A teremtő lángész

282

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története című tárlat október 19-től látogatható a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállításon emlékezik meg a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjáról. A teremtő lángész – Egy kultuszkép története című tárlat október 19-től látogatható a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

D_NOE20171019004

A kiállítás olyan publikálatlan, párizsi levéltárakban frissen végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban láthatja a nagyközönség. Madarász 1859-ben Párizsban festette a Hunyadi László siratása című festményét, amellyel azonnal felhívta magára a figyelmet a Pesti Műegylet kiállításán: a Napkelet című újság kritikusa a „teremtő lángészt” ünnepelte benne. A kép két évvel később külföldön is sikert aratott, a párizsi Szalon zsűrije pedig éremmel jutalmazta. A kora „francia romantikájának légkörében” festett Hunyadi László siratása nemcsak a Madarász-életműnek emblematikus fő műve, hanem a 19. századi magyar történeti festészetnek is. A „magyar Pietàként” aposztrofált festmény a nemzeti „passiótörténet” egy fejezetét ábrázolja, és mint ilyen a 19. században fontos szerepet töltött be a nemzeti öntudat megerősítésében. A kiállítás ezt a művet járja körül az elmúlt évek kutatási eredményei alapján: az osztrák önkényuralom alatt fellendülő magyar történelmi festészet, a nagy presztízsű párizsi képzőművészeti főiskola és a párizsi Szalon, valamint a festmény különféle képi és szöveges reprezentációinak, változatainak – vázlatok, redukciók és nyomatok – tükrében.

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története című tárlatot Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg. A festő munkássága kapcsán kiemelte: Madarász Viktornak élete egyik legmeghatározó pillanata volt, amikor részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Egész életművére rányomta a bélyegét ez a függetlenségi, Habsburg-ellenes szemlélet. Majd hozzáfűzte: a festő a bécsi akadémián tanult, de igazán Párizsban teljesedett ki, ahol a legfontosabb nemzeti tematikájú műveit megalkotta. Ismertetése szerint a Magyar Nemzeti Galéria csaknem 40 festményt és mintegy félszáz grafikai munkát őriz a festőművésztől.

Olivia Voisin, a Musée des Beaux-Arts d’Orléans igazgatója elmondta: Madarász Viktor volt az egyik első olyan magyar művész, aki Franciaországba utazott tanulni, hogy kora egyik leghíresebb romantikus festőtanárának, Léon Cogniet-nak a tanítványa legyen. Emellett ő volt az egyik első olyan magyar festő, aki bemutatkozott a párizsi Szalonban és sikereket ért el.

D_NOE20171019007

A kiállítást Krasznai Réka kurátor mutatta be, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Madarász Viktor 1859-ben festett művét a párizsi Szalon zsűrije éremmel jutalmazta: ezt az alkotást és az érmet most először láthatja együtt a közönség. A kurátor kitért arra is: Madarász történelmi munkája annyira népszerű volt, hogy a Szalonban még karikatúra is készült róla, melyet akkoriban csak a legfigyelemreméltóbb munkákról készítettek. A tárlat érdekességének nevezte Madarász Viktor francia mesterének, Léon Cogniet-nak a Musée des Beaux-Arts d’Orléans-ból kölcsönzött festményét, amely szintén siratásjelenetet ábrázol – Briszéisz Patrokloszt siratja. A festményt Madarász munkájával szemközt láthatja a közönség. A 19. századi magyar történeti festészet kultuszképe nem csak egy formában létezik, előszeretettel reprodukálták, még maga a művész is, illetve litrográfiák, nyomatok, valamint a képről készült vázlatok formájában is elterjedt – fűzte hozzá a kurátor. Ezekből a vázlatokból, redukciókból és nyomatokból is látható néhány a kiállításon. A kurátor szerint ezek a munkák is hozzájárultak ahhoz, hogy a festmény, amely alapos restaurálásnak köszönhetően hosszú idő után először látható újra teljes pompájában, mindenki által ismert, szinte ikonikus darabbá váljon.

A kamarakiállítás 2018. február 18-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.

Forrás: MTI/mng.hu

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

 

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu