnevelés órákhoz hasonlatosan leterheljék a diákokat kényszer-szerűen az énekléssel. Az éneklés öröm kell legyen, és nem gyötrelem. Ezért lassan, de folyamatosan történnek pozitív intézkedések” – emeli ki a KÓTA elnöke. Mint megtudjuk: a szakma képviselői szerint nagyon fontos lenne visszakapni felmenő rendszerben a 8. osztályig a heti két ének órát. Ez a feltétele a komoly szakmai munkának. Céljuk, hogy legyen karének lehetőleg minden iskolában. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a karének védett sávba kerül. Az is fontos, hogy a mindennapos éneklés kiegészítse az órarendi, illetve a karénekes formában történő éneklést.

church-1499312_960_720
Fotó: pixabay

„A Mindennapos Éneklés Bizottsága rendszeresen ülésezik, és egyáltalán nem tartjuk fontosnak, hogy hirtelen, rövid idő alatt valami látványos dolog létrejöjjön. Sokkal lényegesebb az, hogy a mindennapos éneklés egy folyamat, amely hosszas nevelő munkával jár. Nem szabad türelmetlennek lenni, és valamennyien töretlenül hiszünk abban, hogy ez a hosszú folyamat sikerrel fog járni” – fogalmazza meg Mindszenty Zsuzsánna. Az eredmények pedig magukért beszélnek: a karének védett sávba került – szeptemberben jött ki a rendelet. Folyamatban van annak elérése, hogy szaktanár taníthasson alsó tagozatban is, mivel fontos lenne, hogy képzett, igazi muzsikus tanárok alapozhassák meg az iskolába kerülő kisdiákok zenei tanulmányait.

A pályázatok május végén jelennek meg a meglévő kórusok jobb működéséhez

és azon iskolák számára, ahol még nincs kórus, de szeretnének.

Klebelsberg Ösztöndíj Pályázatot kaphatnak a felsőoktatásban tanuló, énektanárnak készülő hallgatók, valamint előkészületben vannak a tanári továbbképzések a Kodály Intézet szervezésében, és még ebben az évben megjelenik egy repertoárbővítő kiadvány – énekes füzet népdalokkal, népénekekkel, kánonokkal –, amelyen az Editio Musica Budapest dolgozik.

A legjobb azonban az, ha az ének-zene nemcsak iskolás korban válik az életünk részévé, hanem már sokkal korábban. „Én azt tapasztalom, hogy hatalmas különbség van a gyerekek lelkületében az alapján, hogy tanultak-e zenét. Az ének-zene tanulmányok kihatnak a matematikai készségre, az íráskészségre is” – mondja Molnár Mónika énektanár, az Oscar-díjas Mindenki című filmben is szerepelő Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusvezető pedagógusa.

„Már az óvodában minél több tevékenységet át kell hatnia a zenének.

Sajnos nincs mindig így, gyakran tapasztalom,

hogy az első osztályba kerülő gyerekek nagyon kevés körjátékot ismernek.

Sokuknak ismeretlen az Elvesztettem zsebkendőmet, a Fehér liliomszál vagy a Most viszik, most viszik Danikáné lányát kezdetű ovis dal. Első osztályban tehát a legfontosabb, hogy egy szinte hozzam őket sok-sok körjátékkal, gyerekjátékkal. Ezeken keresztül persze fejlődnek a készségeik is. Rengeteget mozgunk az éneklés során, nálam az énekteremben például nincs is pad, jövünk-megyünk, és ha kell, párnákra ülünk le” – magyarázza a pedagógus, aki elsajátította a Kokas-pedagógiát is, melyből idén veszi át a diplomáját.

kodaly-unnep-koszegen-normalbig1560
Kodály Zoltán vezényel Kőszegen
Fotó: koszeg.hu

„Szkubán Judit tanárnőhöz járok, aki kiváló pedagógus, és Kokas Klára tanítványa volt. A Kokas-módszer sokat segít abban, hogy a gyermekek komplex élményt kapjanak a zenén keresztül. Nagyon sok mozgásos játéktevékenységre ad lehetőséget, és ez az, ami a legjobban hiányzik az iskolásoknak! A Kokas-módszer azonban más, mint a mi megszokott poroszos módszerünk, mert segít a gyereknek ösztönösen megélni a zenét, hagyja táncolni, mozogni, játszani. Fontos azonban leszögezni, a Kokas-módszer nem a Kodály-módszer helyett van. Kodály Zoltán maga is buzdította, támogatta Kokas Klárát, aki a tanítványa volt. Pedagógiája abszolút megalapozza a Kodály-módszert, éppen ezért én sok óvónőt bíztatnék arra, sajátítsa el a Kokas-módszert, mert zenei figyelemre tanítja a gyermeket, és a mozgást és a vizualitást ötvözi, a diákok pedig éppen rajzolni, énekelni és mozogni szeretnek leginkább. Így sokkal hamarabb rá tudom vezetni őket arra az absztrakt rendszerre is, amit a szolmizálás során kell megtanulniuk” – jegyzi meg Molnár Mónika.

Kérdés azonban: mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akiknek nincs tiszta hangjuk, nem tudnak szépen énekelni? Ők is megszerethetik az éneket? „A gyereket nem érdekli, hogy nem azt énekli, amit kell. Ha támogatást kap, örömmel dalol. Van, aki első osztályban úgy kerül hozzám, hogy nem tudja visszaénekelni a saját nevét, de három hónap alatt el lehet érni, hogy tisztán énekelje a hallott dallamot. Ehhez azonban fontos, hogy sose kritizáljuk, becsméreljük a másik képességeit.

Nálunk semmiért nincs harag, csak azért, ha a másik énekét csúfolja valaki.

A diákok nagyon elfogadóak tudnak lenni egymással,

ha ezt a példát látják maguk előtt. Nemegyszer meg is tapsolják azokat,

akik néhány hónap után felismerhetően el tudnak énekelni egy dalt”

– hangsúlyozza a tanár, akinek kórusát kiválasztották a Mindenki című filmhez,

amely azóta Oscar-díjat nyert.

„A Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában szinte mindenki énekel, hat kórusunk van. Válogatott kamarakórusunk a SoulAir, mely külföldön is többször fellépett már. Az Oscar-díj óta még több zenei felkérést kaptunk, itthon is és külföldön is.”

Az Oscar-díjas Mindenki sokakban felszínre hozta a gyermekkori élményeket éneklésről, kórusról, ahogy a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsor is egyre több fiatallal szeretteti meg a klasszikus zenét. Ráadásul a vetélkedő nemcsak megtalálta a célközönségét, hanem ki is bővítette. Olyanokhoz is elért, akik korábban nem szerették a komolyzenét. A műsor producere, Peller Mariann adott nekünk interjút korábban, amelyben elárulta: adásonként hét-nyolcszázezren követik a gyerekek produkcióit. „Az igazi sikert azonban a műsor ismertségével lehet mérni. Az elkészített kutatásunk szerint ma már minden második ember tudja Magyarországon, mi a Virtuózok. A YouTube-on az első adás összes produkcióját több mint ötmillióan tekintették meg, és ez hatalmas szám! Ami azonban ennél is nagyobb öröm, hogy sikerült megmutatni: a klasszikus zene jó! Az Arénában a Virtuózok tehetségkutató műsor felfedezettjei hétezer ember előtt adtak klasszikus zenei koncertet. Többen is bele-beletapsoltak a művekbe, és ez jelezte, hogy azok is eljöttek meghallgatni a tehetségeket, akik korábban nem jártak hasonló programon. Emellett mi zenélünk majd a NATO-közgyűlésen, és a Forma-1-re is minket kértek föl. A sikerből látszik: a nézőknek szükségük van értékes tartalmakra.”

virtuoz_447_600x400
A Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsor részvevői

A producer hangsúlyozta: „célunk volt a klasszikus zene megismertetése, mert ma már nem él az a tradíció, hogy operabérletet vesz a család, és együtt elmennek egy-egy előadásra.

Nagyon kevés idő marad az értékes időtöltésre,

és míg száz évvel ezelőtt nem volt más, mint a klasszikus zene,

ma rengeteg inger és benyomás éri a gyerekeket,

és a klasszikus zene csak egy a sok közül, amelyet alig ismernek.

Pedig számtalan tudományos kutatás bizonyítja, hogy a memóriafejlesztésben és az agresszivitás leküzdésében is segít a komolyzene. A Virtuózokkal viszont sikerült létrehoznunk „A klasszikus zenét”. Leporoltuk és trendivé tettük. Eloszlattunk sok hamis sztereotípiát is, például: ha megnézzük a versenyző gyerekeket, egytől egyig gyönyörűek, okosak, így az a hamis feltevés is megbukott az adásoknak köszönhetően, hogy az tanul klasszikus zenét, aki mást nem tud.”

Ha példaképeket mutatunk fel a gyerekeknek, valóban hamarabb kapnak kedvet a zenéhez. Ki ne emlékezne arra, amikor gyerekként a tükör előtt állva dalolt, és egy híres énekesnek képzelte magát? Tokody Ilona világhírű lírai spinto szopránt a legnagyobb Operaházak színpadán láthatta a közönség – varázslatot, erőt merítve produkcióiból. Ő maga mindenkit éneklésre buzdít, mert azt vallja: az ének felszabadít, és jobbak leszünk általa. Nekünk így nyilatkozott erről: „kimutatták a zene gyógyító hatását. Olyan, mint a nap: átjár és feltölt minket. Ezért szoktam tanácsolni: aki teheti, énekeljen, mert stresszoldó hatású. Viccesen meg is jegyeztem már többször: a politikusoknak is mindennap kötelezővé tenném egy-két népdal eléneklését a tanácskozás előtt. Mert, ha a lélek rendben van, akkor a test is rendben lehet, és a zene segít észrevenni a ma gyönyörűségét, és megélni a pillanatot.”

Az emberi erőforrások minisztere pályázatot hirdet iskolai kórusok alapítására, illetve meglévő énekkarok munkájának támogatására. Alakuló új iskolai kórusok programjainak támogatására 500 ezer forintot, már működő énekkar költségeire egymillió forintot lehet igényelni. A pályázat beadási határideje 2017. június 30-a. A részletes kiírás letölthető a LINKRŐL.

Wéber Anikó – www.kultura.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu