Finnélmény

222

Kodolányi János útjai Suomiban.

A harmincas években több finn író és tudós járt Magyarországon, ugyanakkor magyar ösztöndíjas egyetemisták népes csoportja tanult Helsinkiben, illetve tudósok és néprajzkutatók is gyakran utaztak Finnországba – az ő nyelvükön Suomiba. Kodolányi János író gyerekkorától vonzódott Finnországhoz. Tízévesen olvasta először a Kalevalát, s már fiatalon mindent, amit csak lehetett, megtudott az országról és lakóiról.

„Suomiban kellene élnem” – mondogatta később, amikor már majdnem összeroskadt az itthoni terhek alatt. Az Athenaeum Kiadó regényhonoráriumai, finn és magyar intézmények támogatásai, ezenkívül megbízások tették lehetővé, hogy három éven át több alkalommal is elmerüljön a gondtalan regényírásban Helsinki olcsó szállodáiban, barátoknál vagy északon, eldugott tanyákon.

Ott fejezte be a Julianus barátot, és 1937 februárjában ott kezdte el írni Boldog Margit című regényét.

Húszévi készülődés, tervezgetés és álmodozás után jutott el álmai országába. A gyenge fizikumú, nehezen mozgó író félve indult el, de néhány nap múlva már otthon érezte magát, és Finnországban a megnyugvás, a hazaérkezés élménye hatotta át. Az észak-európai országban 1936 májusa és 1938 ősze között ötször járt.

Útjairól cikkeket közölt, majd élményeit két könyvben foglalta össze: a Suomi, a csend országa 1936-ban, a Suomi titka című pedig három évvel később jelent meg. Kodolányi írói munkásságának, világképének egyik meghatározó motívuma: a „finnélmény”, az ott élő emberekkel, irodalmukkal, világukkal történt találkozás. Ahogy ő fogalmazott: „Aki egyszer betette a lábát Suomiba, mindent elkövet, hogy visszakerüljön, sőt másokat is rábeszél az odautazásra.”

Kezdetben szerelmes rajongással írt a finn emberekről, szokásaikról, tájaikról. „Lépten-nyomon érezni fogod egy szociális gondoskodástól és érzülettől áthatott társadalom gondolkodó, bölcs kezét, szeretetteljes irányítását.” Később a finnországi tudósítások hangja komorabb lett, miután csökkent a csodálat, kritikus mozzanatok is átszőtték írásait. A szürkébb részletekről is szót ejtett, például hogy a finnek tétovák, nem érdeklődnek a világpolitika iránt, és hiányzik egy tulajdonságuk, mely a magyaroknak bőven jutott: a fantázia.

Kodolányit barátja, Lauri Hakulinen finn nyelvtudós, aki magyarul is jól beszélt, 1936-ban mutatta be Keravában Arvi Järventausnak. Az író-pap már megismerkedésük előtt járt Magyarországon, és arról nevezetes, hogy ő volt a szerzője az első olyan finn szépirodalmi alkotásnak, a Honfoglalásnak, melynek a témája teljesen magyar. A Füstölgő föld a mohácsi csata utáni helyzetről szól, a harmadik, a Szénégetők pedig a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik.

Järventaus A szomorúfüzek országa címmel magyarországi úti élményeit is papírra vetette. Kodolányi írásaiban hosszan beszámol a barátságukról, de nemcsak vele, hanem a magyarbarát Mikkola professzorral és feleségével, Maila Talvio írónővel is bensőséges kapcsolatot ápolt, illetve rövidebb-hosszabb utazást tett Musa Silver opera-énekesnővel, aki évekig finnek és rénszarvastenyésztő lappok között élt a Jeges-tenger mellékén. Közeli barátai „finnesítették” a magyar író nevét, és Hannu Kotolainek hívták.

Azok a finn írók, akikért Kodolányi rajongott és akiket lefordított, ma már nem keltenek nagy visszhangot nálunk, Arvi Järventaus magyar vonatkozású regényeit pedig a „délibábos” történelemszemlélet teszi avulttá. Fordítva is így van: annak ellenére, hogy Kodolányit 1967-ben, a függetlenség 50. évfordulóján még a Finn Oroszlánrend parancsnoki keresztjével is kitüntették, a finn irodalmárok manapság alig tudnak valamit munkásságáról, Suomi-szeretetéről és finnre fordított műveiről.

(Kodolányi János: Suomi, a csend országa. Suomi titka. Nap Kiadó, Budapest, 2017, 255 oldal. Ára: 4650 forint)

Ozsda Erika – www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu