Közkincs lesz Robin Hood

324

Szabadon felhasználhatóak lesznek január 1-jétől a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei,

illetve a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai. A magyar szerzők közül többek között Czóbel Minka, Orczy Emma és Tábori Piroska munkássága válik közkinccsé az újévtől – jelentette be az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.

Az Európai Unióban, így Magyarországon is hatályos szabályozás értelmében december 31-ével megszűnik minden olyan műalkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület december 15-én. Így válnak szabadon felhasználhatóvá a Robin Hood-legenda lejegyzésével ismertté vált Evelyn Charles Vivian művei: a lapszerkesztőként és novellistaként is dolgozott angol alkotó leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget és főleg a felnőtt korosztálynak publikált. Robin Hood and his Merry Men (Robin Hood és vidám emberei) című, a Robin Hood-legendát újra elmesélő műve (1927) viszont a fiatalabbaknak szólt. Mivel 1947-ben, 64 éves korában elhunyt, az EU területén művei védettsége 2017. január elejétől megszűnik. Hasonló a helyzet Hugh Lofting esetében. A szintén angol író Dr. Dolittle című regénysorozata az állatbarát Dolittle doktor mesés kalandjairól szól, aki az emberek gyógyításáról áttért az állatokéra. A főhős az állatok nyelvének elsajátításával igyekezett segíteni a bajba jutott egyedeken. A történet aztán megfilmesítése révén vált világhírűvé. Lofting 61 évesen halt meg 1947-ben.

books-2546050_1280

Ezek mellett januártól számos magyar alkotó műveit is szabadon fel lehet használni. Az érintett szerzők közé tartozik például Czóbel Minka (1855-1947), aki a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb elődjeként tartják számon. Költői munkássága mellett műfordítói életműve is említésre méltó: ő ültette át először magyarra a szimbolista Verlaine verseit, németre fordította Madách Imre Az ember tragédiája című művét, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét – a fordítások most szintén kikerülnek a védettség alól.

De közkinccsé válnak Orczy Emma (1865–1947) művei is. A magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált és ott vívta ki magának a népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, amely egy saját maga által fogalmazott, 1903-as nagy sikerű színpadi darab átírása. A Vörös Pimpernelt 1995-ben (egyetlen magyar vonatkozású műként) az Egyesült Államokban a világirodalom kétezer olyan alkotása közé sorolták, amelyet „mindenkinek ismernie kell”. A regényt tizennégy nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tévéfilm készült belőle. A mű fontos inspirációul szolgált későbbi kalandtörténetekhez, például Johnston McCulley Zorro nevű karakterének megteremtésekor.

book-2306181_1280

Az Artisjus tájékoztatása szerint a januártól szabadon felhasználható magyar szerzők közé tartozik még Tábori Piroska író, költő, műfordító; Rudnóy Teréz író; Takách Béla festő, építész; Vágó József építész. Néhány érintett további külföldi szerző: Arthur Machen újságíró, novellista; Duncan Campbell Scott író, költő; Hans Fallada novellista; Tristan Bernard drámaíró és novellista; Charles-Ferdinand Ramuz író; C. Louis Leipoldt költő; Wolfgang Borchert író, költő; Luigi Russolo zeneszerző, polihisztor; Pierre Bonnard festő és Victor Horta építész-tervező.

A kommüniké emlékeztet arra, hogy a szellemi tulajdonjogok csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat. A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások.

Forrás: MTI

Fotó: pixabay.com

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu