Hegyi Gábor és én megegyeztünk, hogy nem nyilatkozunk egymásról, se jót, se rosszat, hogy, mint valami védőoltással, így óvjuk magunkat a kölcsönös dicshimnuszok ragályától.
Ő azonban megsértette a társasági egészségvédelem eme paktumát csupán azzal, hogy az addig még nem is létező novelláskötetemhez olyan szuggesztív, érzelmes és gyönyörű grafikákat készített, hogy történeteim, hőseim szinte életre keltek a rajzok hatására.
Azóta vártam az alkalmat, hogy megízlelhessem a bosszú édes gyümölcsét, és úgy hiszem ennél jobb alkalom, mint a mostani kiállításának megnyitója nem is kínálkozhatna. – hasonló gondolatokkal kezdte Gabriel Garcia Márquez, a 100 év magány Nobel –Díjas szerzője, még 1993-ban barátjának és írótársának Alvaro Mutisnak a köszöntését.
.jpg)
Nos igen, mindig nagy öröm, ha egy tehetséges fiatal művész lehetőséget kap műveinek a bemutatására, különösen igaz ez, ha történetesen a barátomról van szó.
A kiállítás címe sokat elárul, de mégis, mint egy bizarr, sejtelmes fátyol öleli körül a műveket. Merengések, csapongások, és a tyúk!
A cím magában hordozza az útkereső, örökké nyughatatlan művész bolyongásait, álmait és pillanatnyi impresszióit egyaránt. Ha az ember türelmesen, értően vizsgálja meg a kiállításra került alkotások, installációk, gondolatkísérletek esszenciáját egy szokatlan szakrális vonulatra bukkanhat.
Elég, ha csak megfigyeljük a normal”>Hírnök című kép galambjának szétnyíló szárnyai mind-mind vallásos utalások.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miként került a csizma az asztalra, azaz miként került beválogatásra és a kiállítás címébe is a tyúk, mint olyan. Mindössze egy lehetséges magyarázattal szolgálhatok. Monyeszt Petrovics Muszorgszkíj legismertebb zongora ciklusa az 1874-es Egy kiállítás képei című alkotás. Ennek a nagy ívű műnek az egyik ciklusa a Tyúklábakon forgó ház, amely Baba Jagának az orosz népmesék gonosz boszorkányának a kunyhója.
Talán ez lehetett az alkotó célja a tyúkkal, talán nem. Ezért szép és elgondolkodtató a művészet, hiszen mindenki szemében, agyában és érzelemvilágában különböző gondolatokat ébreszt.
Hegyi Gábor művészete egyszerre villantja fel a posztmodern és a pop-art Andy Warhol-os polgárpukkasztó arcát és az egyébkén általam nagyra becsült Nyolcak művészcsoport francia modern festészettől inspirált önálló festői státusát.
Egyszerre konzervatív és provokatív, vérbő és elmélázó, egyszerre szakrális és frivol. Mindez együtt, egy olyan elementáris hatás, amely átjár mindenkit kivétel nélkül, aki végignézi a kiállítás nagyszerű képeit.
Jó szórakozást kívánok mindenkinek, – fogyasszák, fogyasszátok értő szemmel és főként nyitott szívvel Hegyi Gábor egyedi művészetét.
(Hegyi Gábor: Merengések, csapongások és a tyúk című kiállítása – Picasso point art bar 1065 Bp. Hajós u. 31. 2012.08.31-2012.09.30)
Csépányi Balázs
