Az olasz géniusz 150 éve – világot megváltó újítások című kiállítás hangzásra kissé nagyképűen hat, pedig nem az. A Design Terminálban február 7-ig ingyenesen látogatható tárlat ugyan nem túl látványos, de annál szélesebb skálán villantja fel, mennyi minden származik Itáliából. No de lássuk, mit adtak nekünk az olaszok.
„Jól van, de eltekintve a csatornától, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól, vízvezeték-hálózattól … mit tettek a rómaiak értünk?” – fakad ki Reg az örök és megunhatatlan Brian élete egyik jelenetében (kötelezően ajánlott ismétlésért: katt!), mottónak más nem is kellene az olasz–magyar kulturális évad részeként megnyílt egyik első kiállításhoz. Mert ha akad is a látogatók között olaszfób, esetleg kőbe vésett előítéletekkel közelítő (az olaszok lusták, megbízhatatlanok, az olasz férfiakról ne is beszéljünk stb.), az olasz géniusz vitrinbe emelt teljesítményeitől biztosan hátast dob.
A kis Fiat Topolino, a lakossági luxus
Persze tudjuk, hogy az olasz fagyinak, bornak, tésztának párja nincs, szépen belénk égett a könnyed dolce vita imidzs (meg Berlusconi milliárdokat mozgató mosolya) is, és az is tiszta sor, hogy Itália kultúrtörténete már-már befogadhatatlanul gazdag, azért a modern kori fejlődés motorjaként, a hétköznapok technikai forradalmasítóiként, a tárgykultúra megújítóiként ritkán asszociálunk az olaszokra. Sebaj, sosem késő megszabadulni néhány rossz beidegződéstől – az egymással szembeni kölcsönös előítéletek lebontásáért szeretne tenni az olasz–magyar kulturális évad arca, Osvárt Andrea is.
„A kiállítás nem tudományos felfedezések és nem is az akadémiai kutatás eredményeinek gyűjteménye. A mindennapi életben használt tárgyak látatók itt, olyanok, amelyek megváltoztatták az életünket és amelyek olasz technológiai és tudományos vívmányok is egyben. A kiállítás azt az üzenet kívánja közvetíteni a világ számára, hogy a tárgyakban, amelyek mindannyiunk számára biztonságosabbá, kényelmesebbé és teljesebbé teszik az életet, ott van számos olasz nő és férfi kreativitása, innovatív képessége.” (Riccardo Viale, a New York-i Olasz Intézet vezetője)
Százból hányan tippelnének például arra, hogy az első személyi számítógépet, az MP3-lejátszót vagy éppen a villanykörtét egy-egy olasz géniusz adta a világnak? A kiállítás öt nagyobb egységre tagolódik aszerint, hogy a találmányok az emberi élet mely területére gyakorolnak hatást mind a mai napig. A legérdekesebbek a hétköznapokhoz kapcsolódó újítások és az utazás kultúráját forradalmasító eszközök. Ha nincs Dante Giacosa és nem születik meg Corradiano D’Ascanio, a világ ma biztosan szegényebb lenne két toposszal: a napszemüvegben, lebbenő fejkendőben Topolino néven elhíresült Fiat 500-assal furikázó olasz donna és a Vespa robogón szűk városi utcákon száguldozó szerelmesek képével. Nekik köszönhetően vált az autó és a robogó mindenki számára elérhetővé az ötvenes években, mígnem aztán a gazdasági boom idején az olaszok olcsó, de annál formatervezettebb Fiat Seicentókkal ás Cinquecentókkal csaptak bele az igazi dolce vitába és tanították meg a világot az utazás új ízére. A Vespa mára az olasz életstílus egyik alapvető szimbóluma lett.
.jpeg)
Olivetti legendás írógépe 1911-ből
De legalább ilyen fontosat alkotott Camillo Olivetti, aki „olaszosította” az írógépet, és 1908-ban Ivreában megalapította az első írógépgyárat, amely ontotta magából a gyönyörűen formatervezett M1 modelleket. Nem sokkal később az írnokok helyére valamennyi olasz hivatalban gépírónők léptek. Giulio Nattának köszönhető a műanyag feltalálása, és bár Leonardo Chiariglione találmánya, az MP3-lejátszó is inkább technológiai újítás, legalább ennyire meghatározta a tárgykultúrát és a hétköznapok életstílusát is. A sor az ipartechnológiai és egyéb újításokig a végtelenségig folytatható, egy kis olasz vérfrissítésért pedig önmagában is megéri február 7-ig beugrani a Design Terminálba.
mno.hu – Klementisz Réka
