Forint

481

A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze, valutája. 2008. február 26-a óta a forint szabadon lebeg rugalmas árfolyamrendszerben.

forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták.

1848-as Kossuth-bankó

A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945–46 évi hiperinflációt követően a pengő helyett a mai forintot. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg arany = 13 210 Ft. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet és a 9000/1946. Értékét az 1927-es pengőhöz viszonyítva állapították meg: 1 pengő= 3,4 forint. A forint váltópénze a fillér (jele: f) lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban.

A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum).

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. A legutóbbi közlés szerint leghamarabb 2018 és 2020 között vonhatják ki a forgalomból. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 2015 januárjában kijelentette, hogy az országnak nem szabad bevezetnie az európai valutát.

2014 decemberében a magyar sajtó arról cikkezett, hogy a tervek szerint 3 éven belül kivonták volna az ötforintos érmét, az 500 forintos bankjegyet pedig érme váltotta volna fel. A Magyar Nemzeti Bank még aznap cáfolta ezeket az információkat.

A forint értékének és a lakosság fizetőképességének becsléséhez felhasználható az arany ára:

1946-ban 13,21 Ft/g
2010-ben 9360 Ft/g

A forint aranyfedezetének részaránya kezdetben 25% volt; 1946 decemberére elérte a 33,8%-ot.

Csak becslés szintjén használható a magyar egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP):

1946-ban 200 USD/fő
2010-ben 12 840 USD/fő

Az amerikai dollár árfolyama is változó értékű:

1946-ban az akkori dollár 11,7 forint volt
2017-ben az aktuális dollár 271 forint

Az aranyparitás 1946 után csak névlegesen valósult meg. Habár a forint azóta konvertibilissé vált, az arany helyett az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítják az értékét.

A forint árfolyama 1946 és 1952 között kb. két és félszeresére romlott. Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1946-ban 680 forintot kellett fizetni ugyanazért az árucikkért, amely 1950-ben 1000 forintba, 1952-ben 1680 forintba került (eltekintve a fogyasztói kosár változásától ebben az időszakban). 1946-ban
1 kg kenyér 0,96 Ft,
1 kg búzadara 1,40 Ft,
1 kg liszt 1,40 Ft,
1 kg cukor 7,00 Ft,
1 liter kannás tej 0,90 Ft,
1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,
1 liter benzin 1,60 Ft,
1 levél helyben 0,30 Ft,
1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft,
1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt

A jegyrendszer 1949. augusztus 31-ig volt érvényben.

Az első magyar pénzérméket 1946-ban készítették el 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (50 fillér, 10, 20 forint) egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű 1 forint – 200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták. Az első bicolor érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. 1998-ban kivonták a 200 forintos érmét. 2002 óta minden évben adnak ki forgalmi emlékpénzeket. Kifejezetten a gyűjtők számára vert emlékpénzek színesfémből, ezüstből és aranyból is készülnek.

Érmék és bankjegyek

2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. A nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat kerekíteni kell, aminek szabályairól az Országgyűlés törvényt hozott. Eszerint a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni. A pénztárgépeket és más szoftvereket nem készítették fel erre, mert számítások szerint 25 milliárd forint költséget jelentene az átállás, ehelyett a számításokat fejben kell elvégezni, a számlákon pedig a pontos összeg szerepel.

Ötszázforintos papírpénz, 1975

A 200 forintos érmét 2009. június 15-én újra bevezették, ezúttal bicolor formában.

A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések:

  • előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesítő aláírások, Magyarország címere
  • hátoldalon: értékjelzések, illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel

A bankjegysorozat első tagját, a 200 forintos bankjegyet 2009. november 15-én kivonták a forgalomból.

A horvát kétkunás érme és a magyar tízforintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik őket. A horvát parkolási cég vezetőjének elmondása szerint többször találnak ilyen magyar érméket az automatákban. Fordított volt a helyzet az egykori bicolor olasz ötszázlírás és a mi százforintosunk viszonylatában, ahol a miénk ért mintegy 20%-kal többet.

wikipedia.org

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu