Sárkánycsont

550

Egy XX. századi kalandor titkai...

A sárkányok magyar királya - Báró Nopcsa Ferenc,a a lappangó hős.

Aki beleássa magát Nopcsa Ferenc báró élettörténetébe, az fel nem foghatja, mind ez idáig miért nem készült film a XX. századi kalandorról. Nopcsa báró ugyanis nem vesztegette az idejét azzal, hogy élje az erdélyi főnemesek hétköznapjait; ehelyett világraszóló felfedezésként kiásta a Hátszegi-medencéből a kréta kori ősgyíkok, az erdélyi sárkányok csontjait.

A világon elsőként járta be Észak-Albánia hegyvidékeit, ahol a török hadsereg és bérgyilkosai állítottak neki kelepcét, s csaknem Albánia királya, „Európa nagy fegyveres gyermekeinek” uralkodója lett. A nagy háborúban román pásztornak öltözve kémkedett a Monarchiának Erdélyben és a Kárpátokon túl, ezért a megszálló román hadsereg Budapesten életre-halálra kereste. 1920-ban aztán csaknem halálra verték kastélyánál felhergelt cselédjei – hogy ezt az életutat titkárának-fiúszerelmének meg-gyilkolása, majd az eszelős öngyilkosság zárja le.

Nem csoda, ha Nopcsa báró lappangó története időnként megkísérti az írástudókat, ha a filmkészítőket nem is. Legutóbb Gyurkovics Györgyi nem tudott ellenállni e tragikus Rejtő Jenői-figurának. A báró naplói és levelei alapján, az életút és -mű mély és elkötelezett ismeretével állított össze egy magával sodró, a „sárkánycsontokat” rejtő Hátszegi-medencétől a forrongó Balkánon át a megsemmisülésig kalauzoló, letehetetlenül izgalmas… de mit is?

A kiadó finom trükkel báró Nopcsa Ferencet tünteti fel szerzőként a könyv borítóján, a hátsó borító ismertetőjében pedig emlékiratként határozza meg a szöveget – és itt mi el is veszítettük a fonalat… Mint a szerző vallja az előszóban, a tiranai múzeumban található – de leginkább geológiai, néprajzi bejegyzéseket tartalmazó – naplók alapján „első szám első személyben írtam a könyvet, önéletrajzát kiegészítve tényekkel”. A bökkenő csak az, hogy nem derül ki, melyek a szikár önéletrajzi elemek, és melyek a kiegészített tények.

Remek, de hibrid szöveg jött létre, regényes (ön?)életrajz, miközben olvasóként éppen a kiegészítés nélküli, csupasz tényekre lennénk kíváncsiak erről a rejtelmes emberről – akár pusztán a tiranai naplók alaposan lábjegyzetelt, kritikai kiadására. Hiszen így nem választható le, mit tett hozzá az irodalmi igényű szerző, mivel töltötte ki az életrajz fehér foltjait, és mikor szólal meg a könyv gyötrődő hőse. Hogy mi a fikció, és mi a hiteles. A tájékozódást nem segítik a – feltehetően – Gyurkovics Györgyitől származó, a szövegbe keretes anyagként iktatott versek sem, amelyek „nem műfordított munkák, csupán hangulatjezések”.

Összességében a könyvből sok minden megtudható Nopcsa báróról. Aki regényes életrajzként olvassa, annak kiváló olvasmány. Aki viszont hiteles életrajzként olvasná, az tanácstalan marad.

(Báró Nopcsa Ferenc: Sárkányok magyar királya. Írta és szerkesztette: Gyurkovics Györgyi. Szépmíves Kiadó, Budapest, 320 oldal. Ára: 3990 forint)

Margittai Gábor – www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu