Kosztolányi pofonja

2018 május 01.

Digitális irodalom – Tévhit, hogy az író kész műveket teremt egy ültő helyében

Mikszáth Kálmán és Kosztolányi Dezső művei után nagy mennyiségű, eddig soha nem látott Móricz-levél kerül fel a Petőfi Irodalmi Múzeum DigiPhil műhelyének holnapjára. A fejlesztések lehetőséget teremtenek arra, hogy ne csak szkenneljék, hanem adatbázissá is szervezzék a szövegkiadásokat. Szobánkban az időgép.

Irodalombarátok körében jól ismert a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) klasszicista épülete. A Károlyi-palota bal szárnyán rejtettebb kutatómunka folyik, ám az is megismerhető – akár otthonról, a kényelmes fotelből –, köszönhetően a PIM DigiPhil műhelyének. A múzeum internetes oldalán (pim.hu) a Digitális Irodalmi Akadémia online könyvtára mellé felkerült a DigipPhil, a magyar irodalomtudomány filológiai portálja is. A digiphil.hu oldalra lépve bepillanthatunk Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső és a magyar avantgárd irodalom műhelyébe.

Hazánkban az internethasználat szinte első pillanatától megjelentek a hálózaton ingyenesen elérhető szövegkritikai kiadások. Hogy Magyarország mennyire elöl járt ebben a vállalkozásban, azt mutatja: valószínűleg a Horváth Iván és Tóth Tünde által szerkesztett Balassi Bálint összes verse volt a világ első internetes szövegkritikai kiadása, melyet 1998-ban publikáltak, és amely azóta is szabadon hozzáférhető az interneten.

Mire valók ezek a munkák? A kritikai kiadás a népszerű kiadások alapjául szolgál, célja, hogy a fellelhető szövegváltozatok alapján javított és hiteles szöveget tárjon a nagyközönség elé. Ezt a szempontot nem szabad alábecsülni olyan országban, ahol negyven évig cenzúrázva, a politikai utalások megcsonkításával jelent meg a szépirodalom.

– A Balassi-versek hálózati kiadása idején diákmunkatársként tanultam bele a digitális filológiába – meséli Parádi Andrea, a Kosztolányi kritikai kiadássorozat kutatócsoportjának munkatársa.

– Később Kosztolányi Dezső Aranysárkány és Édes Anna című regényeinek kéziratát rendeztem sajtó alá. Kosztolányiról köztudott, hogy mániákus szövegátdolgozó volt, írásait még közlés után is átírta – ennek legfőbb oka, hogy többször, több helyen megjelentette műveit. Mivel a digitális kritikai kiadás alkalmas arra, hogy nyomon kövessük, miként faragta műveit a szerző, a DigiPhil honlapján eltérő színekkel jelöltük, így akár össze is vethetjük az egyes írásfázisokat, amelyek az Aranysárkány, az Édes Anna vagy az Esti Kornél-novellák végső formájáig elvezettek.

Palkó Gábor irodalomtörténész, a DigiPhil projektvezetője úgy véli, a szerzők kéziraton történt változtatásait érdemes például bemutatni tanóra keretében. A variánsok összevetése nemcsak izgalmas elfoglaltság, de hasznos is, mert eloszlatja azt a tévhitet, hogy az író kész műveket hoz létre egy ültő helyében. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani a mű egységét és azt a szándékot, hogy az író végső soron kész alkotást akart létrehozni. Hogyan dolgoztak száz éve a szerzők? A technika korában furcsának tűnik, hogy szövegszerkesztő hiányában ollóval és ragasztóval szerkesztettek. Ha egy kész szövegrész helyét meg akarták változtatni, egyszerűen kivágták és átragasztották a kéziratlapot.

– Kosztolányiné Harmos Ilona emlékezéseiből tudjuk, hogy miután a második világháborúban a Tábor utcai házukat bombatalálat érte, sírva próbálta összeszedegetni a szétdúlt kéziratokat és a megmaradt könyvtárat – mondja Parádi Andrea.

– Sokáig nem lehetett pontosan tudni, mennyi maradt az író hagyatékából, de aztán a hatvanas években Kosztolányi Ádám, a költő fia odaajándékozta a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattárának az anyagot, amelynek Sáfrán Györgyi elkészítette a katalógusát. Így találtam rá az Aranysárkány kéziratai között, két papírlap összeragasztásánál egy kis vázlatra, amelyet kérésemre az Akadémia restaurátora szétválasztott. Talán a mű legelső fogalmazványára bukkantunk, mely a tanári figurák ősmintáit tartalmazza.

Kosztolányi a szabadkai gimnázium néhány alakját, Havedra tanár urat és Bigét is jellemzi ezen a kéziratlapon. Maga az író sokszor hangsúlyozta, hogy szereplőit több figurából gyúrta össze. Rendkívül óvatos volt ezen a téren, mert a szabadkai gyerekkor felidézése érzelmileg mélyen megmozgatta, s előző regénye, a Pacsirta megjelenése után családja valószínűleg megsértődött, amiért legszemélyesebb emlékeit közzétette. Nem véletlen, hogy az Aranysárkány kéziratát azzal a megjegyzéssel küldi el apjának: „Az alakokban ne keressetek élő személyeket. Öt-hat emberből formáltam egyet, mint az álomban.”

A megtalált papírlapon viszont nyomon követhető az alkotási folyamatnak az a korai szakasza, mely felvillantja a szabadkai tanárok alakját, és a szerző rögzíti magát az alapkonfliktust, amelyet tömören így fogalmaz meg: a pofon. Az első fogalmazványban tehát a tanár fizikai agressziója, míg a végleges szövegben szóbeli atrocitás váltja ki az összeütközést, ami arról is árulkodik, hogy Kosztolányi miként vélekedett a szó erejéről.

Arany Zsuzsanna múlt év végén megjelent monográfiájában felhívja a figyelmet arra, hogy az író közel négyszáz lapban publikálta esszéit, glosszáit, tárcáit, műfordításait és szépirodalmi szövegeit. Kosztolányi úgy tartotta, a vérbeli újságírót minden írásra hangolja. Megjelent publicisztikáinak ismertek további szövegközlései, a Vasárnap cikkeit például Trianon után közölte az elcsatolt területeken megjelenő Bácsmegyei Napló, a kolozsvári Ellenzék és a Prágai Magyar Hírlap.

– Rengeteg az ismétlődés, ezért egy idő után átláthatatlanná vált a forrásgyűjtés. Jelenleg 12 ezer tételből áll a Kosztolányi Dezső név alatt megjelent írások gyűjteménye, bár több mint ezer tétel kétes hitelű, és hosszú listánk van az író álneveiről is – mondja Dobás Kata irodalomtörténész, muzeológus.

– A variánsok nagy száma miatt kezelhetetlenné vált a rendszer, megoldásként az új-zélandi fejlesztésű Koha könyvtári adatbázist választottuk. Kosztolányi életműve így már áttekinthető: bármelyik irodalmi szöveg, cikk vagy tanulmány megjelenési helye egyetlen kattintással listázható, azonnal láthatóvá válik, milyen versek találhatók például a Négy fal között című kötetben, vagy akárcsak egyetlen verset kiválasztva annak összes publikációja szintén rögtön megjelenik a képernyőn. A Koha írói bibliográfia adatbázisként működik, ahonnan az olvasó könnyedén eljuthat az eredeti műig, akár a kézirathoz vagy az első megjelenéshez is. Valóban olyan ez, mintha mondjuk kézbe vennénk a Nyugat folyóiratot – éppen csak a papír illata hiányzik –, mellette a Genius Kiadó gondozásában megjelent Aranysárkány első kiadása is megszemlélhető, a következő kiadásokkal pedig – például az ifjúságnak szánt, átdolgozott változattal – még össze is vethető a szöveg.

