Kétszáz éve született Arany János

442

Idén március 2-án 200 éve annak, hogy Arany János megszületett,

így a 2017-es évet Arany János bicentenáriumává nyilvánították. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett sajtótájékoztatón bemutatták az emlékévvel kapcsolatos programokat, illetve az Önarckép Álarcokban című központi kiállítás tematikáját. A sajtótájékoztatót Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az Arany-emlékév védnöki testületének titkára nyitotta meg. Beszédében elmondta: nem ebben az évben kezdődött meg a felkészülés az emlékévre, jóval hosszabb ideje készülnek az alkalomra.

Majd kiemelte, az Arany-év népmozgalommá növekedett, hiszen számos, egymástól független programot rendeznek. Arany János személyiségét szerénynek, visszafogottnak írta le, ennek kapcsán pedig hangsúlyozta: ennek a szerénységnek nagyobb hangsúlyt kívánnak adni, mint az eddigi megemlékezéseken bármikor. A programsorozatban kiemelt helyet kap a Petőfi Irodalmi Múzeum saját kiállítása, az Önarckép Álarcokban.

Az emlékévet három kulcsfogalommal írta le a múzeum igazgatója: tudomány, esemény és intézmény. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a tudományról beszéljünk, mert a Magyar Tudományos Akadémia már nagyon hosszú ideje készíti elő ezt az emlékévet. Így valóban helyet kap a filológiai pontosság, a kutató munka, aminek kiemelt jelentőséget kívánunk adni mi is, nem csak a 19. századi irodalmi kutatást tekintve. Azt szeretnénk elérni, hogy az irodalomtudomány a 21. században is érdekesség legyen minden ember számára” – mondta el Prőhle Gergely. Majd kiemelte a digitalizálás fontosságát is, mely nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a tudományos kutatómunka. A második, az emlékév kapcsán lényeges fogalomnál pedig kiemelte: olyan népmozgalmi események sora kezdődik az emlékévben, mint a vidéki szavalóversenyek és programsorozatok.

_D0A8940_Copy

A szót ezután Csorba Csilla, az Arany Emlékév múzeumi kurátora vette át, aki részletezte az emlékévvel kapcsolatos programokat. Elmondta, hogy bár sajnálatos módon Arany János hagyatéka nem a Petőfi Irodalmi Múzeumban található, hanem a Magyar Tudományos Akadémián, illetve Nagyszalontán, gördülékeny volt az intézmények közötti együttműködés, és minden szükséges – eredeti – kéziratot, emléktárgyat megkapott a múzeum az emlékév ideje alatt. Ezután ismertette azokat az eseményeket, amelyek a múzeum hagyományaihoz is köthetőek. Ilyen program az ország határain belül és kívül elhelyezkedő emlékházak gondozása, melyre a múzeum már nyitásakor is nagy hangsúlyt fektetett.

Ennek keretén belül kívánják most, az emlékév alkalmával felújítani a Nagyszalontai csonkatornyot és az ott lévő Arany-kiállítást. Ezt azért tartják kiemelten fontosnak, mert ezen a helyen rendezték meg az első Arany-kiállítást 1899-ben. Ezenkívül elmondta, mindenképpen terveznek egy mozgó kiállítást is az emlékévvel kapcsolatban, hasonlót ahhoz, amit 2008-ban a Nyugat indulásának 100. évfordulója kapcsán valósítottak meg. Erre a járatra már most is lehet jelentkezni az arany200busz@pim.hu e-mail címen.

Igyekeznek a fiatalokat is megcélozni az emlékévvel, az egyik ilyen kezdeményezés 200 üzenet Arany Jánosnak címet viseli. Ennek lényege, hogy 200 karakterben, sms vagy chat formátumban üzenjenek Arany Jánosnak. A másik ilyen kezdeményezés a #Arany2017 nevezetű program, melyben paródiát kell írni az Epilógusról és a Letészem a lantot című Arany-művekről.

_D0A8964_Copy

Utolsó felszólalóként az Önarckép Álarcokban című kiállítás kurátora, Kalla Zsuzsanna szólalt fel, aki elmondta, sokat gondolkozott azon, hogyan kellene bemutatni egy még meg nem nyitott kiállítást, így inkább egy kedvcsinálót állított össze a sajtó képviselőinek. A tárlat május 5-én nyílik meg. Központi kérdésként célozták meg azt, hogyan lehetne egy hidat vonni a 19. századi világ és a mai világ közé. Az egyik legfőbb eszköz, amivel ezt a fajta hidat kívánták megteremteni a hang volt. Vagyis minden olyan média, amely a hanggal kapcsolatos, hiszen manapság sajnos az olvasás már kevésbé elterjedt. Egy rendkívül interaktív kiállításról van tehát szó, mely kapcsán számos új, kiadatlan kézirat került elő.

Az irodalmi kutatómunka eredményeként korabeli használati tárgyakkal, emblematikus kiadványokkal – így a Walesi bárdok kapcsos könyvével – is találkozhatnak az érdeklődők, amelyekkel eddig még soha. Az Arany János emlékév kiállításából novemberben pedig kiadnak egy katalógust is: ebben megjelennek a fotótörténeti anyagok, korabeli használati tárgyak, melyekkel a korabeli világ panorámájába is betekintést kaphatnak az olvasók. „Kulcsfogalma a kiállításnak a menni készülő figura, aki soha nem állt meg, a haláláig mozgásban volt költőként” – mondta el Kalla Zsuzsa egy Arany Jánost ábrázoló kép kapcsán, ahol a költő botot és kalapot tart a kezében, indulásra készen áll.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban a már említett két pályázaton kívül a Toldi Kaleidoszkóp című kezdeményezés kapcsán diákszínjátszó versenyt hirdet, de képzőművészeti versenyt is rendeznek Arany János Családi kör című alkotása kapcsán „S átveszi egy tücsök csendes birodalmát” címen. A március 1-jei nap folyamán pedig szintén a Petőfi Irodalmi Múzeumban Előhang címen rendeznek ünnepi műsort az Arany János Emlékév nyitányaként. Nagyszalontán március 2-án egésznapos programokkal, köszöntőkkel várják az emlékezni kívánókat. Nagykőrösön pedig háromnapos programsorozatot indítanak el, amely számos kiállítással és balladamondó versennyel várja az érdeklődőket.

Fischer Viktória

Fotó: Csákvári Zsigmond

www.kultura.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu