Arany és Kodály a MANK-ban

dr. Hóvári János

„A magyar iparművészek a magyar kultúra két remek alakjára, Arany Jánosra és Kodály Zoltánra emlékeznek ezzel a kiállítással. A két művész között egy sor különbség van ugyan: más kort jelképeznek és jellemeznek, ám a tartalmak tekintetében hasonlóak. Ezeket a tartalmakat keresik a magyar művészek a 21. században” – mondta dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója köszöntőbeszédében. Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a MAOE elnöke hozzátette: a művészek olyan témát ragadnak meg, amely nagy fontossággal bír az Arany- és a Kodály-emlékév kapcsán. „Az alkotók gyönyörű munkákkal jelentkeztek” – mondta.

„Arany János zeneszerzőként is tevékenykedett, és tehetségesnek bizonyult, Kodály Zoltán pedig a magyar klasszikus költők, így Arany János, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Balassi Bálint verseire írt műveket, de a kortárs irodalom is felkeltette az érdeklődését, többek között Ady Endre, Balázs Béla és Móricz Zsigmond művei” – kezdte megnyitó beszédét Lencsés Ida Ferenczy-díjas kárpitművész, a MAOE Iparművészeti Tagozata Vezetőségének elnöke, a kiállítás kurátora. Mint elmesélte: az Arany-centenáriumi előkészületek közben, 1917-ben előkerült Arany kottás kézirata, mely 148 lejegyzésből áll – ezt csak 1952-ben adták ki Arany János népdalgyűjtése címmel, Kodály és Gyulai Ágost jegyzeteivel. Emellett Kodály rendszerezte és tudományosan is elérhetővé tette Arany népdalgyűjtését, az ő kezdeményezésére a Magyar Rádió elindította az Édes anyanyelvünk című műsorát, melyet Lőrincze Lajos és Grétsy László vezetett. „Ennek a szellemi kapcsolatnak az eredményeképpen rendeztük meg a kiállítást, melyen kultúránk két jelentős alkotójára emlékezve műveik által inspirált kortárs alkotásokat állítottunk ki” – zárta beszédét.

„A két művész közötti kapcsolat nem csupán játék az évszámokkal és az évfordulókkal, hanem tényleges szellemi közösséget takar” – hívta fel a figyelmet D. Udvary Ildikó művészettörténész, a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója Arany és Kodály kapcsolatára. „Kodály azt is megfogalmazta – tette hozzá –, hogy miben áll a zene és a verselés valódi testvérisége: »az igazi lírai költő verse zenei hangulatból születik«. A költő és a zeneszerző összetartozása tehát nemcsak szellemi irányultságukban, a népzene, a népdal, a népköltészet iránti lankadatlan érdeklődésükben keresendő, hanem magában az alkotófolyamatban, az alkotás szerkezeti felépítésében.

A zene és a költészet mellé pedig a mai kiállítás kapcsán felsorakoztathatóak a vizuális művészet sokféle megnyilatkozási formái is: 33 művész 60 alkotása felidézi, alakítja és újrateremti Arany és Kodály emlékét textilfestmény, szobor, térplasztika, művészkönyv és plakát formájában. Találkozhatunk elsődleges formai irányultságú leíró alkotásokkal és számos, Arany- és Kodály-művekre asszociáló, illetve a munkásságukat továbbgondoló intellektuális jellegű munkákkal. Láthatók a művészek portréi, a Kodály-módszer, de előfordul, hogy a két művész alakja egymás mellett is megjelenik a műveken. A plasztikák sorában az elvont formák mellett hangszerekkel: fonográffal és CD-lemezekkel is találkozhatunk. A formák áramlása, ismétlődése, rendje a színek sokrétűsége, a tónusok harmóniája, a vonalak íves hullámzása, plaszticitása, pontos formaképzése – mind-mind a vizuális művészet nyelvén felhangzó zenei képlet részlete, mely továbbépítheti és -gazdagíthatja a két művész munkássága által közvetített szellem tartalmakat. Egy ilyen emlékkiállítás nem csupán a megidézésről és a megidézettekről szól, hanem azokról a most élő alkotókról, akik számára bármilyen formában Arany és Kodály életműve, munkái inspirációt adtak, adnak egy új, nem csupán illusztratív műalkotás elkészítéséhez” – összegezte D. Udvary Ildikó.

Lencsés Ida, D. Udvary Ildikó, Aknay János

A kiállítás január 18-ig megtekinthető.

Kultúra.hu
Fotók: Papp Eszter