Palkó Gábor, a DigiPhil projektvezetője hangsúlyozza: az informatikai fejlesztések lehetőséget teremtenek arra, hogy ne egyszerűen csak szkenneljék, majd PDF-formátumban közzétegyék a papíralapú dokumentumot, hanem adatbázissá is szervezzék a szövegkiadásokat.

– Elkészült Arany János levelezésének informatizálása, év végéig háromezer Arany-levél átírását tesszük közzé oly módon, hogy a földrajzi vagy a személynevekre kattintva a helyszínek és a levelezés szereplői egyaránt azonosíthatók lesznek. Majd szeretnénk térképre helyezni a teljes anyagot, kapcsolódva a Debreczeni Attila vezetésével készülő Magyar írók levelezése című elektronikus kiadáshoz. A térképes megjelenítés amellett, hogy látványos vállalkozás, a kulturális kapcsolatok vizsgálatának is alapjául szolgál. Akár olyan kérdésekre is választ találhatunk, mikor alakulhatott ki az a döbbenetes Budapest-központúság, amely annyira jellemző hazánkra – mondja az irodalomtörténész.

– Együttműködünk a Kassák Múzeum avantgárd folyóiratokat feldolgozó kutatócsoportjával is, A Tett folyóirat teljes anyaga már olvasható a DigiPhil oldalán, év végéig pedig elkészül a Ma folyóirat feldolgozása. A Mikszáth kritikai kiadás két kötete szintén hozzáférhető, jelenleg Kosztolányi Pacsirtáján dolgozunk, és pályázunk a Nero, a véres költő kritikai kiadásának közzétételére.

Terveik között szerepel, hogy egy éven belül nagy mennyiségű, eddig soha nem látott Móricz-levél kerül fel a holnapra. Móricz Zsigmond kézírása nagyon nehezen olvasható, de Cséve Anna irányításával elkészült 1300 levél átírása. Az író magánélete kész regény, amelynek lenyomata megtalálható a levelekben és az első világháború alatt írt naplókban is – az író Tükör címmel egybegyűjtött, ötezer oldalnyi jegyzetsorozatát hasonmás kiadásban is közzéteszik. Munkájuknak csak a képzelet és a forráslehetőség szabhat határt.

Időgép az Arcanummal

A PIM szolgáltatásai mellett az interneten számos megbízható online könyvtár található, a legismertebb talán az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár. A múlt heti Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében digitalizálási konferenciát rendezett az Arcanum Adatbázis legújabb tartalmi fejlesztéseiről: az Arcanum Digitális Tudománytár több mint ötmillió oldallal bővült, jellemzően sajtótermékekkel, napi és hetilapokkal. Somfay Örs marketingigazgató elmondta, hogy az elmúlt évben indított ingyenes szolgáltatás: az Arcanum Kézikönyvtár (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok) 15 év CD és DVD kiadványainak online közös adatbázisa, mely a legfontosabb lexikonokat, könyvsorozatokat és monográfiákat tartalmazza. Ezt a közel 600 ezer oldalnyi ingyenes tartalmat napi 15 ezer felhasználó látogatja. Újdonság továbbá a Szakkiadók Társulása nevű online szolgáltatásuk, amely a magyar szak- és tudományos kiadók minél teljesebb és lehetőleg naprakész portfólióját kívánja elérhetővé tenni közösen kereshető módon (www.szaktars.hu). Népszerű a Budapest Időgép alkalmazás, amellyel a város átalakulását tanulmányozhatjuk, pár lépéssel eljuthatunk az egyes telkek, házak történetére és lakóira vonatkozó levéltári forrásokhoz is. A Budapest Időgép mögött a Hungaricana hatalmas adatbázisa áll, amely a város lakóiról és épületeiről több millió oldalnyi digitalizált forrásanyagot tartalmaz. Az Arcanum fejlesztéseiből is kitűnik, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az egymáshoz kapcsolódó hálózatok értéke.

Tóth Ida - www.magyaridok.hu

Feltöltő: Flag
Még nincs értékelve