Az a drága kölni – 4711

295

A 4711 a legpatinásabb illatszermárkák egyike, ennek ellenére – bármilyen sokan hisznek ebben – nem az első kölni volt a világtörténelemben. A 4711-et kikísérletező szerzetes elkésett, a befutó az olasz származású Farina lett, ő „találta fel” a kölnivizet 1709-ben.

Igaz, hogy nem Olaszországban, sőt nem is a parfümfelhők városában, Párizsban, ahonnan később világhódító útra indult a kölni, hanem nyilván Kölnben. Giovanni Maria Farina 1709-ben itt alkotta meg citrusos, gyógynövényes, alkohol alapú kölnijét. De hiába volt kölni a kölni, a világsiker kezdetét mégiscsak a párizsi terjesztés jelentette. 1741-től itt folytatta a karrierjét Eau de Cologne-ként (vagyis kölni vízként) a kezdeti királynővíz (aqua della regina) elnevezés helyett. A Farina név pedig olyan talizmánná vált, amely – mint ahogy a jó talizmánhoz illik – később még számos bonyodalmat okozott.

Lőrinc barát újratöltve

A híres 4711 története majdnem egy évszázaddal Farina kölnije után, 1792-ben kezdődött, amikor Wilhelm Mülhens egy kísérletező kedvű szerzetestől nászajándékként megkapta az aqua mirabilis, azaz a csodálatos víz titkos receptjét. Mühlens szilárdan hitt a recept erejében, és hamarosan egy kis üzletet is nyitott a gyártására Kölnben, a Glockengassén. Mivel az illat igencsak hasonlónak bizonyult a Farina-féle illathoz, ezért rövid idő elteltével szintén Eau de Cologne-ként kezdték emlegetni. A 4711 csak jóval később, 1881-ben lett a márka hivatalos neve, amikor Ferdinand Mülhens, az alapító unokája a Glockengassén lévő üzlethelyiségük házszámát kezdte használni a cég névjegyeként. Ez a házszám volt a 4711.

A talizmán visszacsap

Azt már kevesebben tudják, hogy Mühlens unokája nem teljesen szabad elhatározásából döntött az új márkanév mellett. Nem volt sok választása, ugyanis nagyapja, Wilhelm Mühlens 1803-ban elkövette azt a komoly hibát, hogy megvásárolta a Farina név használati jogát a cége számára. Csak annak nem nézett elég alaposan utána, hogy kitől: az eladónak, Carlo Francesco Farinának ugyanis semmi köze nem volt a parfümgyáros Farina famíliához. A jogi helyzetet tovább bonyolította, hogy Mülhens továbbadta a névhasználat jogát, de ezeket a tranzakciókat 1835-ben a bíróság érvénytelennek nyilvánította, és a névbitorló Farina-cégek sem működhettek tovább.

Forrás: Wikipedia

Nincs több trükk

A Mühlens-család azért adott még egy lehetőséget a Farina-ügynek. „II. Mühlenst” (azaz az alapító fiát) ugyanis csavaros ésszel áldotta meg a Teremtő: a nyakába vette Itáliát, hogy találjon egy olyan Farinát, aki – a névvásárlás helyett – üzlettársa lesz, és így kerülőúton mégis hozzájuthat a mágikus névhez. Átlag feletti jogérzékét bizonyára a bíróság is méltányolta, de ez nem akadályozta meg abban, hogy 1881-ben egyszer s mindenkorra megtiltsa a Mühlens-unokának a Farina név használatát. Ferdinand Mühlensnek ekkor kellett rádöbbennie, hogy az illatgyárosi életben is eljön a pillanat, amikor felnőtté kell válni, akárki volt is a kölni szülőatyja eredetileg. Hogy ez a fájdalmas elszakadás járt-e asztalcsapkodással vagy ablakokat remegtető, a Glockengasse galambjait sürgős és végleges költözködésre késztető üvöltéssel, nem tudni. A házszámból lett márkanév mindenesetre úgy fest, mint amit csak első dühében – ki, ha én nem? – választhatott ki Mühlens.

Napóleon meg is ette

Mühlens bizonyára később sem bánta meg a névválasztást, mert a 4711 hatalmas sikert aratott: többek között Bonaparte Napóleon, Richard Wagner, az orosz cár és a walesi herceg is ezt használta. Napóleon például szó szerint is fogyasztotta a kölnivizet, állítólag kockacukorral szerette a leginkább. Ilyen értelemben a kölni akár a természetes kozmetikumok elődjeként is szerepelhetne – bár valószínűleg hosszú út áll még a bioipar előtt, amíg eljut odáig, hogy a kozmetikumok ismét ehetőek legyenek.

Ez ma már természetesen az 4711-re sem igaz: az eltelt kétszáz év alatt bizonyára jó néhány reformon átesett már, és az is lehet, hogy az eredeti alapanyagokat néhol szintetikummal helyettesítették, de a 4711 mindvégig megmaradt klasszikus, könnyed, természetes és uniszex illatszerként. Illatjegyei között a bergamottot, citromot, narancsot, petitgraint, nerolit, rozmaringot, rózsát, mósuszt és fás jegyeket említenek.

mno.hu – rKissNelli

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu