Katona József (1791-1830) Bánk bán szerzője, eredetileg joghallgató, elsősorban német színházi darabokat fordított. Egy irodalmi pályázatra írta a Bánk bán-t, 5 év múlva átdolgozta. 1833-ban mutatták be Kassán színházban, 1839-ben Pesten, fogadtatása vegyes volt, Arany János méltatta, Széchenyi egyenesen rossznak tartotta !
Katona József (1791-1830) Bánk bán szerzője, eredetileg joghallgató, elsősorban német színházi darabokat fordított. Egy irodalmi pályázatra írta a Bánk bán-t, 5 év múlva átdolgozta. 1833-ban mutatták be Kassán színházban, 1839-ben Pesten, fogadtatása vegyes volt, Arany János méltatta, Széchenyi egyenesen rossznak tartotta ! Katona József darabjának forrása Bonfini, Heltai történetírók művei voltak. A történelmi szomorú-játék, ahogy abban az időben meghatározták a műfaját, témája, irodalmi tanulmányainkból, mindannyiunk előtt ismeretes. II.Endre magyar király német felesége, Meránia-i Gertrúdisz öccse, Ottó, el akarta csábítani Melindát, Bánk bán feleségét. A magyar nemes nagyurak, Petúr vezetésével, összeesküvést szőnek Gertrúdisz ellen. Ezen a két szálon fut a cselekmény. Bánk egyébként, ellenzi a főurak által tervezett merényletet, a Meránia-i királyné ellen bár ő is érzékelte a nép nyomorúságos sorsát, amíg a német idegenek dőzsölnek, a királyi udvarnál !
(Meránia, bár olaszosan hangzik, a Német-Római Császárság területén volt, Gertrúd apja, az őrgróf irányította Meránia, Isztria, Krajna tartományokat.)
Erkel, a megzenésítésnél, a dráma magánéleti jellegét emelte ki, nem a történelmi cselekményt. Főként tehát, Melinda elcsábításáról szól az opera, nem Petúr és a többi bán szövetségéről.
A magyar főurak, gyanúval fogadták a királyné testvéreit a magyar udvarban. Minden okuk meg is volt erre, Henrik grófnak és Eckbert, Bamberg-i püspöknek menekülniük kellett 1208-ban hazájukból, mert megvádolták őket, hogy megölték Sváb Fülöp német királyt. Ennek ellenére, II.Endre, nemcsak-hogy befogadta őket, hanem Eckbert-nek a Szepességben hatalmas birtokot adományozott, Bertold tanulatlan kiskamaszt pedig, aki szintén Gertrúd öccse volt, Kalocsa-i érsekké tette.
Bánk, amíg a király, Halics-ban harcolt, megöli Gertrúdot. A hagyomány szerint, a Pilisben történt a gyilkosság, egy vadászat alkalmával.
Katona drámájából, sikeres operaváltozat született, amit nemrégiben, filmre is vittek.
A filmben, énekelt szöveget tisztán lehetett érteni, ami pedig ritkaság az opera előadásoknál, de a film, feliratozva volt, azok számára, akik pontosan akarták követni a szöveget. Legalább két dalrészt mindenki ismer az operából, a két legnépszerűbbet, a Bordalt, és a Hazám dalt. A film szereplőiről, mindegyikről külön-külön is elmondhatom, hogy Oscar-díjas alakítást nyújtottak, mindannyian ! Remek volt a visszafogottan szenvedő, ábrándos Melinda szerepében Rost Andrea, vérbeli színészként ábrázolta, kiváló mimikával az ellenszenves német királynét, Marton Éva, átéléssel énekelt Kis B. Attila, Bánk szerepében. Természetesen én is, mint azt hiszem mindenki a moziban, Bánk nagyjelenetét vártuk, a „Hazám hazám…” kezdetű áriát. Előzetes várakozásom szerint, ezt az áriát, csakis Simándi
Énekelheti-énekelhette el jól, de még itt is pozitívan kellett csalódnom, mert igazán remekelt, Kis B. Attila ! Az ármánykodó Biberach-ot megszemélyesítő színész is kitűnően alakított, még szinte vicsorgott, amikor elárulta a gaz Ottó gyalázatos tervét, a szenvedő, lelkibeteg Bánk-nak. A kórus épp ott szólal meg hangsúlyosan, ahol azt a drámai feszültség megkívánta, úgyhogy minden tekintetben, egy tökéletes alkotást láthatunk ! Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas operatőr híresen szép munkáit már megszokhattuk, mégis feltűnően szépen van a film fényképezve.
Különlegesen, ötletesen érzékeltette a film azt, amikor Melinda rosszul lett, Ottó és Gertrúd bájitalától, már az ájulás szélén állt, a kép, homályossá vált, ’szédelgett’ a kamera, mintha csak Melinda szemével látnánk. Szokatlan, de hatásos megoldás volt, hogy az opera zenéje mellett, külső zajokat is hallani lehetett a filmben, pl kardcsörgetést, vízcsobogást, villámlást, lovak prüszkölését, szekér nyikorgást, ez mind, élethűbbé tette a jeleneteket A rendezés pedig egyszerűen szenzációs ! Káel Csaba igazán kitett magáért ! Ha színész lennék, csak vele akarnék dolgozni.
Így kell egy filmet megrendezni, így kell operafilmet rendezni ! Ez a standart, a mérce ! Köszönet a remek munkáért !
Nem reklámozzák sehol, külföldön hamarabb bemutatták.
Pap Nóri
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
