Schmidt Mária szerint összeegyeztethetetlen az iszlám és a keresztény értékrend.
Európa válságának okait vizsgálja Schmidt Mária a Nyelv és szabadság című tanulmánykötetében. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a hagyományos európai keresztény értékek talaján állva vesz górcső alá olyan jelenségeket, mint az iszlám követőinek inváziószerű bevándorlása Európába.
A szerző rámutat arra, hogy a migrációt kívánatosnak tartó és azt elősegítő liberális ideológia mögött jelentős nemzetközi pénzügyi érdekek húzódnak meg. Schmidt Mária ennek a körnek egyik központi figurájaként említi Soros Györgyöt, aki „foglyul ejtette a baloldalt, amely mára gátlástalanul szolgálja a globális nagyvállalatok és globális pénzügyi szereplők érdekeit”.
Mint írja, az NGO-k vagy a CEU is Soros előretolt helyőrségei földrészünkön, emlékeztetve: a Nyugaton elismert cseh Václav Havel államfősége alatt nem kapott működési engedélyt Prágában az intézmény, amelyet a cseh miniszterelnök a szovjet Lomonoszov Egyetemhez hasonlított.
A szerző kimutatja, hogy az említett érdekcsoportok – olyan baloldali ügyek mellett kampányolva, mint a politikai korrektség kánonja, az egyneműek házassága vagy az iszlámbarátság – hogyan itatták át ezeket a programokat politikával. Ezen ügyek mögött sokszor romboló indulat érhető tetten, így a többséghez fűződő szolidaritás tagadására felszólító LMBTQ tömörülés tevékenysége hátterében is.
A történész arra is kitér, hogy az európai fehér keresztények kegyetlenségéről szóló állandósított toposzokkal eluralta földrészünket az áldozati kultúra, aminek következményeképpen sok nyugat-európai beletörődött abba, hogy saját, keresztény kultúrája értéktelen, csak az idegen szép, csak a más lehet értékes. Példaként említi, hogy a német baloldali Die Linke azt követeli, hogy az iskolákban ne tartsanak többet Szent Márton-napi ünnepségeket, mert azok sérthetik a muszlimok érzékenységét.
Arra is felhívja a figyelmet a szerző, hogy naivitás nem meglátni: az invázió a valós célja a demográfiai fölöslegét Európára zúdító, olajpénzeken megizmosodott radikális iszlámnak. Emlékeztet arra, hogy az iszlám politikai töltetét olyan muzulmán vezetők is nyíltan elismerték, mint Khomeini ajatollah.
Konrád György, a hazai balliberális értelmiség egyik oszlopos tagja a kontinensünket fenyegető totalitárius ideológiaként beszélt az iszlámról – idézi fel az egyik tanulmány. Az iszlám és a keresztény értékrend összeegyeztethetetlenségére a becsületgyilkosságokat, a muzulmán családfőnek a nők veréséhez való jogát említi a szerző, a migráció egyik nem kívánt következményeként pedig azt, hogy Afrikán kívül Svédországban fordult elő a legtöbb nemi erőszak az elmúlt tíz évben.
Schmidt Mária a könyvben kitér arra: nemcsak a belső védelmi képességek hiányoznak Európában, hanem a külső feltételek is, így az erőegyensúly vagy a békét biztosító olyan hegemón hatalom jelenléte, mint az USA volt húsz éven keresztül. Mint figyelmeztet: a történelem arra tanít, hogy a demográfiai helyzet visszatükrözi az adott közösség életerejét, tehát nem várhatunk pozitív változást az idegen kultúrák beözönlésétől.
A nemzetek feletti európai olvasztótégely ábrándját kergető nyugat-európai balliberális elittel kapcsolatban a történész Heinrich Heinét idézve annak veszélyeit ecseteli, ha valaki úgy szereti a szabadságot, mint az idős nagymamáját.
Schmidt Mária: Nyelv és szabadság. Közép- és Kelet-európai Történelmi Közalapítvány, 2017, 260 oldal. Ára: 3500 forint
Kárpáti András – www.magyaridok.hu
