Ha ellátogatunk a tárlatra, találkozhatunk vele.
Arany János költészetének legmélyét, legrejtőzőbb szerepjátszását is megragadja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új kiállítása, amelyet május 15-én nyitottak meg. A költő azon művészek közé tartozik, akiket minden magyar gyerekkora óta ismer. De láttuk verseiben valódi énjét? Ha ellátogatunk a tárlatra, találkozhatunk vele. Ami biztos: feledhetetlen élmény lesz.
Az Önarckép álarcokban címet viseli az a tárlat, amelyet a PIM készített az Arany-emlékév keretében. Arany Jánost általában idősnek képzeljük, nagy bajusszal, amint éppen ír, ezért is fontos, hogy megmutassuk valódi arcait, például azt, hogy nagyon jó humora volt – mondta el a megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hangsúlyozva: Arany János mint költő és Arany János mint ember összetartozik. Az alkotó rendületlen hittel és emberséggel, szolgálatkészen élte életét, amely mindannyiunk számára példakép – mondta el a miniszter.
Néhány éve az egyik internetes portál megszámolta Arany szókincsét, és megállapította, a költő 287 ezernél is több szót használt, miközben egy átlagos értelmiségi 25-30 ezres szókinccsel rendelkezik. Ezért is fontos, hogy Arany János nyelvi gazdagsága a 21. század magyarságának a kincse maradjon, és ezért szükséges újra és újra megszólaltatnunk verseit – emelte ki Balog Zoltán. Hozzátette: a mi dolgunk, hogy Arany János nyelvét közelebb vigyük az emberekhez, és a halotti maszkká merevedett költő képét megelevenítsük. Az emlékév kapcsán Kárpát-medencei szintű „Arany-láz” indult, melynek célja: minél több lakoshoz eljuttatni nagy költőnk művészetét – hangsúlyozta a miniszter.
„Vannak költők, akikre csak kerek évfordulók alkalmával emlékezünk. Arany János nem ilyen. Ő azok közé tartozik, akiket minden magyar ismer gyerekkora óta” – fogalmazta meg Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntőjében. Mint kiemelte: Arany alkotásai méltán tartoznak a magyar irodalom alapművei közé, és a későbbi költők poétikái aligha értelmezhetők az ő művészetének ismerete nélkül. Talán kevesen tudják, de tudományos szervezőmunkája is kiemelkedő, hiszen az MTA titoknoki feladatait látta el több mint egy évtizeden keresztül, amely a mai főtitkári címmel egyenlő. Az elnök hozzátette: Arany János erkölcsi örökségét is őriznünk kell. Óvjuk emlékét azzal, hogy olvassuk verseit!
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a tárlatról elmondta: kiszabadítja Arany János életművét a tiszteletteljes távolságtartásból, és meglepő irodalmi élményeket rejteget. Ehhez a nagyszabású emlékkiállításhoz azonban összefogásra volt szükség, ezért köszönet illeti a PIM munkatársait.
A tárlatot Szörényi László irodalomtörténész nyitotta meg, aki megjegyezte: szerencsés és igazán mélyreható a címválasztás – Önarckép álarcokban – hiszen a tárlat a költészetének legbelső magját ragadja meg, az önarcképfestésnek az igényét és a legrejtőzőbb szerepjátszás vágyát, „amely egyforma erővel és egyidejűleg jelenik meg Arany költészetében”. Hozzátette: a kiállítás látogatója beleláthat egy páratlan életpályába.
Wéber Anikó
Fotó: Csákvári Zsigmond
