Jó lett volna ütősebb címet találni ennek az írásnak, de cserbenhagyott a fantáziám. Az automatizált irányítási rendszerek létéről gyerekkoromban - a szocialista Magyarországon - fogalmam sem volt. Valahogy nem volt ez téma a hétköznapokban, nyilván nem véletlenül.
Jó lett volna ütősebb címet találni ennek az írásnak, de cserbenhagyott a fantáziám. Az automatizált irányítási rendszerek létéről gyerekkoromban – a szocialista Magyarországon – fogalmam sem volt. Valahogy nem volt ez téma a hétköznapokban, nyilván nem véletlenül.
Mai fejemmel azt gondolom, hogy az automatizált folyamat- és termelésirányítás históriája az emberi találékonyságnak lenyűgöző példája. Magyarországon – államilag szervezetten – elsőként az 1960-ban alapított Villamos Automatika Intézet foglalkozott a témával. Az 1970-es években az automatizált technológiát már fel lehetett fedezni a kohászati kemencék, a hengerművek és bányák berendezéseiben, az erőművek vízkezelő rendszereiben, megjelentek a lakk- és festékgyártásban, az anyagmozgatásban, a szerszámgépvezérlésben, és a kábelgyártásban is. Automatizált irányítási rendszerek voltak a villamosenergia szállításában és elosztásában, a gáz- és kőolajvezetékek mellett, és természetesen rendelkezett ilyennel Paks is. Az automatizálás benne volt az öntözőberendezésekben, a szennyvíztisztítókban, és a stadionok kijelzőiben. Nem volt ismeretlen a közúti forgalomirányításban, az utastájékoztatásban, és a jegyértékesítésben sem.
Az 1970-es évek végén az automatizált irányítási rendszerek közös jellemzője, hogy volt egy központi ellenőrző állomás, amely figyelte és vezérelte a távolabbi helyeken lejátszódó eseményeket. A rendszerek mérete, a vezérlési technikák, a kijelzések stb. természetesen különbözőek. Magyarországon a Videotonnak volt egy olyan mikroprocesszoros, programozható vezérlőegysége (VIDEOTON RPT), amelyre alapozva lehetett újabb folyamatirányító rendszereket kiépíteni. Ennek az eszköznek az volt a nagy előnye, hogy a számítási feladatok jelentős részéről tehermentesítette a központi számítógépet.
Az automatizálás megjelent a hazai gyártásfejlesztésben is. A VILATI gyártási profiljában a malomipari automatikai eszközök, és a közúti forgalomirányítás, és ellenőrzés szerepelt. A VILATI szállította a MÁV helyfoglaló és jegykiadó rendszerét. A vállalat a vízügyi igények alapján kifejlesztette a Hydra távérzékelő és távellenőrző rendszert a természetes vizek ellenőrzésére. A Telefongyár és a Ganz Villamossági Művek foglalkozott a vasútüzemi automatikák gyártásával. A GAMMA Művek készítette a vízhálózatok bővítéséhez szükséges automatizált berendezéseket.
Itt a vége, fuss el véle.
timelord.blog.hu
